Az USA szerint Izrael a nemzetközi jogot megsértve használhatott amerikai fegyvereket Gázában

Az ENSZ-közgyűlés támogatja Palesztina tagsági kérelmét

Az ENSZ közgyűlése pénteken elsöprő többséggel (143 igen, 9 nem, 25 tartózkodás) mellett megszavazta a palesztinok teljes jogú ENSZ-tagságra irányuló pályázatát – írja a Guardian.

A megszavazott határozat felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy adományozzon tagságot Palesztina államnak, és egyúttal bővítse jogkörét a jelenlegi megfigyelői státuszán túlmenően. A határozat nyelvezetét a szavazás előtt alaposan felhígították, nem ad például szavazati jogot Palesztinának a közgyűlésben, és nem ad neki jogot arra sem, hogy a Biztonsági Tanács tagjává váljon. A palesztin diplomatáknak viszont a jövőben joguk lesz javaslatokat és módosító indítványokat előterjeszteni, hivatalos tisztségeket tölthetnek be a teljes ülésteremben és a bizottságokban, valamint felszólalhatnak közel-keleti ügyekben, és a közgyűlésben nemzetcsoportok nevében is nyilatkozhatnak.

A szavazás határozottan jelzi Izrael elszigetelődését a testületben, és a világ közvéleményének a palesztin államiságot támogató állásfoglalását is.

Izrael ENSZ-nagykövete, Gilad Erdan a szavazás előtt hevesen elítélte a határozatot és annak támogatóit. A palesztin küldött, Rijád Manszúr rámutatott, hogy a szavazásra pont akkor kerül sor, amikor Rafah, amely sok gázai lakos utolsó menedéke, az izraeli erők támadásának van kitéve, és történelmi jelentőségűnek nevezte a szavazást.

A határozat ellen szavazott az USA, Argentína, Csehország, Magyarország, Izrael, Mikronézia, Nauru, Palau és Pápua Új-Guinea. Az Egyesült Királyság tartózkodott.

Az Egyesült Államok ENSZ-képviselete arra figyelmeztetett, hogy ismét élni fog vétójogával, ha a palesztin tagság kérdése újabb szavazásra visszakerül a Biztonsági Tanács elé. Erre legutóbb április közepén volt példa, akkor az USA azzal indokolta a vétót, hogy ahhoz, hogy Palesztina teljesítse a tagsághoz szükséges kritériumokat, a Palesztin Hatóságnak reformokat kell végrehajtania, hogy egyáltalán állammá nyilváníthassák. Ehhez az is szükséges, hogy felszámolják a Hamász uralmát Gázában.

„A határozat előmozdítására tett erőfeszítések nem változtatnak azon a valóságon, hogy a Palesztin Hatóság jelenleg nem felel meg az ENSZ alapokmánya szerinti ENSZ-tagság kritériumainak” – mondta az amerikai misszió szóvivője, Nathan Evans.

Izrael felszólította az Egyesült Államokat, hogy a határozat miatt csökkentsék az ENSZ finanszírozását, és republikánus szenátorok egy csoportja már be is jelentette, hogy törvényt nyújt be ennek érdekében.

Ahogy arról ebben a cikkben részletesen írtunk, a Rafah elleni izraeli szárazföldi hadművelet újabb lendületet adott a palesztin államiság elismerésének. Az ír közszolgálati televízió szerint Írország, Spanyolország, Málta és Szlovénia akár már a jövő héten elismerheti Palesztinát független államként. Ugyan Palesztina államiságának feltételei – részben a mindenkori palesztin vezetés balfogásainak és opportunizmusának, részben több évtizedes izraeli aknamunkának köszönhetően – nem adottak, egy ilyen gesztus diplomáciai és nemzetközi jogi szempontból komoly akadályokat gördíthet Izrael megszállt területeken való műveletei elé.

