Külföldi törvényhozókra próbáltak nyomást gyakorolni kínai diplomaták egy tajvani konferencia miatt

Bolívia, Kolumbia, Szlovákia, Észak-Macedónia, Bosznia és egy meg nem nevezett ázsiai ország politikusai állítják: kínai diplomaták sms-ekkel, telefonhívásokkal és más egyéb módon próbáltak nyomást gyakorolni rájuk, hogy ne menjenek el egy tajvani konferenciára – írja az AP hírügynökség.

A hétfőn kezdődő konferenciát a Kínával foglalkozó parlamentközi szövetség (IPAC) szervezi. Az IPAC 35 ország több száz olyan törvényhozóját tömöríti, akiket érdekel, hogy a demokráciák hogyan viszonyulnak Pekinghez. Az IPAC-ra már régóta nyomást gyakorol a kínai kormány: egyes tagjait Peking szankciókkal sújtotta, 2021-ben pedig a csoportot kínai állami hackerek vették célba.

Luke de Pulford, a szövetség igazgatója azonban az AP-nek azt mondta, hogy a kínai tisztviselők részéről az elmúlt napokban gyakorolt nyomás példátlan volt. A korábbi, más helyszíneken tartott IPAC-találkozók során a törvényhozókat csak a találkozó befejezése után keresték meg kínai diplomaták. Idén, amikor az IPAC éves ülését először Tajvanon tartják, úgy tűnt, hogy összehangoltan próbálják megakadályozni a résztvevők részvételét.

Egy boszniai parlamenti képviselő az AP-nek azt mesélte, hogy a kínaiak kapcsolatba léptek a pártja vezetőjével és nála követelték, hogy ne utazhasson el Tajvanra.

Az AP megjegyezte, hogy Kína rendszeresen megtorlással fenyegetőzik olyan politikusokkal és országokkal szemben, akik támogatásukról biztosítják Tajvant, amely a kínai diplomáciai nyomás miatt a legtöbb országgal csak informális kapcsolatokat tart fenn.

Egy bolíviai szenátor pedig tiltakozó levelet írt, miután egy kínai diplomata felhívta őt, és azt mondta: ne menjen Tajvanra, mondván, hogy a szigetet egy „szélhámos elnök” vezeti, és hogy a találkozónak egy olyan szervezet ad otthont, amelyet „a szárazföldi Kína politikájának feltételei között nem fogadnak el”. Amikor a szenátor visszautasította, a kínai diplomata azt mondta: jelenteni fogja a döntését a nagykövetségén, amit a politikus „burkolt fenyegetésként” értelmezett.

A kínai külügyminisztérium nem válaszolt az AP megkeresésre.