Titokban ítéltek 14 év börtönre egy hazaárulással vádolt orosz fizikust

14 év fegyházbüntetésre ítélte a szentpétervári bíróság Anatolij Maszlov orosz fizikust hazaárulás miatt, jelentette az MTI moszkvai tudósítója. Mivel Maszlov már 77 éves, büntetése gyakorlatilag életfogytiglaninak tekinthető. Az elítélt jogi képviselői hangot is adtak aggodalmuknak, hogy ügyfelük nem fogja túlélni a büntetést, mivel már letartóztatása előtt gondjai volta az egészségével, és februárban szívrohamot kapott az előzetes letartóztatásban. A Kommerszant című lapnak nyilatkozva azt mondták, hogy a fizikus nem kap megfelelő ellátást, és a börtönorvosok nem engedik, hogy gyógyszereket kapjon.

Maszlov a szibériai lméleti és Alkalmazott Mechanikai Kutatások Hrisztianovics Intézetének (ITAM) kutatója volt, munkája részeként vett részt a Kinzsal (NATO-kódja: Killjoy), vagyis a H-47M2 típusú, levegőből indítható, hiperszonikus, vagyis akár a hangsebesség tízszeresével száguldani képes rakéták fejlesztésében.

Ez az a fegyver, amit Vlagyimir Putyin büszkén megsemmisíthetetlen csodafegyverként méltatott több beszédében is. Ezért is volt különösen kellemetlen, hogy a éles bevetésben, Ukrajnában a rakéta korántsem bizonyult megsemmisíthetetlennek. Az ukrán légvédelem a háború első évében ugyan nem tudott hogyan védekezni a Kinzsalok ellen, de amint az amerikaiaktól, illetve Németországtól és Hollandiától megérkeztek Ukrajnába a Patriot rakétaütegek, máris megsemmisítettek párat. Ami azért is különösen kellemetlen, mert a Patriot rendszer jó pár évtizeddel régebbi a Kinzsalnál, amit elvileg pont az ilyen rakétavédelmi rendszerek kijátszására fejlesztettek ki.

Vagyis az orosz hatóságoknak bűnbakot kellett találniuk a kudarcra, amire három tudós tökéletesen alkalmasnak bizonyult. 2023 tavaszán Maszlov mellett két kollégája, Alekszander Sipljuk és Valerij Zvegyincev ellen is nyomozás indult hazaárulás gyanújával.

Hogy ez mennyire hajánál előrángatott volt, azt jól példázza, hogy Maszlov és Sipljuk ellen részben azon alapult a vád, hogy a tudomány világában teljesen magától értetődő módon kutatási eredményeiket konferenciákon osztották meg kutatótársaikkal, 2016-ban pedig Zvegyincevvel közösen publikáltak „Hiperszonikus rövidtávú képességek az aerodinamikai kutatásokban az ITAM-ban” címen egy, az intézetük munkáját bemutató kiadványban.

Hogy ehhez képest sikerült-e bármi más bizonyítékot felmutatni Maszlov ellen, azt valószínűleg sosem tudjuk meg. A tárgyalás és a nyomozás is szigorúan titkos minősítéssel zajlott, zárt ajtók mögött.

Maszlov ügyében kutatótársai nyílt levelet fogalmaztak meg a letartóztatásakor, amiben felemlegették egy másik kollégájuk, a lézerspecialista Dmitrij Kolker esetét is. Kolkert Kínának való kémkedéssel vádolták meg hazaárulással és hurcolták Moszkvába, pedig előrehaladott hasnyálmirigyrákja volt már. Kolker két hónappal később életét is vesztette az őrizetben. A tudósok akkor arra panaszkodtak, hogy az ilyen eljárások még kevésbé teszik vonzóvá a kutatóintézetben a munkát, pedig már így is hatalmas emberhiánnyal küzdenek azokon a részlegeken, melyeknek pont az új technológiák használatának megalapozása volna a feladatuk.