Hidegháborút emleget Kína az angolszász katonai megállapodás után, a franciák is berágtak Bidenre a hadibizniszük befuccsolása miatt
2021. szeptember 17. – 10:14
frissítve
Áll a bál a világpolitikában a Kína elleni amerikai-ausztrál-brit katonai megállapodás miatt: nem csak Kína tiltakozik, Franciaország is kiakadt, hogy Ausztrália az amerikaiak kedvéért visszamondta a francia tengeralattjárók megvásárlását. Bident már nem is tartják annyira jó szövetségesnek, az EU pedig attól tart, hogy külpolitikailag megint veszít a súlyából. A Kína elleni amerikai elszigetelési stratégia és a puhább európai Kína-politika nyílt konfrontációba került.
Kína élesen tiltakozik a szerdán megkötött amerikai-ausztrál-brit katonai együttműködés, az AUKUS miatt, melynek keretében Ausztrália amerikai-brit segítséggel fog nukleáris meghajtású tengeralattjárókat építeni, és növelik az Ausztráliában állomásozó amerikai katonák számát is. A szorosabb amerikai vezetésű katonai kooperációról szóló döntést Kína katasztrofálisnak nevezi. Peking régi hidegháborús mentalitást és geopolitikai hazardírozást lát az angolszász katonai szövetségben, ami szerintük súlyosan veszélyezteti a regionális biztonságot és stabilitást. Az angol nyelvű, világnak szóló kínai pártlap, a Global Times szerkesztőségi cikkében fenyegette meg Ausztráliát: ha provokálnak, „bizonyos, hogy azt Kína kegyetlenül meg fogja torolni” – írják.
Az AUKUS általános értelmezés szerint az Indiai- és Csendes-óceáni térségben akarja katonapolitikai eszközökkel erősíteni a Kínával tartós kereskedelmi konfliktusban lévő Ausztrália és közvetve az amerikai érdekek érvényesülését. A megállapodás szerint Nagy-Britannia, az USA és Ausztrália másfél éven belül fogja nyolc nukleáris tengeralattjárót épít Adelaide-ben, Ausztráliában. Ezzel Ausztrália lesz a 8., nukleáris meghajtású tengeralattjárókkal rendelkező ország a világon. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök külön hangsúlyozta, hogy az országa a jövőben sem akar nukleáris fegyverekkel rendelkező atomhatalom lenni.
Bár a megállapodásban formálisan sehol nem esik szó róla, elég egyértelmű, hogy mindenekelőtt Kínáról van szó. A Dél-Kínai-tenger birtoklásáért az egyik legintenzívebb, nem háborús konfliktusa zajlik a világban, de Tajvan biztonságát is érinti a katonai megállapodás. Pénteken az amerikai-ausztrál miniszteri tárgyalásokon a felek külön hangsúlyozták, hogy erősíteni kívánják a kapcsolataikat Tajvannal. Tajvant ugyan hivatalosan egyikük sem ismeri el önálló államnak, de a gyakorlatban Tajvan de facto önállósága elképzelhetetlen az amerikai támogatás nélkül. Tajvan máris üdvözölte az AUKUS megszületését.
Az angolszász katonai megállapodásnak ugyanakkor Európában, de még Nagy-Britanniában sem örül mindenki. Az előző brit miniszterelnök Theresa May csütörtökön a londoni alsóházban figyelmeztetett annak a veszélyére, hogy ha Nagy-Britannia túl agresszív politikát folytat Kína ellen, az akár egy nem kívánt háborúhoz is vezethet.
A legnagyobb felháborodás Kínán kívül Franciaországban van, ők közvetlenül is vesztesei az ausztrál-amerikai-brit megállapodásnak. Ausztrália korábban megállapodott Párizzsal egy 50 milliárd eurós (dízel meghajtású) tengeralattjáró-beszerzésről, amit Franciaországban „az évszázad szerződésének” is neveztek. Ezt most az AUKUS bejelentésével együtt Ausztrália azonnal visszamondta. A franciák dühe elsősorban az Egyesült Államokra és Bidenre irányul.
„Ez az egyoldalú, váratlan döntés nagyjából olyan, mint amilyeneket Trump is csinált”
– kommentálta a fejleményeket Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter egy tévéinterjúban, de az amerikai-francia feszültségnek már szimbolikus diplomáciai következményei is vannak: a washingtoni francia nagykövetség azonnal lemondott egy betervezett fogadást. Más francia kommentárok is arról szólnak, hogy Biden mégsem tűnik már olyan jó szövetségesnek, mint amilyennek a megválasztása után remélték: ez a szövetségesi viszonyokat figyelmen kívül hagyó lépés a Trump-féle unilaterális külpolitikára emlékeztet, a különbség csak annyi, hogy most nem a Twitteren, hanem sajtótájékoztatón jelentik be a nem egyeztetett lépéseket – mondják.
Macronnak az új amerikai katonai szövetség bejelentésének időzítése különösen fáj, az ugyanis egyetlen nappal előzte meg az Európai Unió csütörtöki stratégiájának kiadását az Indiai- Csendes-óceáni makrotérségről. Az Unió világpolitikai súlyát erősíteni akaró, választásra készülő francia elnöknek ez így külön pofon volt, de az Európai Unió egyébként is tarthat attól, hogy nagyrészt nélküle dőlnek el a fajsúlyosabb dolgok a világban. Katonapolitikai, haditechnikai afférokon túl ott van a kardinális kérdés, hogy a nagyhatalmak közül ki hogyan akar viszonyulni az élre törő Kínához. Míg az Európai Unió a sokféle tánclépés között összességében egy kooperatívabb, gazdasági és másfajta együttműködéseken alapuló politikát igyekszik folytatni Pekinggel, az Egyesült Államok, Biden alatt nagyrészt ugyanúgy, mint Trump idején, egy Kínát elszigetelő világkoalíciót próbál megvalósítani. Efelé Ausztráliában éppen most léptek egy határozottabbat.
