Szőnyegbombázza kampányüzeneteivel a Fidesz az erdélyi magyarokat

2022. február 18. – 18:30

Szőnyegbombázza kampányüzeneteivel a Fidesz az erdélyi magyarokat
A kampányoló politikusok kedvéért székely népviseletet öltöttek a fiatalok Mádéfalván 2022. február 14-én – Fotó: Szijjártó Péter / Facebook
Vig Emese
Vig Emese
Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Erdélyben is dübörög az országgyűlési kampány: a politikum, az egyházak, civil szervezetek és a párthű sajtó, mind úgy kampányol a Fidesznek, mintha nem volna holnap. A legfontosabb szereplőket és legérdekesebb történéseket hét pontban összegezzük, arra számítva, hogy az elkövetkező hetek biztos, hogy további pikáns részletekben bővelkednek majd. A Transtelex cikke.

A Transindex felmondott újságíróival közösen elindítjuk a Transtelexet, egy szabad lapot erdélyieknek erdélyiektől, de nem csak Erdélyről. Egy olyan híroldalt, ahol nem a hatalom diktál, és amely mindenkihez szól. Csatlakozz támogatóként a tervünkhöz! Bővebben itt olvashatsz róla, hogy miért vágtunk bele ebbe a nagyszabású tervbe.

Bár a 2000-es évek legelején sem a Fidesz, sem az RMDSZ nem támogatta igazából az erdélyi magyarok kettős állampolgárságát és a szavazati jogát, mára ennek minden nyomát megpróbálják eltörölni.

2010 májusában, nem sokkal az országgyűlési választásokat követően, a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz–KDNP-kormány az ellenzék nagy részének támogatásával elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, de érdemes visszaemlékezni: kezdetben Orbán Viktor és kormánya a státustörvényre hivatkozva nem találta időszerűnek a kettős állampolgárság kérdését. Álláspontjuk néhány év alatt fokozatosan megváltozott, a 2010-es választásokkor pedig már kampánytémaként is ráhajtottak. Annak ellenére, hogy az akkori politikai retorika ellenezte a szavazati jog kiterjesztésének lehetőségét, végül mégis kiterjesztették azokra az állampolgárokra is, akik nem rendelkeztek magyarországi lakhellyel.

A külhoni állampolgárok szavazati joga azóta is vitaforrás, azonban ezzel egy olyan lojalitási versenybe hajszolta az erdélyi magyar közösséget a Fidesz és a vele most már szorosan együttműködő RMDSZ, amelynek nyomán a magyarországi ellenzéki pártok képviselőinek esélyük sincs párbeszédet folytatni sem az érdekvédelmi szervezet politikusaival, sem a nagyközönséggel.

Az országgyűlési választásokat megelőző kampányban így csak elvétve jutnak el az ellenzéki üzenetek az erdélyi magyarokhoz.

Az első komolyabb konfrontáció hatására a teljes erdélyi politikum összezárt

Ennek a zártságnak, a párbeszéd teljes hiányának a kétségbeejtő volta miatt döntött úgy néhány erdélyi magyar értelmiségi, hogy nyílt levélben hívják fel a figyelmet arra, hogy Magyarország határain túl is biztosítani kellene a magyarországi választásokat megelőző kampányban a pluralizmust, a szólásszabadságot, és elő kellene segíteni a nyilvános vitákat, mivel senkinek sem tesz jót, ha az erdélyi magyarságot úgy fogják elkönyvelni az anyaországban, mint megvásárolható, megalkuvó, arctalan, vélemény nélküli tömeget.

A Transindexen is publikált szöveg nyomán valóban föllángolt a vita, ám nem az a fajta, amelyre a petíciót megszövegező kezdeményezők számítottak. Alig telt el pár nap a politikai pluralizmust sürgető nyílt levél megjelenése után, amikor az RMDSZ nyolc önkormányzati vezetője egy másik levelet „szivárogtatott ki” a sajtónak. Márki-Zay Péternek, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének volt címezve a levél, októberi keltezéssel. Akkor írták ezt a levelet az erdélyi polgármesterek és megyei tanácselnökök, amikor a friss ellenzéki előválasztáson nyertes Márki-Zay naivan úgy gondolta: eljön Erdélybe, új fejezetet kezd a nemzetpolitikában, egy NER-mentes kommunikációt indít el, és párbeszédet kér a hozzá hasonló munkát végző helyi polgármesterektől.

