Irán azt állítja, hogy megegyeztek egy fogolycserében az Egyesült Államokkal, amit az USA azonnal tagadott

Irán azt állítja, hogy megállapodott egy fogolycserében az Egyesült Államokkal, de az USA szerint ez nem igaz – írja a Reuters. Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter vasárnap beszélt az egyezségről az állami televízióban, de a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője hamar tagadta, hogy szó lenne ilyesmiről.

„Az Irán és az Egyesült Államok közötti fogolycserék ügyét illetően az utóbbi napokban sikerült megállapodásra jutnunk, és amennyiben az amerikai oldalon minden jól megy, hamarosan sor kerülhet egy cserére. Részünkről minden készen áll már, miközben az Egyesült Államok még a technikai részletek utolsó simítását végzi”

– mondta Amirabdollahián.

„Hamis Teherán azon állítása, miszerint megállapodásra jutottunk az Iránban koholt vádak alapján fogva tartott amerikai állampolgárok szabadon engedéséről. Sajnálatos módon az iráni tisztségviselők nem restellenek valótlant állítani, és e legutóbbi kegyetlen hazugságuk is csak fájdalmat okoz majd Siamak Namazi, Emad Sharghi, és Morad Tahbaz családjainak”

– jelentette ki az MTI szerint az amerikai kormány nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője.

Ned Price amerikai külügyi szóvivő szintén „a családok szenvedését növelő különösen kegyetlen hazugságként” értékelte az iráni bejelentést – bár közben kijelentette, hogy szakadatlanul dolgoznak a három ember szabadon engedése érdekében.

Siamak Namazi üzletembert 2016-ban ítélték tízévi börtönre kémkedés és az Egyesült Államok kormányával történő együttműködés vádjával. A szintén üzletember Emad Sharghit 2018-ban vették őrizetbe, míg a környezetvédő Morad Tahbazról annyit tudni, hogy brit állampolgársága is van.

Teherán évek óta próbálja elérni, hogy az USA szabadon engedjen több mint egy tucat iráni állampolgárt. Emiatt gyakran éri az a vád az Iszlám Köztársaságot, hogy csak azért börtönöznek be kettős állampolgárokat és külföldieket, hogy nyomást gyakoroljanak más országokra.

Halálbüntetés

Eközben az iráni legfelsőbb bíróság helybenhagyta a terrorizmus vádjával elítélt Habib Farajollah Chaab svéd–iráni kettős állampolgár elleni halálbüntetést, és ez ellen fellebbezni már nem lehet – írja az MTI.

Chaabot 2020 októberében vették őrizetbe Iránban. A férfinak egy törökországi utazáson veszett nyoma, egy hónappal később került elő, de akkor már egy teheráni bíróság előtt állt. 2020. december 6-án halálra ítélték a Harakat an-Nidal (Arab Küzdelmi Mozgalom Ahváz felszabadításáért – ASMLA) nevű lázadócsoport alapítása és vezetése, illetve „a romlottság terjesztése” vádjával. A hatóságok szerint az ASMLA fejeként számos terrorcselekményt tervelt ki, illetve követett el Huzesztán tartományban.

A bíróság közleményében beismerte, hogy „hírszerzési trükkel” csalták Chaabot Törökországba, hogy el tudják fogni.

Svédország igyekezett konzulátusi segítséget nyújtani Chaabnak, viszont mivel az Iszlám Köztársaság nem ismeri el a kettős állampolgárságot, ezért a svéd tisztségviselőket nem engedték be hozzá.

„A halálbüntetés embertelen és visszafordíthatatlan büntetési forma, és Svédország az Európai Unió oldalán elítéli ennek alkalmazását minden körülmény között. A külügyi tárca és Svédország teheráni nagykövetsége intenzíven dolgoznak azon, hogy tisztázni tudják a megerősített ítélet körüli helyzetet”

– jelentette ki Tobias Billström svéd külügyminiszter.

Az iráni hatóságok azzal vádolják az ASMLA-t, hogy más terrorista csoportokkal is együttműködött, például abban a támadásban, amelyet 2018-ban követtek el egy ahvázi katonai díszszemlén. A merényletben legalább 25 ember vesztette életét, és 250-en sebesültek meg.

A RadioFreeEurope/RadioLiberty szerint volt iráni foglyok és jogvédők többször is azt mondták, hogy az iráni hatóságok rendszeresen kínzással erőszakolnak ki beismerő vallomásokat az állítólagos bűnözőktől, politikai foglyoktól. Chaab egykori felesége, Hoda Havashemi 2022 januárjában azt mondta, attól tart, hogy volt férje nem kap majd tiszta tárgyalást, pedig Havashemi nem gondolja, hogy Chaabnak köze lett volna az ahvázi támadáshoz.

A múlt héten az ASMLA további hat tagját ítélték halálra Ahváz városban, amiért „európai vezetőik utasítására” véres támadásokat hajtottak végre. A szervezet központjai Dániában és Hollandiában vannak. A dán hatóságok többször azzal vádolták, hogy Iránban elkövetett terrortámadásokat pénzelnek, méghozzá szaúdi támogatásból. 2017 novemberében az ASMLA egyik vezetőjét Hágában lelőtték. A holland kormány szerint a merénylethez az iráni vezetésnek is köze volt.

Stockholm és Teherán viszonya nagyon elmérgesedett annak hatására, hogy Svédországban életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Hámed Núri volt iráni tisztségviselőt az 1980–88 közötti iraki–iráni háború végnapjaiban elkövetett súlyos háborús bűncselekményekben és tömeggyilkosságokban játszott szerepéért. Teherán szerint az ítélet minden alapot nélkülöző, koholt vádak alapján született.