Merényletek követték a vasárnapi kolumbiai parlamenti választásokat, a Caquetá és Meta megyében elkövetett robbantásokban két katona meghalt, és két társuk megsebesült, írta meg az MTI.
Egyelőre nem tudni, kik állnak a merényletek mögött. Mivel Kolumbiában számos gerillacsoport, milícia, illetve bűnszervezet aktív, a vasárnapi voksolás biztonságának szavatolására a hadsereg 73 ezer katonáját mozgósították.
Kolumbia választói 188 képviselőházi és 108 szenátusi mandátum sorsáról dönthettek, bár egyes helyeket bizonyos társadalmi csoportoknak és kisebbségeknek tartanak fenn.
Hat évvel a kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) baloldali gerillaszervezet békemegállapodása után az évtizedekig tartó polgárháború áldozatai is külön képviseletet kapnak a kongresszusban, ők 16 mandátumot kapnak. A FARC korábbi lázadói Közös Forradalmi Alternatív Erő néven párttá alakultak, és már 2018 óta a békeszerződés értelmében mindkét házban 5-5 hely van fenntartva számukra.
A vasárnapi parlamenti választásra az elemzők a május 29-én esedékes elnökválasztás erőviszonyainak felméréseként tekintenek. Előzetes eredmények szerint a baloldali Történelmi Szövetség (Pacto Histórico) szerezte a legtöbb mandátumot a szenátusban és a képviselőházban is, maga mögé utasítva a Konzervatív és a Liberális Pártot is.
Az országban egyébként előválasztásokat is tartottak a pártok. A Történelmi Szövetség egy gerillából lett politikust, Gustavo Petro volt bogotái polgermestert indítja jelöltként az elnökválasztáson. A konzervatív erők Kolumbiai Csapat néven ismert szövetségének színeiben pedig Federico Gutierrez, Medellín volt polgármestere indul, aki korábban kifogásolta a 2016-os békeszerződés egyes pontjait.
A centrista pártok Remény Szövetsége a matematikus Sergio Fajardót indítja jelöltként. Iván Duque hivatalban lévő elnök az újraválasztást eltörlő 2015-ös alkotmánymódosítás miatt már nem indulhat újra az elnöki székért.
A FARC gerillákkal kötött békeszerződése után a biztonsági helyzet sokat javult az országban, viszont kiterjedtebb területeit továbbra is rettegésben tartják különböző bűnszervezetek és a fegyveres harcot folytató Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) gerillaszervezet. Csak tavaly 152 civilszervezeti vezetőt, emberi jogi, illetve környezetvédelmi aktivistát gyilkoltak meg az országban az Indepaz nevű szervezet nyilvántartása szerint.