Az amerikaiak segítségével csökkentené az orosz gáztól való függését az Európai Unió
2022. március 23. – 19:47
frissítve
„Az Európai Unió arra törekszik, hogy az Egyesült Államok kötelezettséget vállaljon a korábbinál több cseppfolyósított földgáz (LNG) európai szállítására a következő két télen” – közölte Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén.
Az MTI beszámoló szerint Ursula Von der Leyen a csütörtökön kezdődő, kétnapos uniós csúcstalálkozó témáival foglalkozó ülésen azt mondta, a cseppfolyósított földgáz-szállításról külön megbeszélést fog folytatni Joe Biden amerikai elnökkel a csúcstalálkozót megelőzően. „Holnap megbeszélem Biden elnökkel, hogy miként szerezhet elsőbbséget az Európai Unióba irányuló cseppfolyósított földgáz szállítása az Egyesült Államokból.”
Az Európai Bizottság olyan intézkedéseket javasol, amelyek nagymértékben csökkentik Európa függőségét az orosz gáztól.
Az EU el kívánja érni, hogy a tagországok gázkészleteket halmozzanak fel, valamint azt, hogy a tagállamok ne külön-külön, hanem közösen vásároljanak gázt a piacról, mondta az EB elnöke.
Az Ukrajna elleni orosz agresszióról Von der Leyen azt mondta: az Európai Unió célja, hogy a háború kudarc legyen Oroszország számára. A tagállamok ezért egymilliárd eurós biztonsági támogatást hagytak jóvá Ukrajna számára, valamint példátlan szankciós csomagok révén ellehetetleníti azokat a forrásokat, melyekkel Moszkva a háborút finanszírozza. Azokat a tagállamokat, melyek menekülteket fogadnak be Ukrajnából, az Unió „komoly forrásokkal” támogatja.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus világ elítéli Oroszországot, és ellenzi az általa indított „barbár háborút”. „Oroszország, és csakis Oroszország felelős ezért a háborúért. Az oroszok által Ukrajnában, és különösen Mariupolban elkövetett, bűncselekménynek számító cselekmények nem maradnak büntetlenül”
Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a háború elmérgesedésének elkerüléséért, és a béke megteremtéséért. Észszerűségre kell törekedni a szankciókkal kapcsolatban, a megszorító intézkedéssekkel az EU nem okozhat magának több kárt, mint a megcélzott országnak. Az ukrajnai menekültek megsegítésével kapcsolatban üdvözölte a szerinte legtöbb terhet viselő országok, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia erőfeszítéseit.
A fideszes EP-képviselő szerint ideje felhagyni az érdektelen ideológiai vitákkal, melyek megosztották az Európai Uniót az elmúlt időszakban. A továbbiakban nem szabad felfüggeszteni az uniós pénzek folyósítását Magyarország és Lengyelország számára. „Ezek az intézkedések eddig is feleslegesek voltak, most már azonban botrányosak. Segítsék azokat, akik az ukrán állampolgárokat segítik.”
Gál Kinga fideszes EP-képviselő írásbeli hozzászólásában hangsúlyozta: Magyarország nem szállít fegyvereket a háborúba, de minden humanitárius segítséget megad a bajbajutottaknak. „Határozott álláspontot képviselünk abban, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból.” Magyarország nem támogatja az EU-s szankciók kibővítését az energiaszektorra, ez ugyanis ellehetetlenítené az európai egységes fellépés fenntartását, valamint Magyarország és néhány más uniós ország esetében aránytalanul nagy terheket jelentene. Elítélt és veszélyesnek nevezett minden dezinformációs kampányt és álhírterjesztést, amely veszélyezteti a határ túloldalán élő emberek biztonságát.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a háború sosem előzmények nélküli. A háborús agresszorok saját országukban előbb eltüntetik a független médiát, a civileket ügynöknek bélyegzik, megpróbálják megfélemlíteni az ellenzéki politikusokat, a független intézményeket, megpróbálják pártirányítás alá helyzeni az alkotmánybíróságot, valamint biztosítják az oligarchák államilag szervezet gazdagítását, mondta. Az Európai Parlament soha többé nem fogja hagyni, hogy a jogállamiságot és a demokráciát lábbal tiporják. „Putyin háborúja megtanította, hogy a jogállamiság és a demokrácia az egyetlen, ami megvédi az európai emberek békéjét”.
Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője pedig arról beszélt, hogy új alapokra kell helyezni az orosz vezetéssel kapcsolatos uniós politikát. Fel kell számolni az EU függőségét az orosz energiahordozóktól, valamint meg kell szüntetni, hogy az Unió a gázárakkal extraprofitot juttasson „egy háborús bűnös” számára. Ha az Európai Unió képes egységesen fellépni, Moszkvának egyetlen lehetősége marad, mégpedig az, hogy elfogadja az EU feltételeit. A képviselő hozzátette: ha Orbán Viktor miniszterelnök ezzel nem ért egyet, meg kell kérdezni tőle, miért? Cseh úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök Brüsszelt hibáztatja, noha „Oroszország kezére játszik”. Ideje, hogy a magyar szavazók levonják ennek a tanulságait, tette hozzá.