Német rendőröket és tűzoltókat lőttek tűzijátékkal: újra fellángolt a vita a migrációról

A német kormány szeretne teljes képet kapni arról, mi is történt szilveszter éjjelén több német városban. Berlin főpolgármestere csúcstalálkozót hívott össze az ifjúsági erőszak témájában, politikusok az integráció kudarcáról vitatkoznak, a német közszolgálati televíziót pedig ismét azzal vádolják, hogy elhallgatta az elkövetők jelentős részének „migrációs hátterét”.

Merthogy ami Németország több városában történt, az nem egészen fér bele abba a szokásos képbe, ami szerint szilveszterkor vidám (és részeg) emberek tűzijátékokkal ünnepelnek, és esetleg eközben maguk vagy mások véletlenül megsérülnek. Berlinben és több német városban szabályos utcai harcok alakultak ki a randalírozók és a rendőrök között, autók lángoltak, szemeteskukák égtek, és szándékos támadások érték a tűzoltókat és a mentősöket is.

• Szilveszterkor Berlinben több autót felgyújtottak és teljesen kiégett egy busz.
• Január elsején hajnali 1 óra 18 perckor a berlini Kleistpark metróállomás közelében valaki egy nagy méretű, házi készítésű petárdát dobott egy rendőrautó alá, amelyben öt járőr ült. A robbanás megrongálta az autót, a járőrkocsi rádiója működésképtelenné vált, egy rendőr pedig a sokkhatás miatt orvosi kezelésre szorult.
• A német fővárosban néhány rendőrt kiskorúak támadtak meg riasztópisztolyból kilőtt petárdákkal. Egy másik rendőrre közvetlen közelről lőttek rá egy riasztófegyverrel.
• A rendőrség legfrissebb belső jelentése szerint összesen 47 rendőr sérült meg a fővárosban, akik közül hatan nem tudták folytatni szolgálatukat. Tizenhármat ambulánsan kellett ellátni. Huszonkét rendőr sérült meg pirotechnikai eszközöktől, tizenkettő pedig testi sértés következtében. 31 rendőr szorult pszichológiai segítségre.
• A sérülések különösen súlyosak voltak az egyik berlini rendőrnél, akit a sisakja alatt talált el egy pirotechnikai eszköz.
• Szilveszter este 7 óra és újév napján reggel 6 óra között a tűzoltókat 750 tűzesethez riasztották.
• „A berlini rendőrség és a tűzoltóság személyzete elleni tömeges erőszakos cselekmények intenzitásukban nem hasonlíthatóak egyetlen korábbi évhez sem” – olvasható a berlini rendőrség belső jelentésében.
• A Hannover melletti Garbsenben három tűzoltó sebesült meg szilveszter éjjel, amikor tűzijátékrakétákkal vették célba őket. Egy 18 és egy 17 éves fiatalember ellen folyik eljárás rendőrtisztek bántalmazása miatt. További támadások történtek rendőrök ellen Laatzenben, Kronsbergben és Listben. Szilveszter éjjelén Peine-ben is zavargások voltak.
• A Lipcse melletti Bornában mintegy 200 ember randalírozott a piactéren szilveszter éjjelén. Megpróbálták meggyújtani a város karácsonyfáját, tűzijátékrakétákkal lőtték a városházát, és petárdákkal támadtak a rendőrökre és a mentőszolgálat munkatársaira. Egy rendőrautó megrongálódott.
• A düsseldorfi központú Észak-Rajna-Vesztfáliában a tartományi belügyminisztérium összesítése szerint szilveszterkor 233 embert vettek őrizetbe és 25 embert tartóztattak le.

Ezeknek az eseteknek különös színezetet ad, hogy például Bonnban a jelek szerint nemcsak egyszerű spontán szilveszteri randalírozás történt, hanem

valakik szervezetten támadtak a rendőrökre.

Egy csoport először szemeteskonténereket gyújtott fel, hogy a tűzoltók, majd a rendőrök a helyszínre érkezzenek, aztán amikor odaértek, petárdákkal és kövekkel dobálták meg őket. A nyomozók az eset után nyolc, 16-19 év közötti gyanúsított otthonában tartottak házkutatást. Itt lefoglaltak olyan mobilokat, amelyek bizonyítják, hogy a Bonn-Medinghovenben és Duisdorfban elkövetett támadásokat chaten szervezték meg.

