„Háborús fegyver a kiéheztetés” – élesen bírálta Izraelt egy emberi jogi tisztségviselő
2024. március 28. – 17:01
A legrosszabbra is felkészült az a nemzetközi orvoscsoport, amelyik felkeresett egy gázai kórházat, de a látvány még őket is megdöbbentette. Az AP hírügynökség beszámolója szerint a látogatók a palesztin gyerekek borzalmas szenvedéseivel szembesültek. Az izraeli légicsapások leírhatatlan sérüléseket okoznak nekik, a gyermekorvosok megfeszített munkája ellenére mindennap vannak halálos áldozatok.
A csaknem fél éve tartó háború megtizedelte a gázai egészségügy kapacitását. Harminchat kórházból nagyjából csak egytucatnyi működik részlegesen. A többi leállt vagy alig működik, miután elfogyott az üzemanyag, és nincsenek gyógyszerek. Izraeli csapatok vették körül az épületeket, és folyamatosan razziáznak a környékükön.
Közben egy ENSZ-jelentés statisztikai bizonyítékokat szolgáltatott ahhoz a megállapításhoz, hogy a gázai humanitárius katasztrófát, az egyre nagyobb éhínséget emberi hatások okozták, olvasható a BBC-n. Ezért a világszervezet „nyomást gyakorol Izraelre” annak érdekében, hogy a humanitárius segélyek „a megfelelő mennyiségben eljussanak” a nélkülözőkhöz.
Volker Türk, az ENSZ legmagasabb rangú emberi jogi tisztségviselője azt mondta, hogy Izraelt komoly felelősség terheli a kialakult helyzetért, „háborús fegyverként használja a kiéheztetést”.
Nir Barkat izraeli gazdasági miniszter visszautasította a vádakat, az állításokat teljes képtelenségnek nevezte, és felelőtlennek tartja az ENSZ-tisztségviselőt, amiért ilyen kijelentéseket tett.
A humanitárius katasztrófa sem tántorítja el Netanjahut Rafah megtámadásának tervétől
A Gázáról szóló hírek hetek óta a térségben kialakult éhezésről, az egészségügyi ellátás széteséséről és általában a kialakult humanitárius katasztrófáról is szólnak. Ez részben azért is alakulhatott ki, mert Izrael kontroll alatt tartja, hogy mennyi segélyszállítmány érkezik Gázába, és bár az izraeli kormány azt állítja, hogy beenged annyi segélyt, ami a gázai lakosság ellátásához elegendő, de számos olyan esetről tudni, hogy izraeli katonák és civilek akadályozzák a segélyszállítmányok útját.
Ráadásul Izrael nem hajlandó együttműködni az ENSZ palesztin segélyezéssel foglalkozó szervezetével, az UNWRA-val, miután azzal vádolta meg a több mint tízezer palesztint foglalkoztató szervezetet, hogy annak egyes dolgozói is részt vettek az október 7-i terrortámadásban. Az UNWRA helyett viszont más szervezet nem tudja ellátni a segélyezési feladatokat Gázában, így ez a konfliktus is csak több szenvedést okoz a gázai lakosság körében.
Izraelen egyre nő a nemzetközi nyomás, hogy engedjen be segélyszállítmányokat és ne rohanja le Rafahot, az ENSZ és az EU vezetői már azt is fölvetették, hogy Izrael háborús bűncselekményt követhet el azzal, hogy háborús fegyverként használja a lakosság kiéheztetését. Izrael legfőbb támogatója, az Egyesült Államok is felszólalt az ügyben, de addig nem ment el, hogy az elengedhetetlen katonai támogatások megvonását belengesse. Pedig az Egyesült Államok korábban, a 90-es évek elején hasonló módszerekkel már tárgyalóasztalhoz tudta vonzani az izraeli kormányt.
A Téma legújabb adásában Paragi Beátával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével és Tóth Gergellyel, a Telex külpolitikai újságírójával Izrael és a Hamász gázai háborújáról beszéltünk.
A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.