Elődje politikáját folytatná, mégis új korszakot nyit Mexikó első női elnöke

Hatalmas fölénnyel nyerte meg a hétvégén tartott mexikói elnökválasztást a baloldali Claudia Sheinbaum. Győzelme történelmi, hiszen először lesz nő az elnöke Mexikónak, amint a most 61 éves politikus október 1-én leteszi az esküt. Az alkotmány értelmében ő is csupán egyetlen, noha hatéves ciklust tölthet az elnöki székben.

A BBC azt írja, Sheinbaum 58-60 százalék körüli szavazatot kapott fő ellenfelével, Xóchitl Gálvez üzletasszonnyal szemben, akit közel 30 százalékponttal előzött meg. Pont Gálvez mint fő kihívó volt a biztosítéka annak, hogy nő lesz a következő államfő, hiszen a többi férfi jelölt messze lemaradt a két nagy esélyestől.

Sheinbaum a leköszönő elnököt, Andrés Manuel López Obradort tartja fő mentorának, és győzelmi beszédében is az obradori fejlődés folytatását ígérte. „Nem foglak cserben hagyni titeket” – üzente támogatóinak vasárnap az általa korábban polgármesterként irányított Mexikóváros legfontosabb terén, a Zócalón. A New York Times szerint így fogalmazott:

„Ahogy más alkalmakkor is elmondtam, nem érkezek egyedül. Mi mind megérkeztünk, a hősnőinkkel, akik nekünk adták a hazát, az őseinkkel, az anyáinkkal, a lányainkkal és az unokáinkkal.”

Sheinbaum neve nem véletlenül nem cseng hispánosan: anyai nagyszülei bolgár zsidók, apai felmenői pedig Litvániából érkeztek, előbbiek a nácik elől menekültek az amerikai kontinensre. Mindkét szülője tudós volt, Sheinbaum maga is doktori címet szerzett energiatudományból, miközben évekig balettozott. Dolgozott egy kaliforniai laboratóriumban, ahol Mexikó energiafelhasználását kutatta, de az éghajlatváltozásnak is szakértője lett. Dolgozott az ENSZ klímaváltozási szervezetében. A politikába is belekóstolt, és idővel Obrador mexikóvárosi polgármestersége idején mentora környezetvédelmi titkára lett.

Utána a főváros Tlalpan kerületét vezette, majd 2018-ban választották meg Mexikóváros polgármesterévé, azt a pozíciót is első nőként töltötte be. Mint a tudomány nagy hívője, a Covid-járványt máshogy kezelte Mexikóvárosban, mint López Obrador országosan (magyarán sokkal fegyelmezettebb távolságtartás, korlátos nyitvatartások, sok tesztelés, maszkviselés voltak a jellemzőek). 2023-ban aztán otthagyta a városházát, hogy az elnökválasztási kampányára koncentráljon.

Sheinbaum nagyon szigorú, fegyelmezett, már-már zárkózott karakter, ellentétben nagyon karakteres elődjével, ezért egyes elemzők szerint szüksége lesz López Obradorra. Mások azt mondták róla, hogy nagyon kemény főnök tud lenni, hetekkel később is emlékszik adatokra, részletekre, magas az elvárása, olykor kiabál a beosztottaival.

Mexikó nagy utat járt be a női egyenjogúság terén az utóbbi évtizedekben. Nők csak 1953 óta szavazhatnak, így a BBC által megszólaltatott 87 éves Edelmira Montiel is azt mondta, nagyon hálás, hogy megélhette az első női elnököt. „Ezelőtt még nem is szavazhattunk, és amikor megtehetted, arra a személyre kellett szavaznod, akire a férjed mondta, hogy voksolj” – magyarázta az idős nő.

A BBC másik cikkében arról ír, voltaképp mindegy is, mi fog még Sheinbaum politikai karrierében történni, most már mindörökre ő marad az a nő, aki áttörte az üvegplafont. Azt az üvegplafont, amit évszázadok patriarchátusa és macsóizmusa keményített meg Mexikóban.

Jön a negyedik T kora?

A kormányzó Morena párt és jelöltje népszerűségét López Obrador kedveltsége mellett az is megdobta, hogy állításuk szerint hat év alatt mexikóiak millióit emelték ki a nyomorból. Kritikusok szerint azonban a stabilabb megélhetésben jelentős szerepe van a külföldön élő és dolgozó mexikóiak hazautalásainak is.