Hány százalék német és nem német?

Sokakat most csak az foglalkoztat, hogy kik az elkövetők és milyen körből származnak. A berlini eseményekről először megjelent összesítés még azt tartalmazta, hogy 145 embert vettek őrizetbe, akik közül 100 külföldi volt, azaz nem rendelkezett német állampolgársággal és útlevéllel. A hatóságok összesen 18 különböző nemzetiségű személyt regisztráltak, közülük 27 afgánt és 21 szíriait – együttesen ők tették ki a letartóztatott külföldi állampolgárságú személyek mintegy felét.

Ezekből az adatokból azonban azt nem lehetett tudni, hogy az őrizetbe vett emberek közül hányan vettek részt kifejezetten a rendőrök, tűzoltók, mentősök elleni támadásokban és hányan voltak, akiket más, szilveszterkor szokásos dolgok, például ittas vezetés, garázdaság, rongálás miatt kaptak el a rendőrök.

A Tagesspiegel által megszerzett rendőrségi belső jelentés pontosítja is ezeket a számokat. Eszerint rendőrök és tűzoltók elleni petárdatámadások miatt „csak” 38 embert tartóztattak le. Az elkövetők többsége német állampolgár és 21 év alatti volt.

Észak-Rajna Vesztfáliában a tartományi belügyminisztérium azt közölte, hogy a szilveszter éjjelén őrizetbe vett 233 ember között körülbelül 50-50 százalék volt a német és a nem német állampolgárok aránya. Az őrizetbe vettek között összesen 25 különböző nemzetiségű, valamint néhány kettős állampolgárságú ember volt. Itt sem egészen világos, hogy közülük hányan támadtak a rendőrökre és hány ember került más miatt összetűzésbe a törvénnyel. A tartományi minisztérium szerint rongálás, rablási kísérlet, ittas vezetés és rendőrök megtámadása miatt hivatalos személy elleni erőszak ügyében indultak eljárások.

A szászországi Borna városában egészen más kör randalírozhatott, miután a rendőrséghez érkezett bejelentésekben több lakos is megemlítette, hogy a városházára tűzijátékrakétákkal lövöldöző tömegben többször hallani lehetett a náci Sieg Heil! kiáltást. Oliver Urban, a Lipcse melletti kisváros szociáldemokrata polgármestere szerint a kép ennél összetettebb: gond van a fiatalokkal, akik az állam iránti megvetésből lövöldöztek a városházára, és ez vonatkozik a jobboldali szélsőségesekre éppúgy, mint a migránsokra és a menekültszállás szállás lakóira.

Politikai vita az integrációról

Az ügy megoldása, elsőre könnyűnek tűnik. Itt az ideje, hogy túllépjünk ezen a hagyományon, és tiltsuk be a petárdákat – javasolta Karsten Homrighausen, az állami tűzoltóság igazgatója. A probléma azonban ennél mélyebb, és a német politikát a jelenség egyéb vonatkozásai nem hagyják nyugodni. Ugyan az elkövetőkről szóló kép láthatóan elég vegyes és bizonytalan, de sok helyen a német megfogalmazás szerint „migrációs hátterű” fiatalok voltak a randalírozás aktív résztvevői. Azok a fiatalok, akik vagy már korábban az országba érkezett bevándorlók leszármazottai, vagy azok, akiket a 2015-ös menekülthullám idején fogadott be az ország. És sokaknak eszébe jut most a 2015-ös kölni szilveszter is, amikor mintha megszűnt volna az állami kontroll az események felett, és a tömegben tömegesen molesztáltak nőket, és követtek el zsebtolvajlásokat a városba nemrég menekültként érkezett fiatal muszlimok.

