Egy perc alatt ellopták a Ming-korabeli műtárgyakat, aztán amatőr hibákon csúsztak el
2024. január 23. – 22:00
2019. június 1-én egy szürke Renault állt meg a genfi Távol-keleti Művészet Múzeuma mellett. Három ember pattant ki símaszkban, sötét ruhában és kesztyűben, majd felsiettek a lépcsősoron a faajtóig. Motoros fűrész, pörölykalapács és feszítővas került elő, és pillanatok alatt lyukat vágtak az ajtón. Miután bejutottak a kínai és japán műkincseket bemutató 19. századi épületbe, egyből az 1300-as évekbeli kiállítási tárgyakhoz szaladtak.
A BBC összefoglalója szerint szétvertek pár vitrint, majd Ming-korabeli (1368–1644) csészéket és egy vázát felmarkolva a kijárathoz futottak, kibújtak a faajtón vágott lyukon, bepattantak a kocsiba, és elhajtottak. Az egész akciót sikerült egy perc alatt végrehajtani. A Ming-kori váza és a többi tárgy együttesen 2,87 millió fontot (kb. 1,28 milliárd forintot) ért a Guardian szerint, bár más források egyszerűen csak felbecsülhetetlennek minősítik az értéküket.
Az ügyben múlt hét szerdán hozott ítéletet egy genfi bíróság, fejenként három és fél év börtönre ítélve a három elkövető közül egy testvérpárt. Ezzel együtt pedig feltárultak az akció részletei is.
Képbe kerül a rejtélyes Mr. Steel
A múzeumrablók ugyan alig hagytak nyomot maguk után, egy kellemetlen súrlódás mégis kulcsfontosságú volt a nyomozás sikeréhez: egyikük hasa ugyanis a faajtóba vágott lyuk pereméhez ért átbújáskor, ez pedig DNS-mintát biztosított a rendőröknek. Idővel a nyom a London délkeleti részén, Greenwich-ben élő, ötgyerekes kereskedő Stewart Ahearne-hez vezetett.
Ahearne a betörés előtti napon repült a British Airways egyik járatával a London City reptérről Genfbe, és kibérelt egy Renault Capturt (más források szerint Koleost). Ezzel vitték el a rablás után a műkincseket Londonba, majd vissza is mentek vele. Később gyanús is lett, hogy ilyen rövid idő alatt sok száz kilométert belepakoltak a bérautóba.
A genfi nyomozók idővel felvették a kapcsolatot a brit kollégáikkal, és az Europol hágai központjában találkoztak. Itt megnéztek biztonsági kamerás felvételeket, és egy nappal a betörés előttről találtak is egy érdekes részletet: egy utcán ődöngő férfi intenzíven figyelte és kamerázta a múzeum épületét. A britek felismerték a 45 éves Stewart Ahearne 35 éves öccsét, Louist. Utólag az is kiderült, négy hónappal korábban már jártak az elkövetők a tett helyszínén felderítést végezni (bár utólag azt állították, ez csak nyaralás volt).
Az ügy azonban ennél kacifántosabban alakult, és rajtuk kívül másokat is elfogtak az évekig tartó nyomozás végén. Kiderült, hogy az egyik csészét még 2019-ben Hongkongba vitték eladni, Louis Ahearne pedig ehhez még a személyes adatait is megadta. A tárgyat a China Guardian aukciósház segítségével 236 ezer hongkongi dollárért (kb. 10,4 millió forintért) értékesítették. A Neue Zürcher Zeitung szerint már erre felfigyelt a múzeum biztosítója.
2020 júliusában aztán a hongkongi aukciósházat online megkereste egy Mr. Steelként bemutatkozó férfi. Értékbecslést kért egy gránátalma formájú vázára, amit állítása szerint nemrég vásárolt. A hongkongiaktól nem kapott választ a rejtélyes férfi, aki ezért az eltűnt műtárgyak nemzetközi adatbázisát, a Hatton Garden Art Loss Registert is megkereste, mire közölték vele, a vázája lopott és több millió fontot ér.
Az aukciósház eközben jelezte a londoni rendőröknek az érdeklődőt, akivel egy fedett művelet folyamán ősszel kapcsolatba léptek a nyomozók. Mr. Steel valódi neve David Lamming volt, és az emailcíme kapcsolódott az Ahearne fivérekhez az IP-adatok ellenőrzése alapján.
Lebukás a Marriottban
Egy magát a váza iránt érdeklődőnek kiadó rendőr (Paulnak hívva magát) leszervezett egy találkozót Lammingékkel. Lamming azt mondta neki, hogy a vázát egy évvel korábban hozta el három férfi valahonnan. 2020. október 7-én futottak össze ismét, ekkor az inkognitóban lévő rendőrnyomozók 450 ezer fontot ajánlottak a vázáért, holott a tolvajok korábban 1 milliót kértek érte. Végül belementek az alkuba, és október 15-én harmadszor is találkoztak egy ötcsillagos szállodában kicserélni a készpénzt és a vázát.
