Majdnem harminc év után szabadulhatott ki a börtönből egy ártatlanul elítélt amerikai férfi

2023. február 18. – 13:43

Másolás

Vágólapra másolva

A héten a bíróság is kimondta, hogy Lamar Johnsont ártatlanul ítélték el gyilkosságért, ezért közel harminc év után szabadulhatott a Missouri állambeli börtönből. Bár sokáig úgy tűnt, nincs esélye arra, hogy valaha szabadlábra helyezzék, a férfi nem adta fel, saját maga kezdett el nyomozni az ügyében – írja az AP.

Johnson mindössze 20 éves volt, amikor 1994-ben a barátját, Marcus Boydot két álarcos férfi agyonlőtte Boyd tornácán. Johnson és Boxd is drogdílerkedett abban az időben, a rendőrség pár nappal később le is tartoztatta Johnsont, és azzal vádolták meg, hogy ő lőtte Boydot, miután összevesztek a pénzen.

Johnson kezdettől fogva ártatlannak vallotta magát, és állította, hogy a gyilkosság idején a barátnőjével volt, amit a nő is alátámasztott. Az ügyészség ennek ellenére arra építette a vádat, hogy egy szemtanú a rendőrségi szembesítésen Johnsont választotta ki a felsorakoztatott gyanúsítottak közül, valamint egy börtönbeli informátorra hivatkoztak, aki a nyomozóknak azt mondta, hallotta, ahogy Johnson a gyilkosságról beszélget valakivel.

Azt, hogy a szemtanúk vallomása csak az esetek felében helytálló azóta számos tanulmány bizonyította. Azt is megfigyelték, hogy a szemtanúk sokszor faji előítéletek alapján azonosítják az elkövetőket.

Bár Johnsont elítélték, a férfi nem adta fel, hogy bizonyítsa az ártatlanságát, és beleásta magát a nyomozati anyagokba. A férfi szerint az, hogy felhívta magára a figyelmet azzal, hogy folyamatosan újabb és újabb anyagokat kért ki a bűnüldöző szervektől és a bíróságoktól, segítette abban, hogy végül újra bíróság elé kerülhetett az ügye. Végül az őt képviselő ügyvédeknek se volt több dolguk, mint egyesével igazolni minden bizonyítékot, amit a férfi harminc év alatt a cellájában ülve összegyűjtött.

Ő vette fel a kapcsolatot a szemtanúval, James Gregory Elkinggel is, aki a tavaly decemberi bírósági meghallgatáson beismerte, hogy

a rendőrség „megfélemlítette”, és nyomást gyakorolt rá, hogy Johnsont azonosítsa elkövetőként. „Tudom, hogy tudod, hogy ki az. Segíts eltüntetni ezeket a fickókat az utcáról” – emlékezett vissza vallomásában a nyomozó szavaira.

A bíróságon olyan tanúvallomásokat is meghallgattak, akik a rendőrségi informátor szavahihetőségét kérdőjelezték meg, valamint olyan dokumentumokat is figyelembe vettek, amiket Jonhson szerzett meg korábban, és amik cáfolták az informátor feddhetetlenségét.

Sőt, a Missouri állambeli Lickingben található South Central Correctional Center egyik rabja, James Howard is jelentkezett, és bevallotta, hogy ő és egy másik férfi követték el a gyilkosságot, és Johnsonnak semmi köze nem volt hozzá. Howard jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti egy másik gyilkosságért.

A bíró végül kedden mondta ki Johnson ártatlanságát, és rendelkezett a férfi szabadon bocsátásáról.

Abban, hogy Johnson ügyét végre felülvizsgálták, szerepet játszott az is, hogy a férfi a börtönben összebarátkozott egy másik ártatlanul elítélt rabbal, Ricky Kidddel. Kidd ügyét a Középnyugati Ártatlanság Projekt nevű civil szervezet képviselte, a férfi pedig mesélt nekik a cellatársáról és arról is, hogy Johnson olyan alapos kutatómunkát végzett már, hogy az ártatlansága könnyen bizonyítható lenne a bíróságon is. A jogvédő szervezet végül el is vállalta az ügyet.

Az Ártatlanság Projekt honlapja szerint az egész Egyesült Államokban már több mint 240 embert sikerült tisztázniuk az ellenük felhozott vádak alól. Az ügyfeleik 58 százaléka fekete bőrű.

Kidd (akit 1996-ban ítéltek el két ember meggyilkolása miatt) szintén kiszabadult már a börtönből, ő azóta is az ártatlanul elítélt rabok kiszabadítása mellett kampányoló aktivista. Az, hogy Johnson mihez fog kezdeni a szabadulása után, még nem ismert. Elítéltként egy hosice-házban dolgozott. Korábban ez a munka sokat segített neki, hogy átértékelje a tetteit, és azt, ahogy fiatalkorában élte az életét.

„Ott, ahol én felnőttem, a halál, a lövöldözések, mindennapos dolgok voltak” – mondta. A hospice-ban dolgozva azonban „az ember elkezdi jobban megbecsülni az életet”.

Mint mondta, egyelőre azt kell megtanulnia, „hogyan kell túlélni” odakint.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!