Azzal vádolják a horvát rendőröket, hogy menedékkérők iratait és telefonjait égették el

Megégett ruhák, igazolvány, evőeszköz, szemüveg – mások mellett ezek láthatóak azokon a fotókon, amiket a No Name Kitchet (NKK) humanitárius szervezet osztott meg a Guardiannel. A képek és más beszámolók alapján a szervezet azt állítja, hogy a horvát határrendészek elégetik az Európai Unió területére bejutni próbáló menedékkérőktől lefoglalt ruhákat, mobiltelefonokat és útleveleket, majd erőszakkal visszaküldik őket Bosznia-Hercegovinába.

Dél-Ázsiából, a Közel-Keletről és Észak-Afrikából, valamint Kínából is naponta több ezer ember próbál meg átkelni a Balkánon az EU felé tartva. Az emberek a nehéz út nagy részét ideiglenes táborokban vagy vasútállomásokon kénytelenek tölteni. Menet közben sokakat megállítanak és átkutatnak a horvát határrendészek, néhányuktól pedig állítólag elveszik a holmijukat, majd erőszakkal visszatoloncolják Bosznia-Hercegovinába. Az ilyen intézkedések azonban megsértik a nemzetközi jogot, amely kimondja, hogy a menedékkérőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy benyújtsák menedékjog iránti kérelmüket, ha már egy ország határain belül vannak – írja a lap.

Az NKK nyolc olyan égéskupacot talált, amiben menedékkérőtől személyes tárgyait és a menedékkérelemhez szükséges dokumentumokat leltek fel. Az NKK szerint a megégett okostelefonok a horvát rendőrség által elkövetett visszaélésekre utaló bizonyítékokat is tartalmazhatnak.

A szervezet tagjai még 2023 végén és 2024 elején utaztak a boszniai-horvát határra, hogy bizonyítékot találjanak a határról visszatoloncolt emberek vallomásaiban említett elégetésekre. Emellett a szervezet tanúvallomásokat gyűjtött a határrendészek által elkövetett vélt erőszakáról. 2023 decemberében egy 23 éves terhes marokkói nő azt mondta, hogy horvát rendőrök szexuálisan zaklatták, mielőtt az őrök elégették a holmiját. A nő azt állította, hogy a határőrök a nemi szervét is „átvizsgálták”, és nemi erőszakkal fenyegették. Egy másik tanúvallomás szerint 2023 novemberétől állítólag egy négy marokkói férfiból álló csoportot vertek meg rendőrök, akik aztán elégették a holmijukat. A rendőrök állítólag arra is kényszerítették a férfiakat, hogy mezítláb sétáljanak át a forró hamu felett, botokkal fenyegetve őket. Az NNK szerint a tanúvallomást tevő marokkói férfi talpán égési sérüléseket szenvedett.

A segélyszervezetek dolgozói és az újságírók beszámolói ellenére Horvátország folyamatosan tagadta, hogy visszatoloncolta volna a menedékkérőket Boszniába, vagy erőszakot alkalmazott volna velük szemben. Az NKK a bizonyítékokkal az ENSZ-hez fordult.

A horvát belügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy „zéró tolerancia politikát folytat az alkalmazottak által elkövetett esetleges illegális tevékenységekkel szemben”, és független mechanizmussal rendelkezik a rendőrségi magatartás felügyeletére. A szóvivő a fenti esetekre azt mondta: „Teljesen elképzelhetetlen, hogy ilyen incidens történjen anélkül, hogy azonnal jelentették volna a rendőrségnek.” Szerinte gyakran az embercsempészek a felelősek a határon elkövetett erőszakért és lopásokért.

„Azokkal az állításokkal kapcsolatban, amelyek szerint a horvát rendőrség elégetett tárgyakat, amelyeket a migránsoktól elkoboztak, szeretnénk tájékoztatni, hogy annak elkerülése érdekében, hogy nemzetközi védelmet kérőként visszakerüljenek Horvátországba, a migránsok időnként megsemmisítik a magukkal hordott tárgyakat, és eldobják a személyes tárgyakat, holmikat, amikor illegális határátlépést kíséreltek meg” – közölte a lappal a szóvivő.

