Csöbörből vödörbe: a háború elől menekülőkre hatalmas veszélyt jelent az emberkereskedelem

2022. március 04. – 16:38

Csöbörből vödörbe: a háború elől menekülőkre hatalmas veszélyt jelent az emberkereskedelem
Két nő a családon belüli erőszak és emberkereskedelem áldozatául esett nők számára fenntartott központ udvarán az észak-romániai Iaşi megyében 2020. szeptember 3-án. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
Vig Emese
Vig Emese
Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Románia és Ukrajna az európai emberkereskedők paradicsoma volt eddig is: az utóbbi években sorozatosan toronymagasan vezet a két ország, akár a beazonosított áldozatok, akár az elfogott bűnözők arányát tekintjük európai szinten. Az emberkereskedelem elleni küzdelemben és a megelőzésben kulcsfontosságú jogszabályok, jó gyakorlatok kidolgozása vagy elfogadása a sorozatos brüsszeli felszólítások ellenére is késik, és amit az európai uniós jogrendből átültetett az ország, az hiányos, ellentmondásos, vagy alkalmazási útmutató híján nem ültethető a gyakorlatba – hívta fel a figyelmet Silvia Tăbușcă jogász, egyetemi tanár, a romániai Európai Központ a Jogi Nevelésért és Kutatásért szakértője. A transtelexes Bakk-Dávid Tímea cikke.

Az emberkereskedelem megelőzésére és felszámolására tett lépések elmulasztása és halogatása az ukrajnai háború kitörésével csak súlyosbítja a helyzetet Romániában, hangzott el a Freedom House Romania által újságíróknak szervezett képzésen.

A háborúban traumatizált emberek tömegei vannak kitéve annak, hogy áldozattá váljanak, és a hatóságoknak elkötelezett, hosszú évekig tartó harcra kell készülniük a háborús konfliktusokban elemükben lévő, zavarosban halászó bűnszervezetek ellen.

A háborús konfliktusok nemcsak közvetlenül okoznak mérhetetlen szenvedést a hazájukat, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereknek. Szakértők szerint a menekülthullámokban a békeidős társadalom és a szűkebb közösségek addig ismert, megszokott, megtartó közegéből kiszakadt személyek különösen kitettek annak a kockázatnak, hogy emberkereskedelem áldozatává válnak: ezt tapasztalták a szíriai háború utáni menekültválság kapcsán is, amikor közel 7 millió szíriai hagyta el otthonát a konfliktus következtében.

Becslések szerint 70%-uk került emberkereskedelemre szakosodott bűnszervezetek hálójába, annak ellenére, hogy Szíriában egyébként a háború előtt nem volt egy kiépült emberkereskedő-hálózat, ellentétben Romániával és Ukrajnával.

Tăbușcă szerint a romániai állami intézmények egyértelműen nincsenek felkészülve arra a kihívásra, amit a mostani menekülthullámban az emberkereskedelem jelent. A szakértő sürgette a román hatóságokat, hogy minden, a határt átlépő menekültet azonnal tájékoztassanak az emberkereskedelem veszélyeiről, például mindenki kapjon egy szórólapot legalább, amelyen a legfontosabb információk, kontaktok szerepelnek, és hogy a szervezett, intézményes, ellenőrzött résztvevőkkel történő segítségnyújtásra összpontosítsanak.

A romániai Koalíció a Nemek Közti Egyenlőségért – 12 civil szervezet – március 1-jén tette közzé ajánlásait az ukrajnai menekülthullám fogadásával kapcsolatban a hatóságoknak és a menekülthelyzet kezelésébe bekapcsolódó civil szervezeteknek.