Hogy mennyire nem működik a határon túli magyar kisebbség esetében a politikai autonómia, tökéletesen példázza ez az eset, hiszen Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere azon nyomban Facebook-oldalán utasította el a látogatást (annak ellenére, hogy Hódmezővásárhely testvértelepülése a székelyföldi kisvárosnak). Az ügy nagy nyilvánosságot kapott, főleg, hogy

a székelyudvarhelyi elöljáró leírta, „megvan a véleménye” az anyaországi ellenzéki összefogásról és azokról, akik képesek összefogni Gyurcsány Ferenccel, és megjegyezte, hogy ő maga a Fidesz-kormányt tartja a város „hiteles partnerének, és hogy személy szerint nem szeretne részt venni a várost támogatók ellenfelének kampányában”.

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelő ügyvezető alelnöke is megszólalt akkor az ügyben, és rögtön felemlegette az erdélyi magyarok nagy sérelmét, a 2004. december 5-i népszavazást mint súlyos és el nem hárítható akadályt, amely miatt a magyarországi ellenzék és az erdélyi magyarság kapcsolata nem állítható helyre.

Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője, az európai uniós alapok minisztériumának államtitkára és jobbra Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere – Fotó: Gálfi Árpád polgármester / Facebook
Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője, az európai uniós alapok minisztériumának államtitkára és jobbra Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere – Fotó: Gálfi Árpád polgármester / Facebook

Az érv felbukkan egyébként a többi településvezető által megírt levélben is, amelyet elküldtek Márki-Zaynak, most pedig elővették a fiókból, és elküldték az erdélyi Fidesz-média zászlóshajójának, a Székelyhon portálnak is, illetve az RMDSZ portáljának, a Maszolnak. Ha végignézzük tehát ezeket az októberi eseményeket és az ahhoz kapcsolódó RMDSZ-es kommunikációt, akkor egyértelművé válik, hogy pontosan koordinált akcióról van szó, amelyben már fölvetődtek azok a panelek, amelyeket azóta többször is lenyilatkoztak az RMDSZ-es politikusok, ha a magyarországi ellenzék került szóba. Ugyanakkor a Fidesz iránti lojalitás is hangsúlyosan benne van mindegyik írásos vagy szóbeli üzenetben, ezáltal is felerősítve az erdélyi szavazókban azt, hogy „nincs alternatíva”, csakis a jelenlegi kormánypártra adhatja le a voksát a kettős állampolgár.

„A Fidesz mindenhol próbál ellehetetleníteni bennünket s megnehezíteni a kampányunkat – nyilatkozta a levéllel kapcsolatban Márki-Zay Péter. – Az erdélyi politikusok, megyei és városi vezetők levele pontosan beleilleszkedik ebbe a sorba, a maffiaállam-tempóba. Ennek is véget szeretnénk vetni április 3-a után, elég volt a gyűlölködésből. Emellett szeretném elmagyarázni, számukra is fontos, hogy áprilistól olyan kormánya lehet Magyarországnak, melyre Európában is büszkék lehetnek.”

A levél kiszivárogtatását követően szállt be a vitába az erdélyi jó kapcsolatairól ismert Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, aki a miniszterelnök-jelölt romániai útjának szervezésével volt megbízva október környékén. A Márki-Zaynak szóló üzenet miatt pedig vitára hívta az RMDSZ politikusai közül „régi barátait, ismerőseit”: Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt és Korodi Attila csíkszeredai polgármestert. Szerinte ugyanis, ha már úgy döntöttek, hogy beszállnak a magyarországi választási kampányba, akkor nyilvános vitában is fel kellene sorolniuk az érveiket.

„Attila, Csaba, Hunor! Nyilvános vitára, a nemzeti együttműködés jövőjéről szóló párbeszédre hívlak ki benneteket! Bármelyikőtöket. Évtizedek óta ismertek, az RMDSZ vezetőjeként vagy a hivatkozott, tiltakozó levél aláíróiként bátran leülhettek egy magyar európai parlamenti képviselővel” – írta. Erre azonban az érintettek részéről nem érkezett válasz.

