Vlagyimir Putyin 87 százalékkal vezet a részeredmények szerint

Az elnök a voksok összesítésének 50,02 százaléka szerint 87,34 százalékkal vezet – közölte helyi idő szerint vasárnap éjjel a Központi Választási Bizottság (CIK).

Vezet Putyin

Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) exit pollja szerint Putyin a szavazatok 87, a Közvélemény Alapé(FOM) szerint pedig a 87,8 százalékát kapta. Mindkét intézmény állami finanszírozású.

A hivatalban lévő elnök a legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson a szavazatok rekordnagyságú 76,6 százalékát kapta.

A szavazatok felének összesítése után Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője 4,11, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese 4,01, Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke pedig 3,11 százalékon állt.

A moszkvai online szavazáson Putyin a voksok 89,1 százalékát szerezte meg, Davankovnak 4,4, Haritonovnak 3,3, Szluckijnak pedig 3,2 százalék jutott. A 28 oroszországi régióban, ahol szintén volt mód elektronikus távszavazásra, a voksoláson Putyin 87,4, Davankov 6,28,, Szluckij 3,76, és Haritonov pedig 2,56 százalékot kapott.

Több régióban már a szavazatok 100 százalékát összesítették. Putyin a „Luhanszki Népköztársaságban” 94,12, Herszon megyében 88,12, a „Donyecki Népköztársaságban” 95,23 százalékot, Zaporizzsja megyében 92,83, Jakutföldön 87,79, a Habarovszki területen 80,06, Csukcsföldön 90,49 százalékot, Magadan megyében 84,89, Hakaszföldön pedig 85 százalékot szerzett.

A részvétel moszkvai idő szerint 20 órakor – egy órával a kalinyingrádi urnazárás előtt – 73,33 százalék volt, ami abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében.

Az orosz belügyminisztérium szerint nem történt olyan jogsértés, amely a választások kimenetét befolyásolhatta volna. A tárca szerint 61 büntetőeljárás indult, 23 esetben hamis terrorfenyegetés címén.

A tájékoztatás értelmében a szavazóurnákat több esetben olyanok rongálták meg, akiket Ukrajnából zsaroltak, és az elkövetők a bűncselekményt mobiltelefonon élőben közvetítették ukrajnai hívóközpontokba. A minisztérium közölte, hogy a zaporizzsjai Berdjanszkban a helyi választóbizottság egyik tagja ukrán támadás következtében életét vesztette.

Zelenszkij szerint Putyin választási csalásának nincs legitimitása

Zelenszkij ukrán elnök szerint „semmilyen legitimitása sincsen” Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök újabb választási győzelmének.

„Ennek a választási csalásnak nincs legitimitása és nem is lehet” – hangoztatta az ukrán államfő vasárnap esti videóüzenetében. „Ennek a személynek (Putyin) a hágai vádlottak padján a helye, erről kell gondoskodnunk, és mindenkinek, aki az életet és a tisztességet becsüli a világon” – tette hozzá.

Zelenszkij szerint Putyin az utóbbi napokban egy újabb választási színjátékot rendezett meg. „Mindenkinek a világon egyértelmű, hogy ez a figura, mint már oly gyakran a történelemben, egyszerűen hatalomittas és mindent megtesz, hogy élete végéig kormányozhasson” – mondta. „Nincs olyan aljasság, amit ne követne el, hogy ezzel meghosszabbíthassa saját hatalmát” – tette hozzá.

Zelenszkij az ukrajnai háborúra tekintettel igazságot követelt. „Igazságos megtorlásra van szükség mindazért, amit orosz gyilkosok elkövettek Putyin élete végéig tartó hatalmáért” – hangoztatta. „Csak egyvalamitől fél, az pedig az igazságosság” – tette hozzá.

A lengyelek szerint jogtalan és tisztességtelen volt a szavazás

Az orosz elnökválasztás demokratikus szavazást megakadályozó körülmények között zajlott, és nem minősíthető törvényesnek, valamint szabadnak és tisztességesnek sem – olvasható a varsói külügyminisztérium honlapján vasárnap este közzétett állásfoglalásban. Péntektől vasárnapig Oroszországban „úgynevezett elnökválasztást rendeztek” – fogalmaztak a lengyelül, angolul és oroszul is közzétett dokumentumban. Az oroszországi elnökválasztás a társadalommal szembeni „rendkívüli megtorlás” közepette zajlott, ami megakadályozta, hogy a választópolgárok szabad és demokratikus döntést hozzanak – írták.

A varsói külügyi tárca a nemzetközi jog megsértésének minősítette, hogy a szavazást Ukrajna „ideiglenesen megszállt területein”, valamint a moldovai Dnyeszteren-túli régióban és a Georgiához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában is megtartották.

„Az ilyen »választás« nem tekinthető törvényesnek, szabadnak és tisztességesnek”,

Lengyelország soha nem fogja elfogadni az ezeken a területeken tartott voksolás lebonyolítását és eredményeit – hangsúlyozták. A dokumentumban az ellen is tiltakoztak, hogy Moszkva nem tette lehetővé a független orosz megfigyelők, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek jelenlétét a választási folyamat során.

Az oroszok szerint beavatkozott a nyugat

Gennagyij Aszkaldovics, az orosz külügyminisztérium választásokkal foglalkozó bizottságának helyettes vezetője, nagykövet a TASZSZ-nak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az orosz elnökválasztásba „az összes barátságtalan ország” beavatkozik élen az Egyesült Államokkal és Németországgal. A diplomata szerint Berlin a civil szervezeteken és a médián keresztül próbál beavatkozni a választásokba, a kampány és az egész folyamat megkérdőjelezésével.

„Az amerikaiak úgy állítják be ezt a kérdést, hogy az egész világ illegitimnek, törvénytelennek ismerje el a választásainkat. Ez a fő üzenetük”

– mondta Aszkaldovics. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap a Telegramon felszólította a moszkvai brit nagykövetséget, hogy hagyjon fel Oroszország arra való jogának eltagadásától, hogy választásokat tartson a Krímben és az „új régiókban”. Kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben a missziót vezető Nigel Casey nagykövetet ismét be fogják kéretni az orosz diplomáciai tárcához. Azt javasolta, hogy Nagy-Britannia foglalkozzon inkább a Falkland- (Malvín-) szigetek hovatartozásának nemzetközi jogi aspektusaival.

(MTI)