A hindu Vatikánt építi fel a választásra készülő, főpapot játszó indiai kormányfő
2024. március 9. – 21:24
Nagy pompával és csinnadrattával vonult be január 22-én az ajodhjai Ram Janmabhoomi Mandir nevű templomba az indiai miniszterelnök, Narendra Modi. A hófehér szakállas, vakítóan fehér ruhába öltözött kormányfő már-már papnak tűnt az őt övező tisztelet és médiafelhajtás okán, holott a személye és a templom története bőven rejt sötétséget.
A ceremónia előtt 11 napos tisztító böjtön átesett, magát Ráma isten eszközének nevező Modi a hatalmas új hindu szentély felavatásakor India új korszakáról beszélt. Eközben a világ legnépesebb országának elismert személyiségei – filmsztárok és krikettbajnokok – hallgatták őt. Elmondta, ez a nap bevonul a történelembe, „miután évek küzdelmei és számtalan áldozatok után Ráma Úr megérkezett”. Modi pártja 35 éve tűzte zászlajára a templom felépítését, erre utalt a kormányfő.
A helyszínen tízezrek, az országban milliók hallgatták a beszédet és az egyórás Prana Pratishtha ceremóniát, miközben katonai helikopterekről virágokat szórtak a Ráma képeivel és virágokkal díszített utcákra. Az ország más városaiban is Ráma és az új templom volt a középpontban, még a mozik is vetítették itt-ott az eseményt, amire sok tagállamban munkaszüneti napot is hirdettek. A világ hindui is követték a történteket Londontól Dubajig, még a New York-i Times Square-en is Ráma isten plakátjai jelentek meg.
Megjelent a ceremónián a hindu nacionalista önkéntes félkatonai szervezet, a Nemzeti Önkéntesek Szövetsége (Rashtriya Swayamsevak Sangh, RSS) több tagja is, aminek Modi is tagja. Az RSS-t 1925-ben alapították, a Yahoo News cikke szerint olasz fasiszta mintára, Benito Mussolini feketeingesei után szabadon. A New Yorker cikke hozzáteszi, Mahatma Gandhi gyilkosa, Nathuram Godse is RSS-tag volt.
A háromszintes, rózsaszín homokkőből és fekete gránitból felhúzott ajodhjai templom építése magánadományokból történt, 386 millió dollárnyi rúpiába kerül, része a város megújítási programjának, melynek részeként 3 milliárd dollárnyi összegből új reptér, vasútállomás, szállodák épülnek, hogy a várható évi több százezer zarándokot befogadják. Jelenleg még csak a földszint használható, év végére vehetik használatba a hívek a maradék emeleteket. A szentély közepére Ráma isten 1,3 méteres szobra került, márványtalapzatra, amit amúgy egy pap helyett a miniszterelnök mutatott be a tömegnek.
Szemben 200 millió muszlimmal
A kormánypárt BJP a Hindutva politikai ideológiáját követi, ami a hinduk érdekeit helyezi előtérbe Indiában, sőt felsőbbrendűségüket hirdeti. Más vallások híveit is érik atrocitások ugyan, főleg a muzulmán lakosság kerül gyakran célkeresztbe. Ennek egyik jelentős mozzanata volt, amikor a muszlim többségű Kasmír autonómiáját 2019-ben elvették, és két, központi ellenőrzésű területre osztották, majd sok ellenállót és értelmiségit őrizetbe vették. A kormányfő március elején amúgy kampányolt is a régió fő városában, Szrinagárban, rengeteg befektetést és fejlesztést ígérve. Modi kormányfői korszaka előtt, Gudzsarát tagállam főminisztereként pedig sokak szerint felelős volt az ott lezajlott muszlimellenes erőszakért, ami kétezer halottat követelt. Akkoriban az Egyesült Államok is szankcionálta szerepéért.
A kb. 200 millió indiai muszlim, a világ harmadik legnagyobb muzulmán közössége számára a templom felavatása inkább régi sebek feltépését jelenti. Az egyik nagy muszlimellenes pogrom idején, 1992-ben ugyanis a 150 ezres hindu tömeg egy 460 éves mecsetet rombolt le a helyszínen, annak helyére épült most fel a Ram Mandir. Az avatáson azt kántálta a tömeg, hogy Kashiban és Mathurában is hindu templomokat kellene építeni a mecsetek helyére, szóval a hindu szélsőségesek nem elégedtek meg az ajodhjai esettel.
Hindu szemszögből más a helyzet: azt vallják, hogy Ráma istenség pont az új templom helyén született, és a korábbi muszlim hódítók egy ősi hindu templom romjain építették fel annak idején mecsetjüket.
Indresh Kumar, az RSS egyik vezetője a Reuters szerint folyamatosan az igazságot emlegeti, és a bíróságok döntéseinek tiszteletben tartására szólít fel. Szerinte „ez nem egy iszlámellenes mozgalom”, egyszerűen az igazságot keresik, amit üdvözölnie kellene a világnak. Kumar szerint az iszlám jog kimondja, vitatott területen nem lehet mecsetet építeni, márpedig az ő értelmezésükben az ajodhjai telek vitatott.