A levélszivárogtatást újabb politikai nyilatkozatok követték: megszólaltak az RMDSZ liberálisnak tartott politikusai, Csoma Botond és Antal Árpád is. És felháborodva magyarázták, hogy micsoda félreértés az RMDSZ-t a Fidesz fiókpártjának látni, elvégre a kormánypárthoz való hűség semmi más, mint az erdélyi magyarság érdeke.

Az RMDSZ mindent beleadva tolja a Fidesz kampányszekerét

A szövetség politikusai rég elvetették a volt RMDSZ-elnöknek, Markó Bélának egyenlő közelségtartás-politikáját, amely meghatározta a magyarországi pártokhoz való viszonyulást. Elég végiggörgetni bármelyik önkormányzati vezető vagy megyei RMDSZ-szervezet Facebook-oldalát, és kiderül, hogy módszeresen felépített kampánystratégiát működtet a párt.

Az Eurotrans Alapítvány, amelyet a 2000-es évek elején – mint neve is mutatja – teljesen más célokkal hozott létre a politikai alakulat, mára már egyetlen fő tevékenységgel rendelkezik: a kettős állampolgársághoz kapcsolódó ügyintézések, illetve az erdélyi magyarok regisztrálása a választásokra, és az ehhez fűződő kampány megszervezése.

Az RMDSZ-es önkormányzati vezetők szavazásra buzdító plakátjait, a kampányvideókat, amelyekben helyi vállalkozók, pedagógusok, diákok és egyházi emberek megszólalnak, az Eurotrans Alapítvány mikrotargetált hirdetésekben szórja a különböző régiókban. A dél-erdélyi szórványmagyarság, a székelyföldi városok, falvak vagy partiumi települések számára más-más hirdetések készülnek. A szórványban a megmaradás, a templomok felújítása az érzékeny téma, a székelyföldi gazdák számára a mezőgazdasági támogatások folytatását ígérik, máshol pedig a bölcsődeépítési programot vagy a délutáni oktatás bevezetését emlegetik.

Az RMDSZ alapítványa már 2021 augusztusában elkezdte fizetett hirdetésekkel népszerűsíteni a regisztrációt az országgyűlési választásokra, és módszeresen, településről településre járva egy füst alatt intézték a honosítást és a bejelentkezést a választásokra vagy a személyi adatok frissítését.

Kortesúton Beszterce megyében. Szentkirályi Alexandra, Zsigmond Barna Pál és az Eurotrans Alapítvány elnöke, Nagy Zoltán Levente – Fotó: Zsigmond Barna Pál / Facebook
Kortesúton Beszterce megyében. Szentkirályi Alexandra, Zsigmond Barna Pál és az Eurotrans Alapítvány elnöke, Nagy Zoltán Levente – Fotó: Zsigmond Barna Pál / Facebook

A kampánygépezet 2022 januárjában kapcsolt egy magasabb fokozatra, amikor az ügyintézési hirdetések mellett megjelentek a kampányszlogenek is, és az Eurotrans Alapítvány vezetője, Nagy Zoltán Levente (akit Kelemen Hunor árnyékaként is szoktak emlegetni) kormányzati megmondóemberekkel járta keresztbe-kasul Erdélyt.

Megélénkült Erdélyben a Fidesz-forgalom

Miközben Márki-Zay Péternek hátat fordított az erdélyi magyar politikum, a kormánypárt megbízottjai egyre-másra jönnek: sajtótájékoztatnak, találkoznak, avatnak, tanácskoznak, és felmondják a kampánypaneleket.

Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő, 2020. november 1-től a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztos, fordult meg az elmúlt hónapokban a leggyakrabban az erdélyi településeken, és Facebook-oldalának tanúsága szerint egyik régiót sem hagyta érintetlenül: Székelyföld, Szatmár, Beszterce megye, szórványtelepülések – egytől egyig ki lettek pipálva. A helyszíni fotók pedig azt mutatják, hogy Nagy Zoltán Levente, az Eurotrans elnöke kísérte őt ezeken a kampánykörutakon.

