Ellenszavazat nélkül nyilvánították gyűlölet-bűncselekménnyé a lincselést Amerikában

Átment az USA szenátusán a törvényjavaslat, ami gyűlölet-bűncselekménnyé nyilvánítja a lincselést – írja a New York Times. Mivel senki nem ellenezte a javaslatot, szavazás nélkül fogadták el, már csak Joe Bidennek kell aláírnia.

A lincselés az amerikai jogban azt jelenti, hogy valaki az áldozat, áldozatok

• bőrszíne,
• vallása,
• szexuális orientációja,
• nemi identitása
• fogyatékossága
• vagy nemzetisége miatt

gyilkosságot, súlyos testi sértést, emberrablást vagy nemi erőszakot kísérel meg vagy követ el. A javaslat szerint akár 30 év börtönt is kaphat valaki a bűncselekményért.

Az NAACP egyenjogúságért küzdő civil szervezet szerint 1882 és 1968 között 4743 lincselés történt az USA-ban, és az esetek 72 százalékában az áldozat fekete volt. A törvényjavaslat Emmett Tillről kapta a nevét, egy 15 éves fekete fiúról, akit 1955-ben lincseltek meg Mississippiben.

Az első hasonló javaslatot 1900-ban George Henry White, az akkori kongresszus egyetlen afroamerikai tagja adta be. A javaslat a szavazásig sem jutott el, és az elmúlt 122 évben nagyjából 200 hasonló javaslat bukott el.

Ez a javaslat Rand Paul republikánus szenátor szerint többek között azért élvezett kétpárti támogatást, mert a demokraták beleegyeztek, hogy a törvénybe csak az kerüljön, hogy azokra az esetekre vonatkozik, amikor valaki halált vagy súlyos testi sértést okoz. Bár a szenátuson szavazás nélkül ment át a javaslat, a képviselőházban három republikánus képviselő nemmel szavazott. Egy másik javaslat, ami a természetes haj és hajviseletek miatti bűncselekményeket nyilvánította volna gyűlölet-bűncselekménnyé, elbukott, nem kapta meg a szükséges kétharmadot, hiába támogatta mindkét párt.