A Telex megkeresésére a horvát belügyminisztérium hosszan válaszolt. Azt írták, hogy „mivel a horvát rendőrség folyamatosan végrehajtja az EU külső határainak védelmét és a jogellenes migráció megállítását célzó politikákat, 2016 óta a migránsokkal való bánásmódjukkal kapcsolatos állítások célpontjává váltak.” Azt is írták, hogy a horvát rendőrök sosem szorítottak vissza a szó klasszikus értelmében bevándorlókat, „ehelyett a jogszabályokat és a Schengeni Kódex szerinti kötelezettségeiket követték.”

A horvát belügyminisztérium azt írta, hogy 2022-ben 12 872 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, 2023-ban pedig 68 114 kérelmet regisztráltak náluk, ami azt is jelenti, hogy a horvát rendőrség hozzáférést biztosít a nemzetközi védelmi rendszerhez mindenkinek, aki Horvátországba kíván belépni, vagy ilyen szándékát a határátkelőhelyen kifejezi.

Hozzátették, hogy a minisztérium több szintű belső felügyeleti rendszert hozott létre a rendőri munka jogszerűségét illetően, és minden panasz többlépcsős ellenőrzési folyamaton megy keresztül. Emellett a horvát belügy „határozottan ellenzi a rendőrök által migránsok ellen elkövetett bűncselekmények vagy szabálysértések üldözésének mellőzését, és zéró toleranciapolitikát folytat a személyzete által elkövetett esetleges illegális tevékenységekkel szemben”.

Kritikaként fogalmazták meg a humanitárius szervezetek beszámolójával kapcsolatban, hogy azok általában „jóval az állítólagos események megtörténte után juttatják el hozzánk ezeket a jelentéseket, ami jelentősen megnehezíti a kivizsgálásukat. Emellett külföldi országokból – leggyakrabban Bosznia-Hercegovinából – érkeztek jelentések olyan migránsokról, akik többször is megpróbáltak illegálisan belépni Horvátországba, de a horvát hatóságok visszautasították őket. A jelentésekből hiányoznak az állítólagos áldozatok személyazonosságára vonatkozó információk, és a nagy többségben legalább az állítólagos incidens általános helye és időpontja hiányzik.”

Ennek ellenére a minisztérium megvizsgál minden bejelentést, írták. A The Guardian cikkében szereplő eseményeket az elvégzett ellenőrzések nem igazolták, és a Független Ellenőrzési Mechanizmust nem értesítették az állítólagos eseményekről, és nem kapott semmilyen jelentést – közölték.

Azt is írták, hogy „a bosznia-hercegovinai határokon a migránsok által vezetett, főként afgán származású embercsempészek gyakran megverik és elkobozzák más migránsok holmiját; szélsőséges esetekben még el is rabolják a migránsokat, és pénzt követelnek a családjuktól, hogy szabadon engedjék őket. A közelmúltban Bosznia-Hercegovinában a rivális embercsempész bandák között harcok alakultak ki, amelyek gyilkosságokkal és automata lövöldözéssel végződtek, valamint a média és a bosznia-hercegovinai hatóságok által dokumentált esetek. Mivel a határvidék szűk, a migránsok néha nem ismerik fel a támadókat ezekben a helyzetekben, illetve a támadások helyszíneit”.

2019-ben, hónapokig tartó tagadások után a svájci televíziónak adott interjújában Kolinda Grabar-Kitarović akkori horvát elnök úgy tűnt, elismerte, hogy a rendőrség erőszakot alkalmazott, de tagadta, hogy a visszatoloncolások törvénytelenek lettek volna.

Ugyanebben az évben az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a horvát rendőrség felelős egy hatéves afgán kislány haláláért, aki családjával együtt vasúti síneken átkelve kénytelen volt visszatérni Szerbiába. A kislányt ekkor elütötte egy vonat.