Norvégiában nyolc év után úgy tűnik, leváltják a jobboldali, konzervatív kormányt
2021. szeptember 13. – 23:29
frissítve
Az első, hétfő esti eredmények alapján az ellenzéki, baloldali Munkáspárt vezet a vasárnap és hétfőn tartott norvégiai parlamenti választásokon – írja az MTI.
A választások előtti kampány meghatározó témái a klímakatasztrófa és a szociális egyenlőtlenségek voltak, és ebből úgy tűnik, hogy a Jonas Gahr Støre milliárdos, volt mezőgazdasági miniszter vezette Munkáspárt jött ki a legjobban, mert az előzetes becslések szerint 26 százalékon áll. Ezzel szemben az Erna Solberg vezette, kormányzó konzervatívok a szavazatok nagyjából 20 százalékára számíthatnak.
Az előzetesen leadott szavazatok szerint az öt ellenzéki párt várhatóan 104 képviselői helyet szerez meg a 169 fős norvég parlamentben, ami elegendő lesz a jelenlegi jobboldali kormánykoalíció leváltásához.
A jelenleg várható 88 parlamenti helyével a valószínű új miniszterelnök, Støre Munkáspártja akár abszolút többséget is szerezhet hagyományos partnereivel, a Centrum Párttal és a Szocialista Baloldallal anélkül, hogy szüksége lenne a többi ellenzéki erő, a Zöldpárt (MDG) és a kommunista Vörös Párt támogatására. Ez valamennyire megkönnyítheti a koalíciós tárgyalásokat, de azok azért így is hosszúnak és kényesnek ígérkeznek.
A Zöldpárt például a kőolaj-kitermelés azonnali leállítását szabta meg támogatásának feltételéül Nyugat-Európa legnagyobb kőolajexportőr országában.
Ezt az ultimátumot azonban Støre elutasította előzetesen. A 61 éves milliárdos a kampányát a társadalmi egyenlőtlenségek elleni harcra összpontosította, konzervatív elődjeihez hasonlóan a kőolajipar óvatos és fokozatos leállítását támogatja.
Az ENSZ éghajlatügyi szakértői által augusztus elején meghirdetett, „az emberiséget érintő, vörös fokozatú riadó” következtében az általános felmelegedés is a norvég parlamenti választások kampánytémájává vált, és elgondolkodásra késztette a politikusokat az országot gazdaggá tévő kőolajipar jövője kapcsán. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének jelentése felkorbácsolta az indulatokat mind a jobb, mind a baloldalon: míg az előbbiek korlátoznák, az utóbbiak végleg felszámolnák a kőolajipari tevékenységeket.
A kőolajfeltárások azonnali leállítása mellett a zöldek azt követelik, hogy 2035-ig állítsák le a kitermelést is az általános felmelegedés csökkentése érdekében.
A kőolajipari ágazat a norvég hazai össztermék 14 százalékát, az exportnak pedig több mint 40 százalékát teszi ki. Az ágazatban közvetlenül foglalkoztattak száma 160 ezer. A kőolajnak köszönhetően az 5,4 millió lakosú királyság gyűjtötte össze a világ legnagyobb szuverén alapját közel 12 ezer milliárd korona (több mint 400 000 milliárd forint) értékben.
Støre, aki a politikatudományok terén végzett egyetemi tanulmányokat, és Jens Stoltenberg kormányában volt miniszter, hétfőn igazságos klímapolitikát ígért és azt mondta:
„Méltányosabb társadalmat akarok, lehetőségekkel mindenki számára, dolgozzunk azon, hogy mindenki munkához jusson. Ez az első számú prioritás.”
A hatvanéves Erna Solberg kormánya a konzervatívok esetében rekordnak számító nyolc évig irányította az országot, és ezalatt számos válsággal kellett megküzdenie a bevándorlási hullámtól az olajárcsökkenésen át a Covid–19-járványig.