A 2022-es orosz békejavaslat kiszolgáltatta volna Ukrajnát Moszkva akaratának

Semleges Ukrajnát kicsi hadsereggel – ezt szerette volna elérni az orosz vezetés az általuk szövegezett 2022-es orosz-ukrán békejavaslatban – derült ki a Wall Street Journal által megszerzett dokumentumból.

A 2022. április 15-i keltezésű békejavaslat engedélyezte volna, hogy Ukrajna csatlakozási kérelmet nyújtson be az EU-hoz, de a NATO-ba nem léphetett volna be. Az ukrán hadsereget egy, oroszok által meghatározott méretre kellett volna csökkenteni, és Kijev soha nem vásárolhatott volna külföldi fegyvereket. Emellett az ukrán vezetésnek el kellett volna fogadnia, hogy a Krím orosz kézen marad.

A dokumentum szerint az oroszok azt szerették volna, hogy az ukrán hadsereg ne legyen nagyobb 85 ezer főnél, ne legyen nekik több 342 tanknál és 519 tüzérségi eszköznél. Az arányokat jól szemlélteti, hogy az ukrán tárgyalódelegáció 250 ezer fős hadsereget szeretett volna 800 tankkal és 1900 tüzérségi eszközzel.

Az oroszok szerették volna 40 kilométerben maximálni az ukrán rakéták hatótávolságát, valamint azt, hogy az orosz nyelvet az ukránnal azonos szinten kezelje Ukrajna minden állami hivatala. A tervezet szerint az ukrán semlegességet az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia garantálta volna. Az oroszok szerették volna ebbe a körbe bevonni Belaruszt, az ukránok pedig Törökországot.

A Wall Street Journal szerint az orosz békeajánlat lényegében olyan Ukrajnát szeretett volna, amelyik mindig kiszolgáltatott az orosz érdekeknek, hiszen semmilyen érdemi eszköze nincs arra, hogy az orosz agressziót hatékonyan visszaverje.

A 2022-es orosz-ukrán béketárgyalások végül jórészt azért nem vezettek eredményre, mert az ukrán hadsereg – nyugati segítséggel – vissza tudta verni az orosz inváziót, az oroszok viszont nem voltak hajlandók finomítani a feltételeiken.