Andrzej Duda: Ha a NATO úgy dönt, Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén
2024. április 22. – 11:38
Hétfői hírösszefoglalónk az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményeiről.
- Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén, amennyiben a szövetségesek úgy döntenek, tekintettel arra, hogy Oroszország megerősíti fegyverzetét Belaruszban és Kalinyingrádban – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök egy hétfőn megjelent interjúban. „Amennyiben az lenne a szövetségesek döntése, hogy a Nuclear Sharing keretében, a NATO keleti szárnya biztonsága erősítése érdekében atomfegyvert telepítsenek Lengyelország területén is, Varsó készen áll erre” – fogalmazott. Mint mondta, a kérdés „bizonyos ideje” a lengyel-amerikai tárgyalások napirendjén szerepel, ő maga többször is tárgyalt erről. A 1950-es években elindított Nuclear Sharing program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek a fegyvertípus esetleges bevetésének tervezésében, és ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön. (MTI, Guardian)
- Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „A katonák természetesen elemezni fogják a helyzetet, ha ezek a tervek valóra válnak, és bármilyen helyzetben megtesznek mindent, ami csak szükséges, minden szükséges válaszlépést, hogy garantálják biztonságunkat” – fogalmazott. (MTI)
- Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország Ukrajnának nyújtott támogatása komoly stratégiai kockázatokat szít, amelyek a világ legnagyobb atomhatalmai közötti közvetlen konfrontáció veszélyét jelentik. Lavrov szerint az USA és a NATO „megszállottan gondolkodik azon”, hogy „stratégiai vereséget” okozzon Oroszországnak, egy ilyen konfrontációban pedig olyan kockázatok rejlenek, amelyek a nukleáris veszély szintjének növekedéséhez vezethetnek. „A nyugatiak veszélyesen ingadoznak a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás szélén, ami katasztrofális következményekkel járna” – mondta. Vlagyimir Putyin orosz elnök már februárban arra figyelmeztetett, hogy a nyugati országok nukleáris háborút kockáztatnak, ha csapatokat küldenek Ukrajnába, és hogy Moszkva rendelkezik olyan fegyverekkel, amelyekkel nyugati célpontokra is csapást mérhet. (Reuters)
- Közösségi gyűjtést indítottak szlovák politikusok, hogy lőszert küldhessenek Ukrajnába. A kezdeményezés indítói azt írják, az oroszbarát kormányuk ellenére is segíteni akarnak Ukrajnának. „Nem vagyunk hajlandók elfogadni, hogy megtagadják a háború sújtotta szomszédunknak nyújtott segítséget” – áll a Lőszert Ukrajnának csoport honlapján. A kezdeményezés múlt héten indult az azonos célú cseh program zászlója alatt, azóta mintegy 46 000 egyéni adományozó közel 2,9 millió eurót gyűjtött össze, hogy tüzérségi lőszert vásároljanak a világpiacon, és az ukrajnai frontvonalra szállítsák azokat. A múlt év végén indított cseh kezdeményezéshez már több ország is csatlakozott, Szlovénia például 1 millió eurót ígért a cseh platformnak, míg Lettország 7 millió eurót, Svédország pedig 30 millió eurót fizetett. (Politico)
- Elhagyja Oroszországot a német Knauf építőipari vállalat, miután botrány tört ki amiatt, hogy a megszállt Mariupolban részt vett az újjáépítésekben. A cég több mint 30 éve jelen van az orosz piacon, és nem nevezte meg a kivonulás konkrét okát, csak azt, hogy az „aktuális események” miatt történik. A cég közleménye szerint a több mint 4000 alkalmazott munkahelyének megőrzése érdekében a teljes üzletágat – beleértve a nyersanyag-kitermelést, a termelést és az értékesítést – a Knauf átadja a helyi menedzsmentnek. Az üzlet átruházásának folyamatát azonban még jóvá kell hagynia az orosz kormánynak. Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség 2023 novemberében felvette a Knaufot, az orosz építőipar legnagyobb német befektetőjét a nemzetközi háborús szponzorok listájára. (Ukrainska Pravda, DW)
- Orosz rakétatámadás törte ketté a harkivi tévétornyot, a 245 méter magas objektum rongálódása miatt a digitális adások megszakadtak. A tévétornyot működtető személyzetnek nem esett baja, a dolgozók az óvóhelyen voltak a támadás ideje alatt. Oleh Synegubov, a harkivi regionális katonai közigazgatás vezetője közleményében azt írta: a tévéadás megszűnésével ismét felhívja a polgárok figyelmét, hogy csak a hivatalos információforrásokban bízzanak. Az ukrán média munkatársai háborús bűnnek minősítették a tévétorony elleni támadást. „A polgári objektumok, például a tévétornyok abszolút védelemben részesülnek, és nem lehetnek legitim célpontok fegyveres konfliktusban. Alapos vizsgálatot és megfelelő választ követelünk a nemzetközi közösségtől” – mondta Okszana Romaniuk, egy kijevi székhelyű agytröszt, a Tömeginformációs Intézet vezetője. (Politico)
