Megszavazta a lengyel parlament a belarusz határra tervezett határfalat

Véglegesen megszavazta pénteken a lengyel szejm a lengyel-belarusz határon a keletről érkező migrációs nyomás miatt létesített akadály megerősítéséről szóló különleges törvényt, írja az MTI.

A kormány által előterjesztett, a szejmben október közepén gyorsított eljárásban megszavazott tervezetet szerdán a szenátus több ellenzéki módosítással visszaküldte az alsóháznak. A fő szenátusi módosításokat viszont pénteken a kormánypárti többségű szejm szavazta le, így most a törvény az eredetitől alig eltérő változatban az államfő elé kerül.

A törvény értelmében több mint 1,6 milliárd zlotyt (több mint 125 milliárd forintot) fordítanak a Belarusszal közös határ védelmének megerősítésére.

A határon már eddig emelt két és fél méter magas, 180 kilométer hosszú szögesdrótkerítést mozgásérzékelőkkel és kamerákkal is felszerelt, faljellegű akadállyal helyettesítik.

A projekt technikai részleteit – a pénteki bejelentés szerint – rövid időn belül ismertetik. Korábban már 150 kilométeren fektetett le szögesdrótokat Lengyelország.

A fő ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) a szerdai szenátusi vitában a kormány tervezetében foglalt egyes megoldások ellen érvelt, többek között humanitárius okokra hivatkozva. A KO képviselői egyúttal aláhúzták, hogy a belarusz határszakasz védelme szerintük is szükséges.

A KO múlt szombaton megválasztott elnöke, Donald Tusk pénteki sajtóértekezletén javasolta, hogy Lengyelország fogadja be azokat a migránsokat, akiknek sikerült átjutniuk a határvonalon, majd gyorsan vizsgálja meg a menedékjogi kérelmeket, és deportálja azokat, „akik a menedéket nem érdemlik meg”.

A lengyel-belarusz szakaszon mintegy 27 ezer határsértési kísérletet regisztráltak az év eleje óta, ezek többségét a határőrség meghiúsította. Az őrizetbe vett, majd őrzött lengyelországi központokban elhelyezett külföldiek száma körülbelül 1,7 ezer. A Belarusszal határos térségben szeptembertől érvényben van a szejm által megszavazott rendkívüli állapot.

Korábban Lettország és Litvánia is hasonló lépésre szánta el magát a belarusz határ felől érkező afgán, iraki és szíriai menedékkérők számának megugrása miatt. A két ország a lengyelekkel közösen állásfoglalást adott ki, tiltakozva az ellen, hogy Alekszandr Lukasenko belarusz elnök „kihasználja a menekülteket”.

A Belaruszt 27 éve vezető, a tavaly augusztusi, elcsalt választás óta az ellenzék és a tüntetők ellen keményen fellépő Lukasenko nem csinált titkot abból, hogy a még viszonylag kis számú, de gyorsan növekedő menekülthullám azzal összefüggésben indult be, hogy Belarusz ellen nemzetközi szankciók léptek életbe az elcsalt választások, az ellenzéki politikusok, civilek bebörtönzése, külföldre kényszerítése miatt.