Betiltja Joe Biden a part menti olaj- és gázfúrást, mindössze két héttel Trump beiktatása előtt

Betiltja az új tengeri olaj- és gázkitermelést az amerikai partvonal nagy része mentén Joe Biden, a hivatalban lévő amerikai elnök mindössze két héttel utódja, a hazai energiatermelés fellendítését megígérő Donald Trump beiktatása előtt hozta meg a döntést, írja a Reuters. Az új szabályozás a keleti és nyugati partokat, a Mexikói-öböl keleti részét, illetve az alaszkai Bering-tenger északi részén található vizeket érinti, a tilalom 625 millió hektárra vonatkozik a Fehér Ház hétfői közlése szerint.

Biden azt nyilatkozta, a döntés összhangban van mind az éghajlatváltozási programjával, mind azzal a céljával, hogy 2030-ra védelem alá helyezzék az Egyesült Államok földjeinek és vizeinek 30 százalékát. A lépéshez a külső kontinentális talapzatról szóló hetvenéves törvény ad neki felhatalmazást. Hivatkozott a 2010-es Deepwater Horizon fúrótorony katasztrófájára is (a 11 dolgozó halálát okozó katasztrófa a történelem legnagyobb olajszennyezését eredményezte), a leköszönő elnök szerint a tilalomban szereplő területekben rejlő „alacsony fúrási potenciál” nem igazolja az ezzel járó közegészségügyi és gazdasági kockázatokat.

„A döntésem azt tükrözi, amit a part menti közösségek, vállalkozások és a strandolók már régóta tudnak: a partoknál végzett fúrások visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a szívünkhöz közel álló helyeken, és szükségtelenek nemzetünk energiaszükségleteinek kielégítéséhez. Mindez nem éri meg a kockázatokat.”

A törvényt egyébként maga Trump is felhasználta arra, hogy 2032-ig betiltsa a tengeri fúrási jogok értékesítését a Mexikói-öböl keleti részénél, Florida partjainál. Biden döntése részben ugyanezt a területet védi, de határidő nélkül.

Donald Trump közben viszont arra tett ígéretet a kampánya alatt, hogy visszafordítja elődje természetvédelmi és éghajlat-változási politikáját. A Biden-adminisztráció korlátozta az új olaj- és gázlízinget a szövetségi földeken és vizeket, ami az ebben érdekelt államok és cégek bírálatát váltotta ki. A Bident felhatalmazó törvény egy 2019-es bírósági döntés szerint viszont nem ad jogi felhatalmazást arra, hogy a korábbi tilalmakat visszavonják: azaz a mostani döntés fejfájást okozhat majd Trumpnak azzal kapcsolatban, hogyan tudja feloldani a Barack Obama hivatali idejének végén meghozott, a sarkvidéki és atlanti-óceáni vizekre vonatkozó fúrási tilalmakat (Trump a döntés megmásításával már 2019-ben is próbálkozott).

A BBC arról ír, miután múlt héten kiszivárgott, hogy Biden kiadhatja a tilalmat, Trump hamarosan hivatalba lépő sajtótitkára, Karoline Leavitt „szégyenletes döntésnek” nevezte a lépést. Szerinte Bidenék politikai bosszút akarnak állni az amerikai népen, ami felhatalmazást adott Trumpnak a fúrások növelésére és a gázárak csökkentésére.

Egy olaj- és gázipari kereskedelmi csoport képviselője a Reutersnek azt nyilatkozta, a döntés árt az amerikai energiabiztonságnak, így a Kongresszusnak vissza kéne vonnia. A környezetvédelmi csoportok ezzel szemben üdvözölték Biden lépését.