„Minden pusztításért, minden elvett emberi életért bűnhődniük kell”

István Balog, Ukrajna ideiglenes budapesti ügyvivője írt véleménycikket a Hvg.hu-ra a két évvel ezelőtt kitört orosz-ukrán háború alkalmából. Az ügyvivő cikkében azt írja, hogy Oroszország 2014-ben kezdte el a hibrid háborúját Ukrajna ellen, amikor megszállta a Krímet, és fegyveres konfliktust szított és támogatott az ország keleti részén fekvő ipari régióban, a Donbászban. 2022. február 24-én pedig Oroszország teljes körű inváziót indított. Az orosz diktátor úgy gondolta, hogy két hét alatt beveheti az ukrán fővárost, Kijevet.

Szerinte két évvel később még mindig messze van a permanensen változó, tehát a maga számára sem megfogható katonai céloktól, „és ez köszönhető az ukrán nép hősies küzdelmének, összefogásban a kollektív Nyugattal, amely ehhez pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt, fegyver- és lőszerellátással segíti ember feletti erőfeszítéseinket.

Az összefogás politikájában új értelmet nyert az erkölcs fogalma. A nemzetközi jog, a jó erkölcs, a hétköznapi ember empátiája is velünk van, amit nap mint nap tapasztalunk és köszönünk.”

Mint az ügyvivő írja, Oroszország háborúja Ukrajna ellen nemcsak a közvetlen fronton való harcokat jelenti, hanem civilek millióinak életét tette pokollá a megszállt területeken és a frontvonaltól távol eső országrészekben is. Az orosz hadsereg megölt, megerőszakolt, megkínzott, erőszakkal az általa megszállt területekre vagy Oroszországba deportált civileket. Több millió ukrán volt kénytelen elhagyni otthonát, a menekülteknek körülbelül a fele pedig külföldön talált ideiglenesen menedéket.

István Balog szerint

„minden pusztításért, minden elvett emberi életért bűnhődniük kell a bűnösöknek”.

Cikkében azt írja, hogy

legalább 20 ezer gyermekről tudnak, akiket Oroszország deportált, több mint 500-at megöltek, kétezer gyermek van eltűntté nyilvánítva és számosan estek közülük szexuális erőszak áldozatává.

Az agresszor ország képviselői szándékosan nem tájékoztatják az ukrán hatóságokat a civilek, köztük a gyermekek Oroszországba történő kitelepítéséről, ami a polgári személyek háború idején való védelméről szóló IV. genfi egyezmény megsértése. Felidézte, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és a gyermekjogi ombudsman, Natalja Lvova-Belova ellen.

István Balog szerint Oroszország nemcsak a lakóházakat, az embereket kiszolgáló infrastruktúrát, beleértve iskolákat, egészségügyi létesítményeket, közösségi tereket pusztítja, hanem a kulturális örökséget sem kíméli. Ukrajna különböző régióiban hónapról hónapra a kulturális helyszínek újra és újra az értelmetlen pusztítás célpontjaivá válnak. Oroszország lőtte Odessza UNESCO védelme alatt álló történelmi városközpontját is, többek között súlyos károkat szenvedett a város legnagyobb és legrégibb temploma, a Krisztus Színeváltozása székesegyház.

Az ügyvivő szerint a háború súlyos negatív következményei közé tartozik a talaj-, a levegő- és vízszennyezés, az erdőtüzek, a dnyeperi gát felrobbantása, a természetvédelmi területek károsodása és az ökoszisztémák pusztulása. Oroszország „veszélyes vegyi anyagokkal mérgezi meg a földjeinket, és csökkenti a biológiai sokféleséget. Pusztulnak a delfinek is a Fekete-tengerben”.

Mint cikkét zárja,

„nincs más út, csak az ellenállás ebben a rettenetes korban a jövőért, a gyermekeink jövőjéért, nincs más lehetőség, mint hogy mindannyian azon dolgozzunk, hogy beköszöntsön egy új humanizmus kora az egyesült demokratikus szabad és civilizált Európában”.