Az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában a Palesztin Hatóságot a Fatah kormányozza. A Fatah az 1990-es évek óta együttműködik Izraellel a kétállami megoldásban, a Hamász viszont erőszakosan akarja elérni a független Palesztina létrehozását. A Biden-kormányzat támogatja a Fatahot, hogy a háború befejezése után átvegye a Hamásztól a Gáza övezet kormányzását is.

Az USA szerint Izrael a nemzetközi jogot megsértve használhatott amerikai fegyvereket Gázában

Az Egyesült Államok szerint Izrael a gázai háború során egyes esetekben a nemzetközi humanitárius jogot megsértve használhatott amerikaiak által szállított fegyvereket. Az erről szóló jelentést pénteken nyújtották be a kongresszusnak – írja a BBC.

A Fehér Ház által elrendelt felülvizsgálat azt vizsgálta, hogy Izrael – hat másik konfliktusban részt vevő országgal együtt – hogyan használta fel az Egyesült Államok által szállított fegyvereket a tavalyi év eleje óta.

A külügyminisztérium jelentése szerint "megalapozottan feltételezhető, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyvereket Izrael kötelezettségeivel összeegyeztethetetlen módon használta. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az amerikai kormányzat nem rendelkezik teljes körű információkkal az értékeléshez.

Bár a jelentés egyértelműen megrovásban részesített egyes gázai izraeli műveleteket, nem mondta ki egyértelműen, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) hadjárata megsértette a nemzetközi jogot, és azt is megállapította, hogy az amerikai fegyverek jogszerű használatának betartására vonatkozó, Izraeltől kapott biztosítékok hitelesek és megbízhatóak, így a fegyverszállítások folytatódhatnak.

A dokumentum azt is megjegyezte, hogy mivel a Hamász a polgári infrastruktúrát katonai célokra, a civileket pedig emberi pajzsként használja, gyakran nehéz meghatározni a helyszínen, egy aktív háborús övezetben, hogy melyek a legitim célpontok. Ugyanakkor Izrael több olyan esetben is használhatott amerikai fegyvereket, amikor nem vették figyelembe a polgári lakossági károk enyhítésére vonatkozó bevált gyakorlatokat.

A jelentés szerint bár "Izrael rendelkezik a tudással, tapasztalattal és eszközökkel a katonai műveletek során a polgári károk enyhítésére szolgáló legjobb gyakorlatok alkalmazásához", "a helyszíni eredmények, beleértve a polgári áldozatok magas számát, jelentős kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy az IDF minden esetben hatékonyan alkalmazza-e ezeket".

A külügyminisztérium megállapította, hogy Izrael a konfliktus kezdeti hónapjaiban nem működött együtt teljes mértékben az Egyesült Államok azon erőfeszítéseivel, hogy maximalizálja a Gázába irányuló humanitárius segélyeket, és azt is megjegyzi, hogy bár azóta a helyzet változott, az ENSZ és a humanitárius szervezetek is "következetlennek, hatástalannak és nem megfelelőnek" minősítették a polgári károk enyhítésére irányuló izraeli erőfeszítéseket.

Joe Biden amerikai elnök napokkal ezelőtt nyilvánosan megfenyegette Izraelt, hogy visszatart bizonyos bombákat és tüzérségi lövedékeket, ha az folytatja a támadást Rafah ellen. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította Biden, és fogadkozott, hogy Izrael egyedül is helyt tud állni, „ha szükséges, a körmeinkkel fogunk harcolni”. A rafahi hadműveletről, és az amerikai figyelmeztetés utáni lehetséges forgatókönyvekről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Az IDF szombat délelőtt a Rafah központjában élőket is felszólította, hogy hagyják el a területet. Ez arra utal, hogy az izraeli csapatok a város peremkerületeiből hamarosan a központba is benyomulhatnak, ami az offenzíva jelentős kiterjesztését jelentené – írja a Guardian.

A héten már több mint 150 000 ember menekült el a városból. Sokan az IDF által kijelölt "kiterjesztett humanitárius zónába" menekültek a tengerpartra és északnyugatra, ahol a segélyszervezetek munkatársai szerint nagyon rosszak a körülmények.