Jelenleg ott tart a helyzet, hogy van olyan mecset, amelyben bírósági engedéllyel imádkozhatnak a hinduk is, miközben az ország legfontosabb muzulmán vezetői felszólították Modit, vessen véget az imahelyek körüli őrületnek. Maulana Khalid Saifullah Rahmani, egy indiai muszlim szervezet vezetője azt mondta, véget kell vetni a gyakorlatnak, hogy egy csomó mecsetre azt mondják, hindu szentély helyére épült, ezért ki akarják sajátítani. Ennek valamennyi történeti alapja lehet, India jelentős részét az 1700-as évekre hajtotta uralma alá a muszlim Mogul Birodalom, ekkor épült rengeteg mecset, de síremlékként a Tádzs Mahal is.
Többször került már bíróság elé ilyen ügy, az ajodhjai történetben hosszas pereskedés után a legfelsőbb bíróság bűncselekménynek ítélte meg ugyan az 1992-es mecsetrombolást, de a hinduknak adta a telket, amin a templom felépülhetett. A muszlimok a város szélén kaptak ingatlant egy mecset felhúzására, aminek még nem álltak neki. „Nem fogadjuk boldogan a döntést, de mit tehetnénk?” – tette fel a kérdést egy muzulmán hívő, aki szerint a bírósági döntés kikerülhetetlen. Zufar Ahmad Faruqi Uttar Prades-i muszlim vezető azt mondta a Reutersnek, bíznak a bíróságokban, és ők csak harmóniában és békében szeretnének élni megvédve emlékhelyeiket.
A hinduizmus szent városában, mellesleg Modi választókörzetében, a Gangesz-parti Váránasziban (Uttar Prades állam) is hasonló most a helyzet az al-Dzsazíra beszámolója szerint. A Gyanvapi mecsetet a hinduk szerint Aurangzeb mogul uralkodó építtette a Kashi Vishwanath hindu templom helyére 1669-ben. Egy kőhajításnyira rég megépült ugyan az új hindu templom, a vallási fanatikusok a mecsetre is igényt tartanak. Mivel régészeti kutatások szerint a mecset valóban hindu templomra épült, ráadásul az alagsorában régi hindu istenszobrokat is találtak, egy bíró január 31-én megengedte a hinduknak, hogy odamehetnek imádkozni, bár csak a pincébe, lásd a videót. A muszlimok megtámadták a döntést, magasabb szintű tagállami bírósághoz fordulva.
Az al-Dzsazíra szerint a váránaszi muszlimok most félnek, a január 31-i bírósági döntés napján például sokan bezárták a boltjaikat, erőszakra számítva. Az elmaradt ugyan, a helyzet békés, de törékenynek tűnik a béke, félelem van a levegőben a nem hindu lakosok közt. Egy hindu egyetemista azt mondta a lapnak, elismeri, a muszlimok nem örülhetnek a döntésnek, de Váránasziban régóta együtt él sok vallású ember, a mecset ügye „nem vet véget a hindu–muszlim barátságnak”. Újdelhiben is hasonló a helyzet: a fővárosban a 600 évesre taksált Masjid Akhonji nevű mecsetet dózerolták el a hatóságok hirtelen, éjjel, figyelmeztetés nélkül.
Az indiai szentélyvita már halálos áldozatokhoz is vezetett máshol: a BBC News híre szerint Uttarakhand állam Haldváni városában, India északi részén négyen haltak meg összecsapásokban. A rendőrség csütörtökön nagy erőkkel megjelent a városban, hogy egyes illegális építkezéseken rajtaüssön, de a bontás egy félkész mecsetet és medreszét (iszlám iskolát) is érintett. Muzulmán hívek egy csoportja összecsapott a rendőrökkel, járműveket gyújtott fel, köveket dobált, a rendőrök pedig könnygázzal válaszoltak. Kijárási tilalmat rendeltek el, és a rendfenntartók tűzparancsot kaptak. A mostani mecsetügyben az volt a döntés, hogy állami területen illegálisan épült, ezért (bírósági engedéllyel, amit a muszlim közösség kétségbe von) bontandó.
Dinasztikus-birodalmi sérelmek
Syed Ali Nadeem Rezavi, az Aligarh Muszlim Egyetem középkorral foglalkozó történésze más perspektívába helyezte a történetet. Szerinte India históriájában minden uralkodó dinasztiának megvolt az istene, akihez imádkozott. Amint egy dinasztia helyét átvette, azaz legyőzte egy másik, az előző imahelyeit, templomait megsemmisítette, és odaépítette a sajátjait. Csakhogy a mogul hódító Aurangzeb idején Rezavi szerint még nem volt szekuláris alkotmánya Indiának, ezért is érthetetlen a sok bírósági döntés és a kormány viselkedése. Sőt Indiában hatályos egy 1991-es törvény is a vallási helyek szentségéről, ez ki is fejti, hogy egyik vallás sem veheti át a másik szent helyeit; mint az ajodhjai esetből látszik, van kivétel.
