Európa próbálja újrapozicionálni magát, és ez fájdalmas folyamat lesz
2024. december 31. – 14:00
„Európa nem lesz többé a világ közepe” – vélte Ivan Krasztev bolgár politológus, aki már 30 éve vizsgálja az európai identitást és politikát. Szerinte Európa nehéz időszakon megy keresztül. „A világ változik, és az a világ, ami voltaképpen a szemünk előtt tűnik el, volt az, amiben Európa otthonosan mozgott.”
A politológus az Arténak, adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte egy olyan korszakot élünk, ami a változásról szól. Ennek a változó kornak a jele Donald Trump újabb elnökválasztási győzelme is. Ráadásul az európaiak tévképzetben élnek azzal kapcsolatban, hogy ismerik Amerikát, és az európai politikához hasonlítják. Ez talán 60-70 évvel ezelőtt igaz is lehetett, de mára más a helyzet.
Az elmúlt évtized válságai a nyugati demokráciák növekvő instabilitásának tünetei – vélte Krasztev. Bár ez az állandó krízisállapot a demokrácia alaptermészete is, a mostani helyzetet megfűszerezi az, hogy egyre jobban elmosódik a határ a demokratikus és az autoriter rendszerek közt. Azt is egész Európára való jellemző mintának gondolja, hogy a parlamentekben már nem tudnak konszenzusos politikát folytatni a pártok. Krasztev ezt látja hazájától, Bulgáriától kezdve Ausztrián át Franciaországig bezárólag.
Az európai biztonság is szóba került az interjúban. Krasztev azt mondta, hogy az orosz–ukrán háború alapjaiban rengette meg azokat az alappilléreket, amelyeken a kontinens biztonsága addig nyugodott, a gazdasági összefonódás vagy az amerikai biztonsági garanciák kérdése. Pozitív példaként említette az ukrán nacionalizmust, szerinte a nyugati országokból már kikopott az a társadalmi szerződés, hogy az emberek készek meghalni a hazájukért. „Ha nem történik valami csoda, akkor nehéz elképzelni, hogy Ukrajna képes lenne visszafoglalni a területeit” – mondta Krasztev, aki szerint viszont nem is a földről, inkább a nemzeti identitásról szól a háború.
Az interjúban szó volt az európai gazdaság versenyképességi kilátásairól, a migráció és a demográfiai szorongás összefonódásáról. Szerinte az európai politikában ma két kihalás elleni lázadás figyelhető meg: a baloldalon vannak azok, akik a klímaváltozástól félnek, míg a jobboldalon a demográfiai kihalás elleni lázadás zajlik. Mindkét csoport fenyegetésként tekint a jövőre, mondta, de arról is elmondta a véleményét, hogy miért nincs értelme pesszimistának lenni a jövővel kapcsolatban.
Ezt a műsort az Arte európai platform készíti, és az EMOVE Hálózat nevű európai médiatársuláson keresztül kilenc nyelven teszi elérhetővé. A hálózatot az Arte koordinálja, és a spanyol El País, a lengyel Gazeta Wyborcza, az olasz Internazionale, a litván Ir, a görög Kathimerini, és a belga Le Soir mellett a Telex is tagja. A társulás uniós finanszírozásban részesül, miután a DG CNECT „európai médiaközpontok” létrehozására irányuló felhívást tett közzé az EU-s multimédia-cselekvések keretei közt.
