Az Északi-sark műanyag-szennyezettsége a világ sűrűn lakott részeihez hasonló

Az Északi-sarkvidék már régen nem érintetlen vidék, egy új tanulmány szerint műanyag-szennyezettsége a sűrűn lakott területekéhez hasonlít, és ennek a klímaváltozásra is hatása lehet – írta az MTI.

Mikroműanyagok magas koncentrációja található a tengervízben, a tengerfenéken, a lakatlan partszakaszokon, a folyókban, sőt még a jégben és a hóban is – írták a bremerhaveni Alfred Wegeren Kutatóintézet (AWI) tudósai a Nature Reviews Earth & Environment című szaklap keddi számában.

Az AWI kutatói norvég, kanadai és holland kollégáikkal együtt értékelték az adatokat. Összefoglalójuk szerint évente mintegy 19-23 millió tonna műanyag hulladék kerül a világ vizeibe, ami percenként két teherautó rakományának felel meg. Mivel a műanyag különösen stabil, felhalmozódik az óceánokban, és idővel egyre kisebb szemcsékre esik szét. A tudósok szerint a szemétáradat tovább erősödik: 2045-ig ugyanis a világ műanyagtermelése várhatóan megduplázódik.

Az Északi-sarkvidék európai részén a műanyagszemét nagy része a halászatból származik, a hálókat és a köteleket szándékosan dobják a tengerbe, vagy a vízbe vesznek. Nemcsak a sarkvidéki települések, de távolabbi vidékek szemete is szennyezi a környező tengereket: az Atlanti-óceán, valamint a Bering-szoroson keresztül a Csendes-óceán északi részének áramlatai is hozzájárulnak a műanyagszemét felhalmozódásához.

A folyók – köztük Szibéria folyamai – magukkal sodorják a műanyaghulladékot a sarkvidék felé, és a levegőben található műanyag-mikroszemcsék is elérik az Arktiszt.
A műanyagszennyezésnek az Északi-sarkvidék tengeri élőlényeire gyakorolt hatását keveset vizsgálták, de sok minden szól amellett, hogy a következmények hasonlóan súlyosak, mint a jobban kutatott vidékeken – mondta el Melanie Bergmann, a AWI biológusa, a tanulmány társszerzője.

Valószínű, hogy a műanyagszemét az Arktisz élőlényeinek növekedését és szaporodását is akadályozza, szöveteikben gyulladásos reakciót vált ki. A mikroműanyagok emellett a klímaváltozáshoz is hozzájárulhatnak. „Itt sürgős kutatásra van szükség, mivel az első vizsgálatok arra utalnak, hogy a mikroműanyagok megváltoztatják a tengeri jég és a hó tulajdonságait” – magyarázta Bergmann.

A jég a benne lévő sötét szemcsék miatt több napfényt vesz fel, ez felgyorsítja az olvadást, ami viszont erősíti a globális felmelegedést. Ezenkívül a levegőben lévő műanyagcsemcsék kondenzációs magokat képeznek, melyekből felhő és csapadék lehet, ennek az időjárásra, hosszú távon a klímára is hatása lehet. A műanyagáradat olyan ökoszisztémákat sújt, amelyek már enélkül is rendkívüli terhelésnek vannak kitéve.

Az Északi-sarkkör a klímaváltozás következtében háromszor gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része.