Az egyik legfontosabb eleme ennek, hogy a zömében nők és gyerekek kapjanak ukrán nyelvű tájékoztatást (szóróanyagot, személyes konzultációt, sürgősségi hívószámot, online platformhoz való hozzáférést stb.) az erőszak kockázatáról, és arról, hol jelezhetik, ha valakinek vagy nekik maguknak segítségre van szükségük. A határon átjutott menekültek folyamatos utánkövetésére, pontos nyilvántartásba vételére is nagy szükség van, és például a menekült nőket be kellene vonni a menekülttáborokban a szervezésbe, irányításba, hogy megelőzhető legyen a kiszolgáltatott nők prostitúcióra kényszerítése.

A Transindex felmondott újságíróival közösen elindítjuk a Transtelexet, egy szabad lapot erdélyieknek erdélyiektől, de nem csak Erdélyről. Egy olyan híroldalt, amelynek nem a hatalom diktál, és amely mindenkihez szól. Csatlakozz támogatóként a tervünkhöz! Bővebben itt olvashatsz róla, hogy miért vágtunk bele ebbe a nagyszabású tervbe!

Tăbușcă nehezményezte, hogy eddig a romániai civil szervezetek ismételt sürgetésére sem mutatkozott eddig túlságosan nyitottnak a román kormány, hogy szervezetten és következetesen lépjen a megelőzés érdekében: megkereséseikre olyan válaszokat kaptak, hogy nem akarják megijeszteni a háború elől menekülőket, és hogy az emberkereskedelem nem egy reális veszély.

Eközben már ő maga is

tud konkrétan olyan esetről, hogy egy ukrán menekültet már az úton a határ felé próbáltak behálózni a „loverboy” módszerrel (jellemzően fiatal fiúk hálóznak be sérülékeny helyzetben lévő lányokat kapcsolat és érzelmi biztonság ígéretével, hogy azután fokozatosan egyre többet követeljenek „cserébe”, kezdve a korábbi kapcsolatok megszakítását családdal, barátokkal, egészen a prostitúcióig).

A lánynak végül sikerült távol tartania magát az illetőtől, és eredeti csoportjával (szomszédok, barátok) maradnia, de iszonyatosan rémült volt. Helyszíni tapasztalattal rendelkező résztvevők ugyancsak megerősítették, hogy maguk is tanúi voltak gyanús interakcióknak.

Ugyanakkor a március 2-i, esti órákban zajló online előadás ideje alatt az Országos Emberkereskedelem Elleni Hatóság (ANITP) Facebook-oldalán megjelent egy angol nyelvű szórólap ukrajnai menekülteknek címezve, amelyen hívható telefonszám és néhány „tipp”
található, hogy vigyázzanak, kiben bíznak, meg egy ukrán nyelvű is, ahol többek között zöldszámok is szerepelnek.

A hatóságok tehát úgy tűnik, ha nem is azonnal – a Romániába érkező menekülthullám hatodik napján -, de léptek a megelőzés érdekében. Az ANITP március 3-án intézményközi egyeztetést kezdeményezett a határmenti régióban (Bukovina, Suceava megye) a menekültek támogatásával foglalkozó civil szervezetekkel, hogy közösen tegyenek lépéseket a menekülő ukrajnai nők és gyermekek védelmében.

A helyi sajtó Botosani megyében már beszámolt egy esetről, amikor fiatal ukrajnai
menekült lányokat sikerült kimenteni egy banda hálójából; egy helyi USR-s politikus, Andrei-Iulian Drancu képviselő azt nyilatkozta, beadvánnyal fordul a belügyminisztériumhoz, hogy minden ilyen ügyet vizsgáljanak ki. Szatmár megyéből is jelezték már, hogy magukat
„önkéntesnek” álcázó emberkereskedők ajánlanak fuvart vagy szállást a menekülteknek.

Európában az emberkereskedelem miatt letartóztatott személyek 40%-a román állampolgár. Becslések szerint a romániai hálózatok naponta akár 20 millió eurót zsebelnek be áldozataik kihasználásából. A szervezett bűnözésnek ez a formája nagyobb profittal kecsegtet, mint a drogkereskedelem, vagy mint a Coca Cola.