Donald Trump átnevezné a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölre, és 5 százalékra emelné a NATO-tagok védelmi kiadásait

Kedden Floridában sajtótájékoztatót tartott Donald Trump megválasztott amerikai elnök, aki beszélt többek közt a NATO-hozzájárulás emeléséről, a Grönlandra és a Panama-csatornára irányuló szándékairól, illetve arról is, hogy átnevezné a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölre – derül ki az AP beszámolójából.

A Panama–Grönland témára azért kérdeztek rá az újságírók, mert Trump nemrég mindkét területtel kapcsolatban közölte, hogy valamilyen formában igényt tart rá: a Panama-csatorna használati díját túl magasnak tartja, és kilátásba helyezte, hogy visszavenné a felette való rendelkezést Panamától, Grönlandról pedig a napokban azt mondta, az Egyesült Államoknak szüksége lenne a „tulajdonjogára és teljes ellenőrzésére”.

A keddi tájékoztatón Trump nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy bevessék az amerikai hadsereget a területek biztosítására. „Nem fogok erre kötelezettséget vállalni – mondta a hadsereg bevetésének kizárására vonatkozó kérdésre. – Lehet, hogy valamit tenni kell majd. A Panama-csatorna létfontosságú az országunk számára.” Elismételte azt is, hogy a jelentős amerikai katonai bázisnak otthont adó „Grönlandra nemzetbiztonsági okokból van szükségünk”. Trump „Amerika aranykorának” eljövetelét ígérve azt is felvetette a tájékoztatón, hogy megpróbálná átnevezni a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölre, ami szerinte „gyönyörűen hangzik”.

Az AFP beszámolója szerint Trump a NATO-tagállamok védelmi ráfordításának emelését is megemlítette. „Mindannyian megengedhetik maguknak, öt százalékon kellene lenniük, nem két százalékon” – mondta. „Van köztünk egy óceán nevű dolog, igaz? Miért teszünk bele milliárdokkal több pénzt, mint Európa?” – kommentálta azt, hogy az USA összességében sokkal többel járul hozzá a védelmi szövetség költségvetéséhez. A NATO-tagoknak jelenleg a GDP-jük 2 százalékát kell védelmi kiadásokra fordítaniuk, de sok ország (az ukrajnai háború kitörése előtt még több) ezt a szintet sem tartja be. Mivel az emelés esetleges terve Trump részéről régi téma, Orbán Viktor is nyilatkozott már a témában: decemberi sajtótájékoztatóján azt mondta, a védelmi kiadások ilyen szintű növelése „tüdőn lőné a magyar gazdaságot”.

A megválasztott elnök még arról beszélt a keddi eseményen, hogy Joe Biden aláássa a hatalomátadás folyamatát. Trump arra célozhatott, még hivatalban lévő elnök egy nappal korábban a legtöbb szövetségi ellenőrzés alá tartozó tengeri területen betiltotta az energetikai célú fúrásokat. Biden összességében mintegy 625 millió hektárnyi szövetségi víznél lehetetlenítette el ezeket a beruházásokat egy olyan lépéssel, amelynek visszavonásához kongresszusi törvényre lehet szükség. Az olajiparral barátságos Trump ugyanakkor azt mondta kedden: elnöksége első napján vissza fogja állítani a korábbi jogi állapotot, és ha kell, bírósághoz fordul.

Donald Trump arra panaszkodott, hogy az átadás-átvétel egyébként sem zökkenőmentes, szemben az ígéretekkel. Hivatalba lépő kabinetfőnöke, Susie Wiles pozitívabban látja a helyzetet, ő az Axiosnak adott, hétfőn közzétett interjúban azt mondta, Joe Biden kabinetfőnöke, Jeff Zients eddig „nagyon segítőkész volt”. Trumpot január 20-án iktatják be másodszor amerikai elnöknek.