Az erdőben találták meg a meztelen holttestét, a nyakán fojtogatás nyomaival. 19 év után ítélték el a gyilkosát

2005-ben egy áprilisi estén Emma Caldwell kilépett a lakása ajtaján, és elindult dolgozni. Fekete szoknyát és felsőt vett fel, és gyalog ment Glasgow piros lámpás negyedébe, ahol prostituáltként dolgozott. Nem tudta, hogy aznap lesz az utolsó ilyen sétája a negyed felé.

Emma Caldwellt ugyanis még aznap megfojtották, a holttestét kidobták egy erdőben. A nő az egyik legismertebb, hosszú ideig megoldatlan skóciai bűntény főszereplője lett.

Két évtized után derült ki, hogy a fiatal nő gyilkosa Skócia egyik legmegátalkodottabb szexuális bűnözője volt, aki többek között a rendőrség hozzáállása miatt is úszhatta meg a börtönt – idáig. Február végén ítélték el az ügyben megvádolt férfit, aki más prostituáltakat is bántalmazhatott az évek során.

Nővére halála indította el a lejtőn

A Caldwell családot már a lányuk meggyilkolása előtt is sok nehézség érte. Emma szülei, Margaret és Willie Caldwell először az elsőszülött unokájukat veszítették el, aztán az idősebbik lányukat, Karent, aki rákban halt meg 1998-ban. Emma Caldwell akkor 20 éves volt, és nagyon megviselte a nővére halála. Egy lovardában dolgozott, ott ajánlott neki valaki drogot, mondván, ez majd tompítja a fájdalmát. A fiatal lány innentől kezdve belecsúszott egy lefelé vezető spirálba, de a családja igyekezett őt mindenben támogatni. Amikor a lány elmondta anyjának és apjának, hogy drogfüggő, a kábítószerekről nem sokat tudó szülők rögtön kórházba vitték a gyereküket, hátha ott tudnak segíteni neki. Margaret Caldwell szerint bár a függőség végigkísérte a lányuk utolsó éveit, Emma akkor is önmaga maradt: kedves és figyelmes volt.

A szülők arról azonban nem tudtak, hogy a lányuk szexmunkával keresi meg a drogra való pénzt. Az akkor már 25 éves Emma az Inglefield Street Hostelben lakott több más prostituálttal, de a lakótársaival ellentétben ő volt az egyetlen, aki még tartotta a kapcsolatot a családjával. Emma hetente kétszer találkozott a szüleivel: szerdán, amikor Caldwellék elmentek a szennyeséért, és tiszta ruhákat hoztak neki, és vasárnaponként, amikor a szülei hazavitték vidékre a családi ebédre.

Emma Caldwell egyik barátnője, aki szintén a szállón lakott és szexmunkásként dolgozott, a BBC-nek azt mondta, hogy a lánynak nem lett volna szabad ebben a világban tengődnie. „Nem volt elég kemény. Túl naiv volt, túlságosan bízott az emberekben. Emmának csak fájt, hogy elvesztette a nővérét” – mondta róla a Laura néven nyilatkozó nő.

„Kedves volt, vicces, gondoskodó. Minden este besétáltunk a városba, és csak beszélgettünk. Nem az élet rossz dolgairól, csak a jó dolgokról” – tette hozzá. Emma Caldwell 2005. április 4-én sétált utoljára ezen az úton. A szálló biztonsági kamerája rögzítette, ahogy kilépett az éjszakába, de onnan már nem tért vissza.

Miután eltűnt, Emma Caldwell szülei pánikba estek. Napokig kocsival járták Glasgow utcáit, hátha megtalálják a lányukat. Eltűnését április 11-én jelentették be a rendőrségen. A testét néhány héttel később találta meg egy ember kutyasétáltatás közben Glasgow-tól 60 kilométerre, a limefieldi erdőben, egy olyan területen, ahová gyakran jártak szexmunkások. A környéken több pornómagazin is hevert a földön, elszórva pedig fehérneműk voltak.

Szexmunkásokat futtató hálózatot találtak, gyilkost nem

Caldwell meztelen testén, ami egy patakban hevert, fojtogatás nyomai látszottak. A nő táskája és ruhái nem voltak a környéken. A holttest olyan állapotban volt, hogy a kutyasétáltató először nem is akarta elhinni, hogy emberi testre bukkant rá. A fiatal nőt végül DNS alapján azonosították, így a szülei mentesültek az alól, hogy ilyen állapotban kelljen látniuk a lányukat. A boncolás szerint is egyértelmű volt, hogy a nőt megfojtották, így gyilkosság miatt indult nyomozás.

