Hiába fellebbeztek, az uniós törvényszék sem adott zöld utat a Minority SafePacknek

Hiába támadták a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés szervezői az Európai Bizottság korábbi döntését, az Európai Unió Törvényszéke elutasította a keresetüket, írja az MTI. A Bizottság korábban úgy döntött, hogy nem tesz lépéseket új uniós jogszabályalkotásra a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében. A kereset elutasításáról az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága tájékoztatott szerdán.

A 2013-as polgári kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. A cél érdekében 2018 első feléig több mint egymillió aláírást kellett legalább hét tagállamban összegyűjteni, ez kellett ahhoz, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzon az üggyel.

Miután az Európai Unió Törvényszékének korábbi ítéletét követően az Európai Bizottság tavaly januárban bejegyezte az európai polgári kezdeményezést, és összegyűlt az annak sikerességéhez szükséges egymillió aláírás, a bizottság úgy döntött, hogy nem teszi meg a számára lehetséges jogalkotási lépéseket.

Az uniós bizottság indoklása szerint ugyanis a szóban forgó polgári kezdeményezés érintette területeken – a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása – eddig megtett intézkedések elegendőek a kezdeményezés céljának eléréséhez. Ezt a döntést támadták meg a szervezők a Törvényszéken.

Jogos a brüsszeli testület döntése

A Törvényszék megállapította, hogy az Európai Bizottság eleget tett kötelezettségének a vitatott kezdeményezés tekintetében, amikor úgy ítélte meg, hogy nincs szükség további jogszabályokra. Az ítélet szerint a brüsszeli testület egyebek mellett jogosan ítélte úgy, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Modern Nyelvek Európai Központja (ECML) által kitűzött célok, tevékenységek és elvégzett feladatok szintén hozzájárulhatnak a kezdeményezésszervezők szándékainak megvalósításhoz, elkerülve ezzel az erőfeszítések megkettőzését és az erőforrások pazarlását.

Ezen túlmenően az Európai Bizottság jogosan vélte úgy, hogy az integrációval és a társadalmi kohézióval kapcsolatos cselekvési terve tartalmazza a nemzeti kisebbségek jobb társadalmi integrációjának elősegítését a foglalkoztatáson, az oktatáson és a szociális lehetőségeken keresztül. Az uniós testület továbbá helyesen ítélte meg azt is, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv –, amely megkönnyíti a médiatartalmak vételét és továbbadását az Európai Unió egész területén – tagállami betartása hozzájárul a kezdeményezés céljának eléréséhez, nevezetesen a különböző tagállami eredetű és nyelvű audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés javításához – tette hozzá ítélete indoklásában az uniós törvényszék.

A határozat ellen a közlésétől számított két hónapon és tíz napon belül fellebbezést lehet benyújtani, amely kizárólag jogkérdésekre korlátozódhat.

Még nem döntöttek a fellebbezésről

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a Minority SafePack kezdeményezője az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem az Európai Unióban a luxembourgi döntéstől függetlenül folytatódik. Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője, a FUEN elnöke a nyilatkozatban meglepőnek nevezte az uniós törvényszék döntését, amely – mint írta – nincs összhangban az e tárgyban hozott korábbi ítéleteivel.

A FUEN és a Minority SafePack Kezdeményező Bizottsága, illetve jogászaik elemezni fogják a Törvényszék érvelését, és döntenek a megtehető lépésekről, közöttük a fellebbezésről – tájékoztatott Vincze Lóránt, majd hozzátette: a FUEN addig is folytatja munkáját az őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok nyelvi és kulturális sokszínűségének védelme és támogatása érdekében. Továbbra is törekszik megtalálni a kisebbségek számára előnyös javaslatok megvalósításának módját.