A politikai reakciókat felerősíti, hogy a február 12-i berlini önkormányzati választás kampányának hajrájában vagyunk (a tavalyi fővárosi közgyűlési választás eredményét érvénytelenítették, és új választást írtak ki). Jó nagy felháborodást keltett, amikor Kai Wegner, a berlini kereszténydemokraták (CDU) frakcióvezetője azt követelte: a rendőrség hozza nyilvánosságra a randalírozás miatt őrizetbe vett német állampolgárságú elkövetők keresztneveit is. Ebből ugyanis kiderülne, hogy feltehetően közülük is több, jellegzetesen arab nevű fiatal lehet. A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Baloldal frakciójának politikusai válaszul rasszizmussal és populizmussal vádolták meg a CDU frakcióját, amely ezt az ügyet is kampányolásra használja, ahelyett, hogy a történtek tényszerű tisztázásában lenne érdekelt. A CDU-s Kai Wegner a Die Weltnek azt mondta: „Szerintem nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, kik az elkövetők. Ugyanezt mondanám, ha jobboldali radikálisokról vagy baloldali szélsőségesekről lenne szó.”

Észak-Rajna-Vesztfália tartományban érdekes módon ezzel éppen ellentétes módon alakultak az álláspontok a két nagy párt között. Nancy Faeser, Németország szociáldemokrata belügyminisztere ugyanis a szilveszteri zavargásokról azt mondta: „Nagy problémánk van a német nagyvárosokban bizonyos migrációs hátterű, fiatal férfiakkal, akik megvetik államunkat, erőszakos cselekményeket követnek el, és akiket alig érnek el az oktatási és integrációs programok”. Ezt a kijelentést viszont épp a kereszténydemokrata Herbert Reul, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi belügyminisztere kérte ki magának. Szerinte a Berlinben és más német városokban történt szilveszteri zavargások nem magyarázhatók kizárólag a sikertelen integrációval. A politikus szerint hónapok óta figyelmeztettek már arra, hogy egyaránt probléma van a migráns hátterű, és a nem migráns hátterű fiatal férfiak egyes csoportjaival is.

Az elkövetők ugyanis szinte kizárólag fiatal férfiak voltak, akik „részben a szélsőjobboldali, de részben a migráns miliőből” érkeztek – így értékelte a történteket Boris Pistorius alsó-szászországi belügyminiszter. A szociáldemokrata politikus szerint a rendőrökkel és mentődolgozókkal szembeni tiszteletlenség és erőszak nem csak szilveszteri jelenség, ezért őszinte társadalmi vitára van szükség arról, hogy a lakosság jobban megbecsülje a rendőrséget, a tűzoltóságot és a mentősöket.

Ennél jóval talányosabban fogalmazott Armin Schuster, Szászország tartományi belügyminisztere. A CDU politikusa a berlini szilveszteri zavargások lehetséges okairól vasárnap azt mondta: az államnak az engedékenység helyett zéró toleranciát kell tanúsítania a bűnüldözésben. Azok, akik már nem tartják üldözésre méltónak a bliccelést, a kisebb lopásokat vagy a graffitizést, elveszítik az irányítást, és tiszteletlenséget keltenek „a most megtapasztalt emberek között”. Utóbbi furcsa kifejezésnél Schuster nem részletezte, hogy pontosan kikre gondolt.

Bevándorlók, vagy hülyék és lúzerek?

Felvetődik, hogy ebben az ügyben mennyire releváns kérdés az elkövetők migrációs háttere. Szabad-e egyáltalán azt mondani Németországban, hogy az elkövetők jelentős része bevándorló? Sok bírálat érte emiatt a német közszolgálati televíziót is, amely már szilveszter éjjelén tudósított az eseményekről, amikor még tényleg nem lehetett teljes képet látni a történtekről. Az ARD helyszíni tudósítója akkor zavartan csak annyit mondott a kamerába: az elkövetőkről mindig kicsit nehéz beszélni ilyen kontextusban, majd olyan „csoportdinamikai folyamatokra” utalt, amelyek a kétéves Covid-lezárások után most erőre kaptak.