Az ügy a strathclyde-i rendőrség alá tartozott, amelyet korábban többször is azzal vádoltak, hogy nem fordított elég energiát a megölt prostituáltak ügyeinek kivizsgálására. Hogy eloszlassák a kételyeket, a rendőrség teljes erőbedobással dolgozott az eseten. A BBC szerint így

ez az ügy lett Skócia egyik legfontosabb gyilkossági nyomozása.

A hatóságok először Caldwell ügyféllistáját vették végig. A mobilja híváslistája, a biztonsági kamerák felvételei és a helyi rendőrségi nyilvántartás alapján gyűjtöttek össze neveket. Mint kiderült, a fiatal lány vendégkörében épp csak akasztott ember nem volt: bankárok, orvosok, kereskedők, cégigazgatók, diákok, papok és egy rendőr is járt hozzá. A rendőrség sokak számára szerzett kellemetlen pillanatokat, amikor bekopogtattak az ajtón Caldwell ügyével. Minden férfit kikérdeztek arról, hogy pontosan hol voltak és mit csináltak azon az éjszakán, amikor a nőt megölték.

A nő egyik ügyfele, Bekir Oncu éppen a lakodalmát ülte Törökországban, amikor meghallotta, hogy a rendőrség átkutatja a glasgow-i házát. Ő volt az utolsó ember, aki felhívta Emma mobilját azon az éjszakán, amikor eltűnt. A nő a cellaadatok alapján egy török kávézó mellett tartózkodott, amikor Bekij Oncu kereste. A kávézó, annak török tulajai és törzsvendégei a nyomozás központi figurái lettek.

A kávézóban házkutatást tartottak, és találtak olyan ágyneműt, amelyen vérfoltok voltak. A DNS-vizsgálat megerősítette, hogy Emma Caldwell vére is rácseppent az ágyra. Ezután a rendőrök rejtett kamerákat helyeztek el, és egy beépített ember is elkezdte vendégként látogatni a kávézót. A rendőrség két éven keresztül több ezer órányi beszélgetést rögzített, amiket török származású rendőrökkel fordíttattak le.

Így derült ki, hogy a török kávézó volt a város legnagyobb kuplerája, ahol rengeteg prostituált dolgozott. A rendőrség hetekig megfigyelte és lehallgatta az épületet, több nőt is kihallgatott. A kávézó fölött volt egy szoba egy matraccal, ahová a kliensek felvihették a nőket. A rendőrségnek több szexmunkás is arról vallott, hogy az életüket féltették, amikor ott dolgoztak.

Direkt kitépték és otthagyták a helyszínen a hajszálaikat, vagy a használt kondomokat, arra az esetre, ha bármi történne velük.

Többen azt mondták a hatóságoknak, hogy az emeleti szobában megtámadták és megerőszakolták őket.

2007-ben négy férfit, köztük a kávéház két tulaját, Huseyin Cobanoglut és Bekir Oncut letartóztatták. Két másik férfival együtt ők voltak az ügy fő gyanúsítottjai.

A furgonos férfi, akire nem sokan figyeltek fel

A BBC szerint nem Emma Caldwell volt az egyetlen, aki hasonló körülmények között lett támadás áldozata. Natalie szintén szexmunkásként dolgozott a kétezres évek elején Glasgow-ban. 32 éves volt, amikor egy magát Peternek nevező törzsvendége arra kérte, hogy menjenek ki a városból, és ott feküdjön vele le a nő, a szabad ég alatt. Natalie 15 éve dolgozott prostituáltként, ráadásul már ismerte a férfit, akinek többször járt a lakásán, ezért megbízott benne. Ugyanakkor a nő úgy vélte, hogy Peter túl jóképű volt ahhoz, hogy szexmunkások szolgáltatásait vegye igénybe. 30 év körüli, erős testalkatú, sötét hajú férfi volt, sok tetoválással.

Pluszpénz fejében Natalie beleegyezett, hogy a férfi kocsival kivigye a városból. De amikor már több mint 60 kilométerrel odébb jártak, a nő elkezdte kényelmetlenül érezni magát a férfi mellett. Végül egy erdőkkel és szántóföldekkel szegélyezett, kihalt úton parkoltak le, ahol megtörtént az aktus.