A kampányban egyébként relatíve kevés szó esett arról, ki miként képzeli el Mexikó következő hat évét. A nem túlrészletezett szakpolitikák mellett Sheinbaum fő irányvonala a Negyedik Átalakulás (röviden: 4T) felé haladás folytatása volt, amit már López Obrador is sokat emlegetett. Eddig három nagy transzformáció történt Mexikó történetében: az 1810-es függetlenség, az 1858-as reformháború (állam és egyház kettéválasztásával), valamint az 1910-ben kitört forradalom.

A mostani 4T célja – ami kritikusai szerint elég fellengzősen hangzik –, hogy az általános nyugdíjbiztosítással, a hallgatói ösztöndíjakkal és a családtámogatásokkal milliókat emeljenek ki a szegénységből. Sheinbaum szerint López Obrador ennek letette az alapjait, és a leendő elnök arról beszélt a BBC-nek kampánykörútján, hogy a lényeg a gazdasági és politikai hatalom elválasztása: miközben a gazdaság halad a saját útján, a kormányzatnak a szegények felé kell fordulnia.

„Ez több jogot, jóléti államot, oktatást, egészségügyet, lakhatási hozzáférést jelent, és hogy a megélhetés jog, nem kiváltság” – mondta Sheinbaum. Hozzátette, az ő modelljük nem a neoliberalizmus, hanem ez a mexikói humanizmus. Ellenfele, Xóchitl Gálvez szerint viszont egyszerű populizmus az egész, Sheinbaum pedig elődje autoriter árnyékából lépett elő. Sheinbaum emiatt többször is kijelentette, nem lesz López Obrador bábja, így például

klímakutatóként nem fog annyi engedményt adni az olajcégeknek, mint elődje.

Hogy mi várható Sheinbaum elnökségétől, az még a jövő zenéje, López Obrador mindenesetre minden aggódót megnyugtatott, nem fog beleszólni utódja munkájába, nyugdíjasként visszavonul farmjára, Chiapasba. Az biztos, hogy az angolul perfektül beszélő, nemzetközi szervezetekben is megfordult Sheinbaum otthonosabban fog majd mozogni diplomáciai körökben, mint elődje.

Viszont a Bloomberg cikke szerint a befektetők tartanak a folytatódó balos kormányzástól, a mexikói deviza, a peso értéke is csökkent a választás után, 3,1 százalékos eséssel 17,55 pesót ér egy amerikai dollár.

Az alsóházban kétharmados, a felsőházban (szenátus) szimpla többséget szerezhet a Morena párt a friss eredmények szerint. Ez azt jelentheti, hogy a kormánypárt alkotmányozó többséget kap, így a nyugdíjakhoz és a minimálbérhez is könnyebben nyúlnak majd, beindulhat a szociális költés. Érdekes módon López Obrador idején is ettől tartottak az elemzők, erre a peso vált a régió egyik legstabilabb devizájává. Tény, hogy a nagy költések pont mostanság, a kampányban indultak meg, így Sheinbaumtól épp, hogy nem túl nagy osztogatást várnának el a piacok.

Vér és verejték

A BBC megjegyzi, hogy negatív fejlemények is voltak a – kongresszusi, kormányzói és helyhatósági szavazásokat is átölelő – választásokon, így a Mexikót évtizedek óta jellemző erőszak sem csitult. A kampányhajrában 20 helyi jelöltet is megöltek, más források 37 meggyilkolt indulóról írnak. Elemzők szerint minden idők legvéresebb választási kampánya volt ez.

Jellemző eset volt Alfredo Cabreráé, akit egy választási gyűlésen, támogatói szeme láttára lőtt tarkón egy merénylő – akit aztán szintén agyonlőttek a biztonsági erők.

Sheinbaum legnehezebb feladata tehát a drogkartellek erőszakhullámának visszaszorítása lesz. Ezt ugyan elnökök sorának nem sikerült elérnie, de hívei is elvárják Sheinbaumtól, hogy tegyen valamit. Az új elnök nem is ígért túl nagyot: a 100 ezer főre jutó 23,3 emberölést le szeretné vinni 19,4-re, ami Brazília szintjének felel meg. Abban bízik, hogy Mexikóvárosban polgármestersége idején 50 százalékkal csökkent a gyilkosságok száma, de ezt országos szintre nehezebb lesz átültetni.

Az AP szerint az erőszakot a gyökereknél akarja elfojtani, „ez nem jelent vasöklöt, háborúkat vagy tekintélyelvűséget”, hanem sokkal inkább azon okok felszámolását, amik miatt a kartellek magukhoz tudják kötni a fiatalokat.