Merkel szerint ijesztő az orosz nukleáris fenyegetés

Angela Merkel volt német kancellár, akit korábban a világ legbefolyásosabb nőjeként emlegettek, most a BBC-nek beszélt Ukrajnáról, Vlagyimir Putyin nukleáris fenyegetéséről, és arról, hogyan kezelte Donald Trumpot hivatali ideje alatt.

Merkel 16 éven keresztül vezette Németországot, és a pénzügyi válság, a 2015-ös migrációs válság, valamint Oroszország 2014-es Ukrajna elleni inváziója alatt is kormányzott. Az interjúban a politikai örökségét és a vele kapcsolatos kritikus kérdéseket is érinti, például hogy túl lágy volt-e Moszkvával, és hogy ha 2008-ban nem blokkolta volna Ukrajna NATO-csatlakozási kérelmét, vajon lenne-e most háború Ukrajnában.

Merkel azt mondta, hogy azért nem támogatta Ukrajna NATO-csatlakozását 2008-ban, mert ha akkor megkezdték volna a csatlakozási folyamatot, a háború hamarabb és súlyosabb formában robbant volna ki. Szerinte Putyin biztosan nem nézte volna tétlenül, ahogy Ukrajna belép a NATO-ba, és Ukrajna akkor nem volt felkészülve arra, hogy megvédje magát. Ezzel szemben Zelenszkij ukrán elnök Merkel döntését egy „tévedésnek” tartja, amely megerősítette Oroszországot.

A volt kancellár aggodalmát fejezte ki Putyin újabb nukleáris fenyegetéseivel kapcsolatban. Merkel szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük a nukleáris fegyverek használatát, és bár nem szabad pánikba esni, el kell ismerni, hogy Oroszország a világ két legnagyobb nukleáris hatalmának egyike, a fenyegetés pedig ijesztő.

Bár Merkel hivatali ideje alatt rendkívül népszerű volt, mostanában inkább védekeznie kell, főleg az Oroszországgal való kapcsolatok miatt. A volt kancellár a minap jelentette meg visszaemlékezéseit. A könyvében azt írta, mindent megtett azért, hogy békés módon együttműködjön Oroszországgal, de a helyzet azóta jelentősen megváltozott, különösen Ukrajna elleni teljes körű inváziója után.

Merkel alatt Németország energetikai szempontból erősen függővé vált Oroszországtól, mivel két gázipari vezetéket is építettek, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak Moszkvával. Ezt a döntést sok kelet-európai ország bírálta, mondván, hogy Németország pénzügyi érdekei segítettek finanszírozni Oroszország háborús gépezetét. Merkel viszont arra hivatkozott, hogy a gázüzletek célja nemcsak a német ipar érdekeinek védelme volt, hanem a békés kapcsolatok fenntartása is Oroszországgal.

A háború következményeként Németország gazdasága is súlyosan megszenvedte a szankciók hatásait, mivel az orosz energiától való függőség csökkentése érdekében a drágább LNG-t kell vásárolniuk. A német ipari szereplők panaszkodnak is a költségek megugrása miatt, az ugyanis súlyosan nehezíti a vállalkozások működését.

Merkel elismeri, hogy a háború után új fejezet kezdődött Európa és Oroszország kapcsolatában, amely „sajnálatos módon” egy új korszakot indított. Ez az új korszak szerinte teljesen megváltoztatta az európai politikai és gazdasági normákat.

Arról is kérdezték a volt kancellárt, hogy mit tanácsol az európai politikusoknak Trumppal kapcsolatban. Merkel szerint a legfontosabb, hogy az európai vezetők tisztában legyenek saját prioritásaikkal, világosan kommunikálják azokat, és ne féljenek Trump szókimondó stílusától. A tapasztalatai szerint ha őszintén és határozottan beszélnek, akkor kölcsönös tisztelet alakulhat ki.

A mai geopolitikai helyzet, ahol Kína és Oroszország egyre magabiztosabb, míg a Nyugat gyengébben szerepel a világ színpadán, szerinte aggodalomra ad okot Európában. A gazdaságok lassulnak, a választók elégedetlenek, a hagyományos politikai rendszerek nyomás alatt állnak, miközben a háborúk továbbra is pusztítanak a Közel-Keleten és Európában. Trump visszatérése esetén pedig szerinte a legnagyobb kérdés, hogy mennyire fogja erősíteni az európai biztonságot.

Végül, amikor Merkelt arról kérdezték, hogy hiányzik-e neki a hatalom és a politika, határozottan válaszolt: „Nem, egyáltalán nem.”