A legközelebbi ilyen alkalommal azonban Peter már messzebb vitte ki Natalie-t, egy legelő mellé, ahol már kísérteties volt a csend. A legelő vaskapujánál leparkoltak, és egy kanyargós ösvényen megindultak a limefieldi erdőbe. Peter az erdő közepén ráparancsolt a nőre, hogy vetkőzzön meztelenre, de az ijedt Natalie ezt visszautasította. A férfi dühös lett, ordibálni kezdett vele, és meg is rázta. Natalie biztos volt benne, hogy a férfi meg fogja támadni, ezért háromszor ököllel megütötte a halántékán. A nő elszaladt, és egy közeli buszmegállóig meg sem állt. Innen keveredett vissza Glasgow-ig, ahol egyből elment a rendőségre.

Itt jött be a képbe Natalie egyik hasznos szokása. A nő minden alkalommal, amikor egy ügyfele máshova vitte, nagyon pontosan megjegyezte a helyszínt, hogy ha esetleg baj érné, vissza tudjon idézni minden apróságot.

Ez alapján vissza tudta vezetni a helyszínre a rendőröket, akik meglepődve konstatálták, hogy egyenesen oda vezette őket, ahol Emma Caldwell testét is megtalálták.

Már maga a helyszín annyira megrázta Natalie-t, hogy pánikrohamot kapott.

Három másik glasgow-i szexmunkás is azt mondta, hogy ez a férfi vitte be őket abba az erdőbe, ahol Emma Caldwellt holtan találták. A Natalie által Peterként ismert férfit később több másik nő is Iain Packer néven azonosította. Ez a nyom elég nagy zajt keltett a rendőrségen ahhoz, hogy Con Richmond nyomozó is felfigyeljen rá. Ő is részt vett a Caldwell-ügy felderítésében, ő tartóztatta le például a török férfiakat.

Richmondnak eszébe jutott, hogy annak idején már találkozott Caldwell-lel. Nem sokkal a halála előtt a nő bejelentést tett, mert egy kliense állítólag meg akarta erőszakolni. Caldwellt egy kisteherautós fickó szólította le, és azt ajánlotta, hogy feküdjenek le egy kicsit odébb, néhány hirdetőtábla mögött. A nő aztán sírva rohant a barátaihoz azzal, hogy meg akarták erőszakolni. A férfi gyorsan beszállt a furgonjába, és elhajtott, de Caldwell egyik barátja még utána hajított egy sörösüveget.

Annak idején Richmond nyomozó vette fel a bejelentést, és ez eszébe jutott, amikor később a gyilkosságon dolgozott. Átnyálazta az összes akkoriban tett bejelentést, és talált is egy olyan bejegyzést, amely szerint ekkoriban egy, a leírásnak megfelelő kisteherautó ablakát betörték: a tulaj állítása szerint gyerekek, de az is lehet, hogy Caldwell barátja volt a sörösüveggel. Richmond javaslatára a rendőrség 2006-ban kihallgatta a kocsi tulajdonosát, Iain Packert.

Packer először azt állította, hogy nem is ismerte Emma Caldwellt. Aztán kisült, hogy mégis, és tényleg ő volt az a férfi, aki miatt a lány rendőrséghez fordult a halála előtt. Azt állította, hogy nem volt erőszakos a lánnyal, még az aktus előtt megegyeztek a pénzügyekben. De Caldwell bepánikolt, és elszaladt, ő pedig inkább lelépett a helyszínről.

Az első kihallgatása után a rendőrség még ötször idézte be Packert, aki egyre több mindent vallott be. Kiderült, hogy legalább 12 alkalommal vette igénybe Caldwell szolgáltatásait, és többször elvitte őt a limefieldi erdőbe. Hat másik szexmunkás nőhöz is köze volt, őket is elvitte a környékre, ahol néhányukra rá is parancsolt, hogy vetkőzzenek meztelenre. Packer el is vezette a rendőröket arra a helyre, ahová általában elvitte a szexmunkásokat. Amellett viszont kitartott, hogy nem ő ölte meg a lányt.