De az egykori szocialista, ma már miniszterelnöki megbízottként tevékenykedő Szili Katalin is megfordult Kolozsváron, ahol ékes szavakkal dicsérte a magyar kormány elmúlt 12 évét a határon túli magyarok számára biztosított jogok, támogatások és a nemzeti együttműködés tekintetében, amelyek esetében szerinte nem szabad hagyni, hogy bárki visszalépésről beszéljen. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártoknak nem szabad hinni, sem pedig hagyni, hogy hatalomra kerüljenek, mert megszerzett jogokat akarnak csorbítani. Ez alatt pedig az állampolgárságra gondolt, amelyről állítása szerint leválasztanák a szavazati jogot. „El a kezekkel a határon kívül élő magyar állampolgárok szavazati jogától! Nem engedünk a 12 év nemzetpolitikájából. Kérjük, hogy támogassák ezt a nemzetpolitikát” – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott.

De ugyancsak a maximális lojalitást és elkötelezettséget sugallta az is, hogy Orbán Viktor évértékelőjén nagy számban voltak jelen az erdélyi politikusok. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere már délelőtt posztolta közösségi oldalán, hogy megérkezett a fővárosba, mert részt kíván venni az évértékelőn. Az egyórás beszéd után pedig máris mozgósító szöveggel vetette bele magát a következő 50 napos kampányba: „Mi azokat támogatjuk, akikkel közösen egyesítettük és építettük a nemzetet. Hajrá, Orbán Viktor! Hajrá, Fidesz–KDNP! Hajrá, magyarok!” Bár Kelemen Hunor nem posztolt semmit a közösségi oldalára, több politikai szereplő, sőt a Nemzetpolitikai Államtitkárság által közzétett fotókból egyértelműen kiderül, hogy az RMDSZ elnöke is jelen volt a Várkert Bazárban megtartott évértékelőn. A szövetségi elnök mellett Csomortányi István, az EMNP és Mezei János, az MPP elnöke is részt vett a kampányindító rendezvényen. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke is, aki beszállt az októberi, Márki-Zay elleni csörtébe, szintén a közösségimédia-oldalán tudósított arról, hogy ott volt.

Szijjártó Péter a Sepsi OSK stadionjában, amely magyar állami támogatásból épült – Fotó: Szijjártó Péter / Telex
Szijjártó Péter a Sepsi OSK stadionjában, amely magyar állami támogatásból épült – Fotó: Szijjártó Péter / Telex

Alig két nappal az évértékelő után Szijjártó Péter egynapos, koncentrált kampányturnéra érkezett Erdélybe: Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Madéfalva, Csíksomlyó voltak a legfontosabb állomásai. Polgármesterek vonultak fel, ünnepi szavalatok és kórusművek hangzottak el, püspökök várták a templomok előtt (Kató Béla református püspök Marosvásárhelyen és Kovács Gergely gyulafehérvári római-katolikus érsek Csíksomlyón). A minisztert Kelemen Hunor, Potápi Árpád és Zsigmond Barna Pál kísérte.

Mi a kormánypárti üzenet?

Teljesen mindegy, hogy fideszes vagy RMDSZ-es politikus áll ki, egyházi vezetők üzenik, avagy a kampány kommunikációsai által kiválasztott (elvileg) hétköznapi emberek mondják, az üzenetek lényege ugyanaz. Az Eurotrans Alapítvány által készített kampányvideók szövegéből szemlézünk:

  • „Csak a magyar állam támogatásában bízhatunk!” – Csatlós Erzsébet tanítónő;
  • „Támogassa ön is történelmi egyházaink fennmaradását azáltal, hogy jelentkezik a magyarországi választásokra!” – Csűry István református püspök;
  • „Számunkra is fontos, hogy a nemzeti értékeket szem előtt tartó kormány vezesse az anyaországot!” – Kovács István unitárius püspök;
  • „Számos székelyföldi gazda és mezőgazdasági vállalat köszönheti fennmaradását és terjeszkedését az országos agráriumban az anyaországi támogatásoknak! Amennyiben szeretné, hogy a jövőben is fennmaradjanak ezek a pályázási lehetőségek, regisztráljon elő a magyarországi választásokra!” – Darvas Szabolcs vállalkozó;
  • „Magyarnak lenni végre nem megaláztatást és hátrányt jelent, hanem méltóságot és elismerést is. Ezt közösen, együtt értük el. 2010 óta önök mindenben számíthattak ránk. Idén, 2022-ben mi is számítunk önökre.” – Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Amint a fenti idézetekből is kiderül, a fideszes megmondóemberek és a kormánypárt mellett kampányoló RMDSZ-es politikusok egyik legfontosabb üzenete az, hogy az önkormányzatok, oktatási intézmények, egyházak által kapott jelentős magyarországi támogatás csak akkor biztosítható a következő évekre is, ha az erdélyi magyarság a Fideszre szavaz. Mert ha jön egy ellenzéki kormány, az nem fog egy vasat sem küldeni Erdélybe, és akkor néhány intézmény, szociális program, oktatási kedvezmény, amelyet addig a magyar állam tartott fenn, elsorvad. A „nemzeti érdek” azt kívánja meg tehát, hogy ugyanazt a pártot támogassák a választásokon, amely eddig is sok pénzt áldozott a határon túli magyarságra. Egyfelől tehát a bőkezű adakozó, a nemzeti egységet támogató kormánypárt és a minden magyar miniszterelnöke Orbán Viktor kerül a választási mérlegre, másfelől pedig a magyarságot megosztó ellenzék, amely mindig is aláásta a nemzeti érdekeket.

Ezt az ellentétet maga Demeter Szilárd bontotta ki két írásban is, amelyek Ujhelyi felhívását követően jelentek meg. Az egyik természetesen az erdélyi Székelyhonban látott napvilágot, a másik pedig a Mandineren. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója cikkében a magyar ellenzéket következetesen csak úgy emlegeti, hogy a „baloldal”, amely megítélése szerint „minden sorsfordító pillanatban” elárulta a nemzetet – és a hazát. Demeter Szilárd levezetése szerint a magyar baloldal semmiből sem tanult, de „szerencsére gyengült”. „Nem nagyon kell több bizonyíték: amikor csak tehetik, rárontanak a nemzetre. Itt tartunk most. Illetve még annyi történt, hogy mára Ujhelyiből újhülye lett, a woke-progresszió magyar hangja, a mi pénzünkön súlyos euróezrekért árulja Brüsszelben a hazát. A külcsín európai, a belbecs ugyanaz.”

Az erdélyi magyar történelmi egyházak is a szavazásra buzdítanak, mert az „valláserkölcsi kötelesség”

Az alcímben lévő idézőjeles szókapcsolat Kovács Gergely gyulafehérvári római-katolikus érsektől származik, aki a 2020-as romániai parlamenti választások alkalmával kampányolt így az RMDSZ mellett. Az erdélyi magyar történelmi egyházak esetében ugyanis nem ismeretlen az a gyakorlat, hogy a választás közeledtével fölhívják a figyelmet „a demokratikus folyamatban való részvétel” fontosságára. Általában nem köteleződnek el kimondott szóval egyik vagy másik párt mellett, de hát mindenki „ért a kontextusból”.

Azonban az országgyűlési választások alkalmával, úgy tűnik, már nem elégedett meg a Fidesz és az RMDSZ azzal, hogy általános üzenetet préseltek ki az egyházi elöljárókból, hanem konkrétan, nevén kellett nevezni az egyházfőknek a támogatott pártot. Ez egyes egyházi vezetők esetében meg is történt, és máris fizetett hirdetésekben fut az Eurotrans Alapítvány Facebook-oldalán Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, Kovács István unitárius püspök, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének a kampányvideója.

Szijjártó Péter, Kató Béla és Kelemen Hunor – Fotó: Szijjártó Péter / Facebook
Szijjártó Péter, Kató Béla és Kelemen Hunor – Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

Csűry István református püspök a facebookos bejegyzése arról beszélt, hogy jelenleg a magyar politikában – ha netalántán rosszul szavazna a kedves választó – a „nemzeti tudat felszámolása” fenyeget az „új internacionálé ördögi oltárán”. Csűry azt is leírta, hogy „hálából az elmúlt 12 évért” a Fidesz melletti szavazásra buzdít.