Mukul Kesavan, Újdelhiben élő történész-esszéista egyenesen odáig ment a New Yorkernek adott interjújában, hogy a szélsőségesen nacionalista-hindu csoportok megkérdőjelezték India többvallású-soknemzetiségű, „emberi dzsungel” mivoltát, és egy „konzervatív, közép-európai nacionalizmust” akartak kiépíteni. Kesavan szerint a kormánypárt is a Ram Mandir ügyére építve nőtte ki magát, egész a kormányzatig.
Hozzátette, hiába vannak a hinduk többségben, egyfajta elnyomást éreztek a kultúrájukat illetően évszázadok óta: előbb a muszlim mogulok, aztán a brit gyarmatosítók, majd a független, de szekuláris kormányzatok irányából. A jobboldali populisták Kesavan szerint ezzel élnek,
„akár Bolsonaro, akár Trump, akár Orbán vagy Putyin, lényegében ezen emberek mindegyike abból a politikai környezetből táplálkozik, amiben meggyőznek egy névleges többséget, hogy fenyegetve vannak”.
A kormány nem áll meg, már városokat is átneveztek, így Alláhábádból Prajágrádzs (Prayagraj) lett, míg Faizábád esetén is felmerült az átnevezés. Egyre több indiai gondolkodik úgy, hogy India 1947-es felosztásakor a térség muszlimjai megkapták a saját államukat, Pakisztánt (amiből később levált a szintén muzulmán Kelet-Pakisztán, a mai Banglades), így India maradjon a hinduké.
A mostani templomavatás előtt is sok támadás és vandalizmus érte a többi vallási kisebbséget. Indiában milliók követik a hinduizmus és az iszlám mellett a szikh vallást, a kereszténységet, a buddhizmust, a dzsainizmust és még sok kisebb vallást. Ezeket a támadásokat a Yahoo News cikke fel is sorolja hosszasan. Ezen a videón épp egy keresztény templomra tűznek sáfrányszín, nacionalista felhangú zászlót:
Hindu Vatikán és a szekuláris állam vége
Az ellenzék bojkottálta a templomavatást Ajodhjában, mondván, Modi politikai célokra használja ki azt az alkotmányilag szekuláris Indiában. Március és május között általános választások lesznek a szubkontinensen, Modi 2014 óta hatalmon lévő Bharatiya Janata Pártja (BJP) pedig ismét nyerne a 80 százalékban hinduk lakta országban, van is rá esélye. Meg is kapta egy BJP-politikustól az ellenzék, hogy a bojkott miatt el fognak fordulni tőlük az emberek. Modit egyre sűrűbben éri a vád, hogy a vallási fanatizmus erősítéséből, a hindu többség erőszakosságának elnézéséből akar politikai tőkét kovácsolni.
Modinak bejön a hindu érzelmek felkorbácsolása, a Morning Consult felmérése szerint 76 százalékon áll a népszerűsége.
Az esemény átpolitizáltságára hivatkozva négy elismert hindu vallási vezető, azaz sankaracsarja sem vett részt az átadási ünnepségen, hozzátéve, a ceremónia eltérés az ősi hindu hagyományoktól. Egy kritika szerint a hinduizmus dogmái ellen való egy félkész templomban rituálét végezni. Sokatmondó Nilanjan Mukhopadhyay írónak, egy Modiról szóló könyv szerzőjének meglátása is:
„Amit Modi tenni akar, hogy Ajodhját a hinduizmus Vatikánjává fejleszti.”
A Financial Timesnak azt mondta, a miniszterelnök az indiai történelembe akarja beírni a nevét, hogy a következő évszázadokban majd egy lapon emlegessék India más ikonjaival. Ha az ellenzéki Indiai Nemzeti Kongresszuson múlik, akkor nem fogják. „A templomoké nem kormányzati ügy, a munkanélküliség, az infláció, a közjólét és a nemzetbiztonság azok” – mondta kritikusan Shashi Tharoor, a kongresszus egyik képviselője.
Modit Mukul Kesavan még demagógabbnak és fenyegetőbbnek tartja, mint Donald Trumpot. A BJP-t is ő irányítja, és ő vezette győzelemre is már kétszer országosan. Modi fenyegető karizmája mellett gudzsaráti főminiszterként folyton kedvezett a vállalkozó középosztálynak, fejlesztette a tagállam infrastruktúráját, igazi gazdasági megoldóemberként tekintettek rá.
Gilles Verniers, az újdelhi Politikakutató Központ munkatársa azt mondta a CNN-nek, egy száz éve alakuló projekt betetőzését láthatjuk, és hogy India többé nem szekuláris köztársaság. „India egy de facto hindu nemzetté válik, ahol a nemzeti hindu vallási szimbólumok felépítése az államra hárul. És aminek vezetője szimultán viseli a miniszterelnöki és az ország főpapjának címét.” Verniers szerint a Ráma-templom felavatása „sötét nap India vallási kisebbségeinek”, akik ezzel „hivatalosan másodrendű állampolgárokká váltak”.