Államtitok megsértésével vádolnak finn oknyomozó újságírókat, börtön vár rájuk
2021. november 3. – 16:21
Államtitok megsértésével vádolta meg a Helsingin Sanomat három újságíróját a finn főügyészhelyettes. Finnország vezető napilapja 2017. december 16-tól kezdve cikksorozatban számolt be azokról a tervekről, amelyek nagyobb hatáskörrel ruháznák fel a finn biztonsági szolgálatokat a belföldi és külföldi megfigyelések és titkos műveletek végrehajtása során. A cikksorozat részletesen ismertette a finn védelmi hírszerző ügynökség (VKoeL) működését, közölte az International Press Institute.
A cikkek megjelenését követően a hatóságok vizsgálatot indítottak államtitok megsértése miatt, a nyomozás során a Helsingin Sanomat öt alkalmazottját nevezték meg gyanúsítottként, köztük a főszerkesztőt, Kaius Niemit. A lap egyik újságírója, Laura Halminen lakásán 2017. decemberében a rendőrség házkutatást is tartott, ahol lefoglalták a számítógépét, valamint több adathordozót is.
2021. október 29-én, közel négy évvel a történtek után az ügyészség vádat emelt államtitkok nyilvánosságra hozatala és annak kísérlete miatt Halminen és Tuomo Pietiläinen újságíró, valamint Kalle Silfverberg ellen, aki 2017-ben a lap politikai hírszerkesztőségének vezetője volt. Niemi, valamint Esa Mäkinen vezető szerkesztő ellen nem emeltek vádat.
A három megvádolt újságíró négy hónaptól négy évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.
A Helsingin Sanomat szerint cikkeik nem tartalmaztak államtitkokat, minden megjelent információhoz nyilvános forrásokból jutottak hozzá. Hangsúlyozták továbbá azt is, hogy a cikksorozat közérdeklődésre tarthatott számot. Finn híradások szerint a nyomozók korábban szintén arra a megállapításra jutottak, hogy a lap jogszerűen jutott az információkhoz. A hatóságok viszont külön vizsgálatot indítottak, hogy megtalálják az újságírók forrásait.
„Elfogadhatatlan és abszurd, hogy egy olyan európai demokráciában, mint Finnország, újságírókra börtönbüntetés várjon azért, mert a munkájukat végzik, amikor egy hatalmas közérdeklődésre számot tartó témáról írnak. Márpedig a finn hírszerzés tevékenységéről és hatásköréről szóló téma kétségtelenül ilyen” – mondta Barbara Trionfi, az IPI ügyvezető igazgatója.
„A már évek óta húzódó nyomozás eddig is beárnyékolta a nemzetbiztonsági kérdésekről szóló finn tudósításokat. A mostani vádemelés tovább ront a helyzeten, veszélybe sodorva a nyilvánosságnak a társadalom számára rendkívül fontos kérdésekről való tájékozódáshoz való jogát. Az IPI ezért felszólítja a finn hatóságokat, hogy azonnal ejtsék az összes vádat az újságírók ellen az ügyben, és garantálják, hogy a sajtószabadság fenntartása továbbra is elsőbbséget élvez Finnországban.”
Khadija Patel, az IPI igazgatótanácsának elnöke szintén bírálta az ügyészség eljárását, szerinte az ügy aláássa Finnország hírnevét. „Amikor a kormányok világszerte fokozzák a független médiára gyakorolt nyomást,
nyugtalanító és elkeserítő látni, hogy még egy olyan ország, mint Finnország is büntetni kívánná a közérdekű dolgokról tudósító sajtót.
Az ilyen esetek akaratlanul is bátorítást adhatnak a tekintélyelvű államoknak, és aláássák Finnország és más demokratikus országok azon képességét, hogy világszerte megvédjék a független újságírást.”
A Helsingin Sanomat a független újságírás védelmének egyik vezető hangjaként széles körű elismerést szerzett. Donald Trump volt amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018-as helsinki csúcstalálkozója idején az újság városszerte hirdetéseket tett közzé a sajtószabadságot támogató üzenetekkel.
Finnország egyébként a Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadságlistáján a közel kétszáz ország között a második legszabadabb minősítést kapta idén.
Disclaimer: A Helsingin Sanomat alapítványa korábban támogatott korlátozottan szabad sajtókörnyezetben dolgozó médiumokat, köztük a Telexet is.