Kolumbiában merényletek követték a parlamenti választásokat

2022. március 14. – 09:05

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Merényletek követték a vasárnapi kolumbiai parlamenti választásokat, a Caquetá és Meta megyében elkövetett robbantásokban két katona meghalt, és két társuk megsebesült, írta meg az MTI.

Egyelőre nem tudni, kik állnak a merényletek mögött. Mivel Kolumbiában számos gerillacsoport, milícia, illetve bűnszervezet aktív, a vasárnapi voksolás biztonságának szavatolására a hadsereg 73 ezer katonáját mozgósították.

Kolumbia választói 188 képviselőházi és 108 szenátusi mandátum sorsáról dönthettek, bár egyes helyeket bizonyos társadalmi csoportoknak és kisebbségeknek tartanak fenn.

Hat évvel a kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) baloldali gerillaszervezet békemegállapodása után az évtizedekig tartó polgárháború áldozatai is külön képviseletet kapnak a kongresszusban, ők 16 mandátumot kapnak. A FARC korábbi lázadói Közös Forradalmi Alternatív Erő néven párttá alakultak, és már 2018 óta a békeszerződés értelmében mindkét házban 5-5 hely van fenntartva számukra.

A vasárnapi parlamenti választásra az elemzők a május 29-én esedékes elnökválasztás erőviszonyainak felméréseként tekintenek. Előzetes eredmények szerint a baloldali Történelmi Szövetség (Pacto Histórico) szerezte a legtöbb mandátumot a szenátusban és a képviselőházban is, maga mögé utasítva a Konzervatív és a Liberális Pártot is.

Az országban egyébként előválasztásokat is tartottak a pártok. A Történelmi Szövetség egy gerillából lett politikust, Gustavo Petro volt bogotái polgermestert indítja jelöltként az elnökválasztáson. A konzervatív erők Kolumbiai Csapat néven ismert szövetségének színeiben pedig Federico Gutierrez, Medellín volt polgármestere indul, aki korábban kifogásolta a 2016-os békeszerződés egyes pontjait.

A centrista pártok Remény Szövetsége a matematikus Sergio Fajardót indítja jelöltként. Iván Duque hivatalban lévő elnök az újraválasztást eltörlő 2015-ös alkotmánymódosítás miatt már nem indulhat újra az elnöki székért.

A FARC gerillákkal kötött békeszerződése után a biztonsági helyzet sokat javult az országban, viszont kiterjedtebb területeit továbbra is rettegésben tartják különböző bűnszervezetek és a fegyveres harcot folytató Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) gerillaszervezet. Csak tavaly 152 civilszervezeti vezetőt, emberi jogi, illetve környezetvédelmi aktivistát gyilkoltak meg az országban az Indepaz nevű szervezet nyilvántartása szerint.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!