Packert a rendőrség mindig tanúként és nem gyanúsítottként hallgatta ki, ügyvéd jelenléte nélkül. A férfi évekkel később azt mondta, hogy a rendőrök üvöltöztek vele, és az általa bevallottak egy része nem is úgy történt, ahogy az az akkori vallomásában szerepelt. A 2019-ben a BBC-nek adott interjúiban Iain Packer azt mondta, hogy a rendőrök vitték az erdőbe – nem pedig fordítva –, és azelőtt soha nem járt ott.

„Ha egy szobában ülsz két fickóval, akik órákon át űznek téged – megmondják, hová mehetsz cigizni, megmondják, mikor mehetsz vécére, megmondják, hogy nem fogadhatsz ügyvédet – hát, én erre azt mondanám, hogy ez egy zaklató taktika. Arra kényszerítenek, hogy megadd nekik azt, amit akarnak” – mondta a férfi.

A nyomozók felettesei úgy döntöttek, hogy nem emelnek vádat. Inkább a török szálra akartak koncentrálni, ugyanis abba az ügybe már nagyon sok energiát fektettek. Talán az is közrejátszott, hogy nagyobb eredménnyel kecsegtetett egy stricihálózat lefülelése, mint egy átlagos gyilkosság. 2007-ben Packer kihallgatásai abbamaradtak.

Új erőre kapott az ügy, amit a rendőrség hagyott kihűlni

Margaret és Willie Caldwell eközben rendületlenül várták, hogy meglegyen a lányuk gyilkosa. Biztosak voltak benne, hogy a török kávézó tulajdonosainak köze volt a lányuk meggyilkolásához. A lehallgatott információk alapján a török kávézóba járó férfiak tudtak a gyilkosságról, de csak mint megtörtént esetről beszéltek róla, semmi konkrét nem derült ki Caldwell ügyéről. Emellett Emma Caldwell DNS-e sem volt elegendő bizonyíték, ugyanis rajta kívül más szexmunkások nyomait is begyűjtötték a helyszínen. Így az ellenük felépített vád összeomlott, sőt, az egyikük sikeresen beperelte a Caldwell családot.

Az ügy zátonyra futott, a rendőrségnek nem volt gyanúsítottja, és úgy látták, hogy nincs olyan nyom, amin tovább indulhattak volna. Az áldozat apja, Willie Caldwell 2011-ben halt meg, soha nem tudta meg az igazságot arról, hogy ki ölte meg a lányát. 2015-ben a skót főügyész vizsgálatot rendelt el, hogy összefoglalják a felderített információkat.

De azt is meg kellett vizsgálni, hogy a korábbi nyomozás miben hibázott. Az ezzel kapcsolatos jelentés 2018-ban készült el, de nem hozott új fejleményeket. A BBC azonban 2019-ben újra elővette a Caldwell-sztorit, és több szereplőt meginterjúvolt, köztük Iain Packert is, aki önként jelentkezett, hogy beszámoljon az ügyről a saját szemszögéből. A lány haláláról szóló dokumentumfilmjük leadása után néhány órával viszont egy új fordulat jött.

Iain Packer exbarátnője felkereste a rendőrséget, és feljelentést tett kapcsolati erőszak miatt. Aznap szakított Packerrel, amikor a BBC-interjút felvették. „Fehér volt, mint a fal” – jellemezte a BBC-interjú idején elsápadó férfit volt barátnője. Szerinte a férfi úgy festett, mint akit lebuktattak, és érzi, hogy valamit nagyon elrontott.

A nő szerint Packer zaklatta és meg is támadta őt. A férfi bűnösnek vallotta magát, és 2020 februárjában két év börtönbüntetésre ítélték. A tárgyaláson kiderült, hogyan bántalmazta az exbarátnőjét: az ágyra dobta, a nyaka köré fonta a kezét, fojtogatta, veszélybe sodorta az életét.

Nem a volt barátnő volt az egyetlen, aki felfigyelt a Packerrel készült BBC-interjúra: a rendőrség felszólította a brit köztévét, hogy adják át az összes nyersanyagot, amit felvettek a műsorhoz. Miután Packer börtönbe került, újra rászegeződött a hatóságok figyelme. Tizenhét évvel azután, hogy Caldwell holttestét megtalálták az erdőben, végül vádat emeltek Iain Packer ellen emberrablás és gyilkosság miatt. Az ügyészek szerint Caldwellen kívül még sok nőt bántalmazott a férfi, több tucat szexmunkás és volt partnere is ellene vallott.

