Az EU külügyi biztosa mészárlásnak nevezte az izraeli túszmentő akciót

Több palesztin civilt is megöltek szombaton az izraeli különleges erők négy túsz kiszabadítása közben Gáza középső részén. A civil áldozatok magas száma nemzetközi felháborodást váltott ki, Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mészárlásnak és vérfürdőnek nevezte a történteket – írja a Guardian.

Az izraeli erők szombaton négy túszt, három férfit és egy nőt, mentettek ki két különböző helyszínről a Gázai övezet középső részén, al-Nuszeiratból. A túszok jó egészségügyi állapotban voltak, de kórházba szállították orvosi ellenőrzésre. A mentőakció volt Izrael legnagyobb ilyen jellegű hadművelete a háborúban.

Gázai tisztviselők szerint a túszszabadító akció után 109 palesztin, köztük 23 gyerek és 11 nő holttestét szállították a nuzseirati menekülttáborból az al-Aksza Mártírok kórházába, ahol több mint 100 sebesültet is kezelnek. További 100 holttestet az al-Awda kórházba szállítottak.

A gázai egészségügyi minisztérium szerint legkevesebb 274 ember meghalt, 698-an pedig megsebesültek Izrael szombati légicsapásaiban a Gázai övezetben található Nuszeirát menekülttáborban.

Az IDF szóvivője szombaton megerősítette, hogy több tucat palesztint öltek meg, azt viszont nem tudta megmondani, hogy a „100 alatti” áldozat közül hányan voltak civilek.

A három izraeli férfit al-Nuszeiratban tartották fogva, a kijutásukat heves izraeli bombázások biztosították. A különleges erők „bonyolult városi környezetben”, heves tűz alatt hajtották végre a mentőakciót – közölte Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter.

Daniel Hagari, az IDF szóvivője szerint már korábban kiderítették, hogy a három férfit két, egymástól mintegy 200 méterre lévő lakásban tartják fogva a tábor szívében. Az izraeli csapatok fényes nappal egyszerre vonultak be mindkét lakásba, kivonuláskor azonban heves tűz alá kerültek, amire a hadsereg nagy erőkkel válaszolt, többek között repülőgépekről is, hogy kihozzák a mentőket és a kiszabadított túszokat.

A Biden-kormányzat egyik, névtelenséget kérő, nyilatkozattételre nem jogosult tisztviselője szerint a túszok felkutatásának és kiszabadításának folyamatában egy amerikai túszmentő sejt nyújtott tanácsot és támogatást. Az amerikai központi parancsnokság ezt cáfolta, azt közölte, hogy sem az amerikaiak által épített gázai mólót, amely a palesztinoknak szánt segélyeket szállítja a tengeren keresztül, sem pedig felszereléseit, személyzetét vagy más eszközeit nem használták fel az izraeli műveletben.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy a rajtaütés azt bizonyítja, hogy „Izrael nem adja meg magát a terrorizmusnak”.

Az akció nemzetközi visszhangja ennél árnyaltabb, a gázai jelentések több segélyszervezet és diplomata felháborodását is kiváltották.

Borrell az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, „a Gázából érkező jelentések a civilek újabb mészárlásáról megdöbbentőek. Ezt a leghatározottabban elítéljük. A vérfürdőnek azonnal véget kell vetni”.

Az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese, Martin Griffith az X-en azt írta, „a nuszeirati menekülttábor az epicentruma annak a szeizmikus traumának, amelyet a gázai civilek továbbra is elszenvednek”. „A földön heverő, széttépett holttestek látványa arra emlékeztet minket, hogy Gázában sehol nincsenek biztonságban az emberek”.

Joe Biden amerikai elnök üdvözölte a négy túsz visszatérését, de hozzátette, hogy folytatódnak az erőfeszítések a háború leállítását és a Gázában fogva tartott személyek hazatérését biztosító megállapodás megkötésére.

Az izraeli erők mostanra hét túszt szabadítottak ki. A hazatértek többségét egy tavaly novemberi ideiglenes tűzszüneti megállapodás keretében adta át a Hamász Izraelnek, 120-an viszont még Gázában vannak fogva tartva. Legalább egyharmaduk feltehetően meghalt.