Eléggé felfordult az energiahordozók nemzetközi piaca, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, a nyugati országok, így az EU pedig változatos szankciókkal büntetik az agresszort. Mivel Európának egyébként nagy szüksége lesz a gázra télen, nagy erőkkel fordult rá mindenki az orosz források pótlására. Ez azért is körülményes, mert csővezeték nélkül gázt szállítani nem egyszerű – gyakorlatilag az LNG, azaz a cseppfolyósított földgáz az egyetlen épkézláb megoldás, amit hajóval lehet szállítani.
A South China Morning Post beszámolója szerint Kína az elmúlt hónapokban rengeteg LNG-t, illetve hagyományos, gáz halmazállapotú gázt vásárol Oroszországtól, sokkal többet, mint amennyit az ország fogyasztása indokolna. Főleg, hogy az ipari felhasználás a Covid elleni intézkedések és az általános gazdasági lassulás miatt amúgy is alacsonyabb a szokásosnál. Mire kell ennyi gáz Kínának?
A Financial Times elemzése szerint a felesleget egyszerűen továbbadja a piacon, méghozzá jellemzően Európába. Ilyesmiről már márciusban is írt a nemzetközi sajtó, akkoriban egyszerűen a háború kitörése nyomán magasba szökő árakon nyerészkedett Kína, és passzolta tovább jó drágán Európába az amerikaiaktól vett LNG-t.
Most a helyzet annyiban bonyolódott, a kerülő úton, akár dupla áron beszerzett orosz gáz vásárlása közben fennmarad az Oroszország elleni szankciók látszata. Mindezt persze lehetetlen bizonyítani, hiszen Kína eladhatja a saját termelésű földgázát is, amit eredetileg belső piacra szánt – és ezt pótolhatja az orosz gázzal. Így papíron nem sérül a szankció, Kína is jól jár, Oroszország is, a trükköző országok is, végső soron csak Ukrajna nem.
A Financial Times számításai szerint Kína idén eddig 4,8 millió tonna LNG-t adott el a nemzetközi piacokon, ami megfelel az európai import 7 százalékának ebben az időszakban.