„Ha hallgattak volna ránk, Emma még ma is élne”

Packer pere 2024 januárjában kezdődött el a glasgow-i legfelsőbb bíróságon. A férfi végig tagadta az ellene felhozott vádakat. Visszavonta a BBC-nek tett korábbi állításait, miszerint járt volna a limefieldi erdőben. De az ügyészség feltárta, hogy az Iain Packer furgonjából vett talajminták 97 százalékban ahhoz az erdőhöz köthetők, ahol Emma holttestét megtalálták.

Az 51 éves férfi bevallotta viszont, hogy volt köze szexmunkásokhoz, közülük egyszer Emma Caldwellhez is. Packer aztán azt is állította, hogy egy alkalommal bántalmazta a lányt, miután kifizette őt, de ragaszkodott hozzá, hogy nem ölte meg. Pedig Caldwell egyik barátja azt vallotta a bíróságon, hogy

Packer a lány megszállottjává vált, követte őt, és megpróbálta elriasztani a többi ügyfelét.

Arra a kérdésre, hogy hol volt azon az éjszakán, amikor Caldwell eltűnt, Packer azt mondta, hogy a munkahelyén lehetett, vagy sétáltathatta a kutyáit.

Az ügyész azzal is szembesítette a férfit: tizenegy szexmunkás vallotta, hogy fojtogatta őket az együttlét során. „Azt állítja, hogy ezek a nők mind hazudnak?” – tette fel a kérdést az ügyész, Packer pedig igennel válaszolt.

A vád szerint a férfinak „Jekyll és Hyde”-szerű hangulatingadozásai voltak. Kifejezetten a sebezhető, kábítószerfüggő prostituáltakat célozta, akiket azzal alázott meg, hogy az akaratuk ellenére vetkőzésre kényszerítette őket, ami előzőleg nem képezte a megegyezés részét. A Sky News szerint több, névtelenül tanúskodó szexmunkás azt vallotta, hogy Packer már a gyilkosság előtt is agresszív volt. De a nők hiába fordultak a rendőrséghez, ott nem foglalkoztak a bejelentésükkel, sőt, egy prostituáltat le is tartóztattak, amikor az feljelentést akart tenni szexuális kényszerítés miatt.

„Soha nem lett belőle semmi. Soha nem ellenőrizték a biztonsági kamerát. Nem érdekelte őket” – mesélte a nő a bíróságon. Amellett, hogy a férfi ellen először 1990-ben emeltek vádat szexuális erőszak miatt, a szexmunkások azt mondták, már 2003-ban is figyelmeztették a hatóságokat Packerre, de a rendőrség akkoriban nem segített, és az az elképzelés tartotta magát, hogy a szexuális szolgáltatást nyújtó nők saját magukat hozták ilyen helyzetbe.

„Ha a rendőrség csak hallgatott volna ránk, lányokra, akik jelentkeztek, akkor sok más szexuális bűncselekmény nem történt volna meg, és Emma még életben lehetne. Vér tapad a kezeikhez” – jelentette ki egy tanú.

2024. február 28-án bűnösnek találták Iain Packert Caldwell meggyilkolásában, valamint huszonkét másik nővel szembeni erőszak és bántalmazás vádpontjaiban.

A bűncselekmények között tizenegy nemi erőszak és több szexuális zaklatás is szerepelt. A férfi legkorábban 36 év börtön után szabadulhat, ez az egyik leghosszabb ítélet, amelyet valaha kiszabtak a skót jogtörténetben. Packer fellebbez.

Caldwell édesanyja azt mondta az ítélet után, fellélegzett, de mindez már nem hozza vissza a lányát. A fiatal lány családja szerint a rendőrség cserben hagyta őket, mindez pedig lehetővé tette Iain Packernek, hogy más nőket erőszakoljon meg.

„Ki döntött úgy, hogy a törökök a tettesek, és nem Iain Packer? Ő volt az az ember, aki ismerte a környéket, aki más lányokat is odavitt, és ő volt az a férfi, aki vetkőzésre kényszerítette a lányokat. Ha mindezt tudták, miért nem tartóztatták le?” – tette fel a kérdést Margaret Caldwell. A skót rendőrség bocsánatot kért a családtól azért, ahogy az ügyet kezelték, a főügyész pedig újabb, független vizsgálatot rendelt el.