Bírálták a közszolgálati televíziót amiatt is, hogy az egyik tűzoltó nyilatkozatából az elkövetőkre vonatkozó részt kivágták. Egy Baris Coban nevű tűzoltó ugyanis azt mondta: „A nevén nevezem a dolgokat: nem baloldali autonómok voltak, hanem kamaszok, többnyire bevándorló hátterűek.” Ehhez aztán hozzátette: „Ezt annak ellenére mondom, hogy magam is migrációs háttérrel rendelkezem. Egész életemben az előítéletekkel küzdöttem, de mi mást mondhatnék?” A közszolgálati tévé egyik riportjában azonban ezt a részt levágták a nyilatkozatból, és ehelyett a moderátor azt mondta: az utcán randalírozók „többsége férfi, fiatal és fiatal felnőtt” volt. Az igazsághoz tartozik, hogy a tűzoltó teljes nyilatkozatát egy másik riportban azért használták. A német közszolgálati tévé a történteket azzal indokolta, hogy a bírált riportban a fókusz nem az elkövetők kilétén volt, hanem a petárdákon, illetve azok esetleges betiltásán.

Ferda Ataman, a német kormány diszkriminációellenes biztosa a ZDF-nek adott interjújában elítélte az utcai erőszakot, ami ellen szerinte a rendőrségnek keményen fel kell lépnie, de irritálónak nevezte a vitát, ami az elkövetők „migrációs háttere” körül folyik. A zavargások epicentruma Berlin Neukölln nevű negyede volt, ahol a lakosság közel 50 százaléka bevándorló, így Ferda Ataman szerint semmi különös nincs abban, hogy az utcai harcokban részt vevők többsége is migrációs hátterű volt. Ráadásul itt nemcsak az elkövetők, de a helyszínre érkező rendőrök vagy tűzoltók között is nagyobb arányban találni bevándorlókat. Ataman szerint egyébként semmi gond nincs azzal, ha a hírekben egy-egy bűncselekmény kapcsán megnevezik az elkövető származását, de akkor minden esetben mondják be más bűncselekményeknél azt is, ha azokat fehér bőrű németek követték el, jegyezte meg.

Ennél jóval árnyaltabb képet adott az elkövetők helyzetéről és lehetséges motivációiról a multikulturális Neukölln negyed integrációs megbízottja, a török származású Güner Balci. Ő a Spiegelnek adott interjúban nagyon határozott álláspontot képviselt abban, hogy amit itt látunk, az nem migrációs probléma. Balci azt mondta: a Neuköllnben randalírozó fiatalok egy részét személyesen ismeri, tudja, kik ők.

„Ők a reménytelenül marginalizáltak, vagy hogy egyenesen fogalmazzak: az abszolút vesztesek.”

Balci szerint nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezeknek a fiataloknak a cselekedeteiben a drog is elég meghatározó szerepet játszik. Ez a csoport egész évben hasonlóan viselkedik, bajt okoz, megnehezíti az egész környék életét. Csak szilveszterkor válnak mindenki számára láthatóvá, az év többi részében csak a szomszédokat zavarják, akik nagy része amúgy szintén bevándorló. Balci szerint ezek a társadalomból kitaszított fiatalok az állam ellenségeinek tekintik magukat. Hitelességüket abból nyerik, hogy kemény gengsztereknek adják ki magukat. „Az az üzleti modelljük, hogy feltűnőek legyenek és bajt okozzanak. Totál hülyék, akiknek viszont a 20 évvel ezelőtti állapotokkal ellentétben ma már a közösségi médián keresztül széleskörű elérésük van.”

Az integrációs megbízott szerint ez nem egy tipikus neuköllni vagy akár berlini probléma, ez a jelenség minden nagyváros peremvidékén tapasztalható. A kirekesztett migránsok körében elterjedt dolog a rendőrség vagy akár a tűzoltóság ellen fordulni, mert az ő szemükben azok csak az állam képviselői. Ez tényleges vagy vélt diszkriminációs tapasztalatokon alapul, de ez Balci szerint nem kulturális összeütközés, mert ez az erőszak ugyanúgy irányul a velük szomszédos arab vagy török származású rendőrök ellen is. Ezek a fiatalok ráadásul a kerületben élő békés muszlimok hétköznapjait is megkeserítik. Utóbbiak éppúgy elítélik ezeket az embereket, mint a társadalom nagy része, és ők is fokozott rendőri jelenlétet erősebb államot akarnak. Balci szerint ezért most a vitát nem az integráció sikeréről vagy kudarcáról kell lefolytatni, hanem a lemaradók és marginalizáltak helyzetéről.