Három rendőr ment be a Marriott Hotel 347-es szobájába. Késve ugyan, de a tolvajok, az idősebb Ahearne és az értékesítésben tettestárs Mbaki Nkhwa is befutottak, egy fekete bőröndbe rejtett sárga sporttáskába tették a vázát. Amint elővették az értékes kincset, a rendőrség megrohamozta a szobát. Eközben Lamming és a sofőr, a korábbi ígéretes (West Hamet és Brentfordot is megjárt) futballista, Kaine Wright egy autóban vártak Ahearne-ékre, de azok nem jöttek, így elhajtottak. Később őket is őrizetbe vették.
A közös brit–svájci nyomozócsoportot vezető Matthew Webb főnyomozó így foglalta össze a több országon átívelő, négy évig tartó történteket:
„Az Ahearne fivérek aprólékosan megtervezték ezt a betörést, gondos megfigyeléseket végezve, hogy biztosítsák a sima menekülésüket és a tárgyak Nagy-Britanniába szállítását.”
Webb szerint naivan azt gondolták, hogy Svájcot elhagyva egérutat nyernek, miközben a brit hatóságok roppant szorosan együttműködtek a svájciakkal.
Végül 2022-ben adták ki az Ahearne testvéreket Svájcnak. Nkhwát, valamint a váza eladását szervező David Lamminget és Kaine Wrightot Nagy-Britanniában vonták eljárás alá, ők mind három év feletti börtönbüntetéseket kaptak.
A genfi betörést valójában hárman követték el, de a harmadik ember szerepe még nem teljesen tisztázott az ügyben. Őt Wright biológiai apjaként, Daniel Kellyként nevezték meg a bíróságon. Japánban kapták el, jelenleg is zajlik a kiadatási eljárása egy másik rablási-gyilkossági kísérlethez kapcsolódó ügyben.
Az adósságtörlesztés illegális módja
Louis és Stewart Ahearne-t végül fejenként 3 és fél év börtönre ítélték múlt szerdán lopás minősített esete miatt, a büntetést Svájcban kell letölteniük. Miután leülték ezt, öt évig nem léphetnek be az ország területére, valamint fejenként 52 ezer svájci frank (kb. 21 millió forint) pénzbüntetést is be kell fizetniük.
Marco Rossier ügyész azt mondta a bíróságon, hogy a két fivér és harmadik bűntársuk egyenlően osztoznak a betörés felelősségén, noha a testvérek megpróbálták Kellyt beállítani az egész akció értelmi szerzőjeként. Patrick Monney, a háromtagú bírói tanács elnöke is azt állapította meg, a három férfi meg akart gazdagodni. A betörés előtt alaposan feltérképezték a terepet, megvolt a rés a pajzson, ahol gyorsan be és ki tudtak menni. Az ifjabbik Ahearne, Louis volt a fő felderítő a betörés előtt. „Minden elő volt készítve és meg volt szervezve. Minden nagyon gyorsan zajlott” – magyarázta a bíró.
Monney bíró az ítélethirdetéskor azt mondta, az okozott kár azért helyrehozhatatlan, mert egy tárgynak nyoma veszett. Egy Ming-dinasztia korabeli, felbecsülhetetlen értékű boros csésze még mindig hiányzik, különös ismertetőjegye, hogy csirkék vannak az oldalán. A brit hatóságok 10 ezer fontot ajánlottak annak, aki értékes információt szolgáltat róla.
A jó hír, hogy a Hongkongban eladott csésze azóta viszont visszatért a genfi múzeumba a Londonban majdnem eladott vázával együtt.
Az ifjabbik Ahearne azt mondta a bíróságon, egy tartozást akart rendezni a műkincsekért kapott pénzből, és ő különben sem rongált meg semmit, nem is volt nála ehhez eszköz a betöréskor. Azt elismerte, hogy ő végezte a felderítést az épületnél. Bátyja, Stewart pedig állítása szerint a testvérét akarta megvédeni. Ő a Daily Mail szerint azt is hozzátette, a betörés tervezésében nem vett részt, csak bement a múzeumba, elemelt ezt-azt, de csak báb volt a sakkjátszmában.
Szerinte az a bizonyos harmadik személy – akinek egyszerűen nem lehet nemet mondani Stewart szerint – kérte fel némi autózással járó feladatra, amiből végül betörés lett (a bíróság szerint ez nem igaz, Ahearne-ék egyenjogú félként tervezték és vettek részt az akcióban). Így fogalmazott: „Kaptam egy hívást, elmondták, hogy az öcsém adósságba verte magát, és hogy vissza kéne hoznom valami cuccot. Azonnal megszólalt a vészcsengő. Ösztönösen azon voltam idősebb testvérként, hogy megvédjem az öcsémet.”
A két Ahearne bocsánatot kért tettéért a bíróságon. A bíró is figyelembe vette a beismeréseket, bocsánatkéréseket és megbánásokat. Miközben elvezették a testvéreket, Stewart integetett, Louis csókot küldött a családjuknak.