Általában persze árnyaltabban zajlik az „eligazítás”. A püspökök, papok, lelkészek leginkább „virágnyelven” beszélnek a politikáról, de nagy tapasztalatuk van abban, hogy az üzenet pontosan célba érjen. A választáshoz szükséges regisztrációs ügyvezetést a kisebb településeken, szórványközösségekben az Eurotrans Alapítvány rendszerint a parókiákon, gyülekezeti házakban oldja meg. De nemcsak ügyintézés folyik itt, olyan esetről is hallottunk, amikor a gyülekezetekben, nem épp templomi környezetbe illő módon az Elkxrtuk című film megtekintését ajánlották a hívek figyelmébe, amelyet februártól az erdélyi mozikban is vetítenek.

De ha távolabbi perspektívából szemléljük az erdélyi magyar történelmi egyházak ügyködését az országgyűlési választásokkal kapcsolatban, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy már maga az a tény, hogy december végén, advent kellős közepén 14 egyház közös nyilatkozatot adott ki „a házasság, a család és az emberi méltóság védelmében” – miközben még soha, semmilyen más témában nem érezték szükségét hasonló lépésnek –, mutathatja, hogy nem a napokban kezdődött el a hívek politikai ráhangolása az április 3-ai „helyes” választói magatartásra.

A pártmédiumok és a Facebook-csoportok kampánya

Talán még a szószékről elhangzottaknál és a politikai szereplők által hangoztatott szlogeneknél is erőteljesebben hat az a propaganda, ami lépten-nyomon sulykolja az Orbán Viktor mellett érzelmileg is elköteleződött hívekbe, hogy jól választottak. Kétes Facebook-csoportok jönnek létre, amelyek több tízezressé duzzasztott követői bázisuk számára gyártanak olcsó, könnyen érthető kampánytartalmat. Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet arra, hogy jutalmat ígér a választáson részt vevőknek az Erdélyi Szövetségek Egyesülete, mert „kötelességük megvédeni a kormányt az ellenségeiktől”, és „nem akarnak idegen hatalmat, mint a Városházán”. A másik, több mint 40 ezer követővel rendelkező Facebook-közösség, az Erdélyi magyarok Orbán Viktor mellett, amelynek számos erdélyi politikus is tagja, fizetett hirdetésekben tol olyan mémeket, amelyek Márki-Zayt kisült szemű Terminátorként ábrázolják. Felirat: „Nem kérünk Gyurcsányból, sem a bandájából! Oszd meg, ha egyetértesz!”

A meggyőzési kísérletek azonban ennél sokkal szélesebb skálán mozognak: a baráti, „jóságos tanácsok” vitatható módszerén át a rágalmazások már-már jogilag is igazolhatatlan fegyveréig széles az eszköztár. A „ha igazi magyar vagy”, „ha becsületes ember vagy” kezdetű, „így kell szavaznod”-dal folytatódó mondatok a véleménydiktatúra árulkodó nyelvi kifejeződései. A párthű médiában, az említett lapokban megjelent, az elmúlt napok eseményeit bemutató hírek, tudósítások címeit kell végigszemlézni, ahhoz, hogy kiderüljön, mindegyik helyről ugyanazok a kampányüzenetek köszönnek vissza:

  • Szijjártó Péter Madéfalván: „Legyünk egységesek, erősek, jól szervezettek!” – Maszol
  • Orbán Viktor: A baloldal, bár olyan, amilyen, „benne van a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban” – Maszol
  • Szijjártó Péter Sepsiszentgyörgyön: Minden szavazat számít! – Krónika
  • „A baloldaltól semmi jóra nem számíthatunk” – Zsigmond Barna támogatásokról, ellenzéki vádakról, lelki összetartozásról – Krónika
  • Az erdélyi magyarok nem felejtenek – üzenték erdélyi önkormányzati vezetők Márki-Zay Péternek – Székelyhon

A kör bezárult: a választási kampány nyitányán felsorakozott minden szereplő, akit a NER, a támogatáspolitikának nevezett rendszer maga mellé állított: az RMDSZ, a törpepártok, az egyházak és a sajtó.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom