1800 felperes, 330 ügyvéd, 550 férőhelyes tárgyalóterem: kezdődik a 2015-ös terrortámadás pere Párizsban

Kiemelt biztonsági intézkedések mellett szerdán megkezdődik a 2015. november 13-i, 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat pere a párizsi különleges esküdtszéken. Az eljárás várhatóan kilenc hónapig tart – számolt be az MTI.

Minden idők legvéresebb franciaországi terrortámadásában a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket.

Az elkövetők közül csak egy ember ül a vádlottak padjára

A húsz vádlott között van a merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam is, akit négy hónapi bujkálás után Belgiumban tartóztattak le 2016-ban, Párizsban tartják fogva. Jóllehet a vizsgálóbírók mintegy tíz alkalommal beidézték a börtönében teljesen elszigetelten tartott dzsihadistát, nem tett vallomást. Rajta kívül további 13-an lesznek jelen, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. A párizsi terrorelhárítási ügyészség a francia–belga terrorsejt több olyan feltételezett tagját is megvádolta, akiket a 2016. március 22-i brüsszeli merényletsorozat végrehajtásával is vádolnak, köztük Sofien Ayarit, Osama Krayemt, Mohamed Abrinit, Mohamed Bakkalit. Tizenegyen előzetes letartóztatásban várják a pert, míg hárman szabadlábon, rendőri felügyelet alatt vannak.

A további hat gyanúsított feltételezhetően már nincs életben, meghaltak az iszlamista harcokban Szíriában, illetve a nemzetközi koalíció erői célzott támadásokban megölték őket, de távollétükben őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék. Köztük a merényletsorozat kitervelőjeként azonosított belga állampolgárságú Oussama Atart. Veterán dzsihadistaként az Iszlám Állam terrorszervezet egyik emírje volt, soha nem állították elő. Ellene terrorszervezet vezetése és bűnszövetkezetben végrehajtott emberölés a vád. Két fő segítője a dél-franciaországi Toulouse-ban katolikus családban született Fabien és Jean-Michel Clain volt. Az ő hangjuk hallható azon a felvételen, amelyen az Iszlám Állam jelentkezett a merényletsorozat végrehajtójaként.

Külön tárgyalótermet építettek a perhez

A példátlan méretű pernek csaknem 1800 felperese van, túlélők, az áldozatok hozzátartozói, sebesültek, szemtanúk, őket 330 ügyvéd képviseli, de a 140 tárgyalási napra 58 országból több száz újságíró is akkreditációt kapott. Miután ennyi ember befogadására alkalmas tárgyalóterem eddig nem létezett az országban, a Párizs szívében található Cité-szigeten a történelmi igazságügyi palotában csaknem két évig tartott a Nagy Per elnevezésű 550 férőhelyes tárgyalóterem kialakítása.

A maratoni tárgyalássorozatot ugyan rögzítik az utókor számára, de ötven évre titkosítják. „Tudható, hogy ez egy nagyon fontos lépcsőfok az életünk folytatásához” – vélte Arthur Dénouveaux, a Bataclan elleni támadás egyik túlélője, a Life for Paris elnevezésű egyesület elnöke. A per legelején hallgatja meg a bíróság a túlélőket, akik közül eddig háromszázan jelezték, hogy szeretnének vallomást tenni. „Ezek a hangok emberséget visznek majd a perbe, s hozzá kell szoknunk az érzelmi kitörésekhez” – hangsúlyozta a túlélő.

A tárgyalásokat a hét négy napján délután fél 1 órától este 8 óráig tartják, a továbbra is magas terrorkészültség miatt ezen időszakban a Cité-szigetet kizárólag a perben érintettek, illetve az akkreditáltak, valamint az igazságügyi palotában dolgozók közelíthetik meg.

A háttér

A négy évig tartó nyomozásnak köszönhetően a francia rendőrségnek sikerült a támadássorozat teljes hátterét feltárnia.

A terrorcsoport operációs vezetője a belga–marokkói Abdelhamid Abaaoud volt, akiről már 2015 nyarán tudták az európai titkosszolgálatok, hogy Szíriában képez ki európai dzsihadisták arra, hogy európai nagyvárosokba hazatérve terrortámadásokat hajtsanak végre. A kontinens legkeresettebb dzsihadistája az úgynevezett teraszkommandó tagja volt a merényletsorozatban, és egyik társával elmenekült a támadást követően. November 18-án Párizs egyik északi elővárosában, Saint-Denis-ben egy bérelt lakásban megölték a francia különleges erők.

A terrorkommandó tagjait Szíriában képezték ki, két kivétellel francia és belga állampolgárok voltak, az Iszlám Állam 2015 nyarán a migrációs hullámmal a balkáni útvonalon küldte őket vissza Európába. Többségük bérelt gépkocsival utazott Magyarországról a brüsszeli búvóhelyre, ahonnan a támadást megelőző este indult el a csoport Párizsba.

A terroristák közül egyedül Salah Abdeslam nem járt Szíriában, nem is kapott harci kiképzést. A nyomozás arra világított rá, hogy ő volt a logisztikai szervező Európában, ő bérelte a gépkocsikat, a lakásokat és szállította a terroristákat. Az viszont még nem egyértelmű, hogyan és miért maradt életben. Kihallgatása csak 2022 elején várható, de szakértők arra számítanak, hogy nem fog vallomást tenni. Az ellene felhozott vádpontokban életfogytiglani börtönbüntetés vár rá, ahogy további 12 gyanúsítottra is.

A bíróság beidézett mindegy száz tanút is: elmeszakértők, az iszlamizmus szakértői, titkosszolgálati vezetők mellett meghallgatják a hat évvel ezelőtti politikai felelősöket is, köztük François Hollande volt államfőt.