Új katonai robotrepülőgépet fejleszt négy európai ország
2024. július 11. – 19:00
Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország megállapodott egy új robotrepülőgép fejlesztéséről – írja a Reuters. Ezt a fegyvert a magyar sajtóban az eredeti angol alapján (cruise missile) cirkálórakétának fordítják, de mivel nem rakétameghajtással működik, nem igazán lehet ennek nevezni.
A négy ország csütörtökön, a NATO-csúcs közben írt alá szándéknyilatkozatot, mert szerintük egy ilyen fegyverrel be lehetne tömni egy rést az európai védelmi lehetőségek tárházában. A fegyver a tervek szerint 500 kilométeresnél nagyobb hatótávolsággal rendelkezik majd, de a célja az elrettentés.
„Az ötlet az, hogy a lehető legszélesebb körben megnyissuk. Ez költségvetési szinten is értéket képvisel, mivel nyilvánvalóan lehetővé teszi a különböző költségek amortizálását is”
– mondta Sébastian Lecornu francia védelmi miniszter, utalva arra, hogy például az új brit kormány is beszállhatna a fejlesztésbe.
Azt mondta, hogy az első tervek akár már év végéig is elkészülhetnek, és addigra nagyjából körvonalazódnak majd a részletek, mint például a pontos hatótáv.
A robotrepülőgépeket – a nevükben is látható módon – nem rakétameghajtással, hanem például sugárhajtóművekkel hajtják meg, és a szárnyain vagy a törzsén aerodinamikai felhajtóerő keletkezik. Abban is különböznek például a ballisztikus rakétáktól, hogy alacsonyabban repülnek, így a radarok nehezebben szúrják ki ezeket a fegyvereket.
A Reuters katonai forrásai szerint a terv az, hogy 1000-2000 kilométeres hatótávolságuk legyen, ezzel felelnének meg a NATO igényeinek. Franciaország azt javasolta, hogy a hajóikon használt MdCN-t alakítsák át szárazföldi használatra, hogy akár teherautókra felszerelt rendszerekről is ki lehessen lőni őket.
Az ilyen nagy hatótávolságú fegyverek 2019-ig tulajdonképen tiltottak voltak, erről az INF-szerződésben egyeztek meg az aláírók. Például Magyarország is ez alapján semmisítette meg az 1990-es években a nagyobb hatótávolságú fegyvereit.
2019-ben az USA visszalépett a szerződéstől, miután azzal vádolta Oroszországot, hogy a 9M729-es (más néven SSC-8-as) robotrepülőgépével megszegte az egyezményt, amit az orosz kormány tagadott.