Kezdhetnek komolyan aggódni a CDU-nál a német kancellárjelöltek vitája után

2021. augusztus 30. – 20:12

frissítve

Kezdhetnek komolyan aggódni a CDU-nál a német kancellárjelöltek vitája után
Fotó: Michael Kappeler / POOL / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A szocdem Scholz nyerte a közvélemény-kutatók szerint a kancellárjelöltek első, vasárnap esti tévévitáját Németországban, a CDU-s Laschetet a zöld Annalena Baerbock is megelőzte. Merkel pártja 2021 elején még fölényesen vezetett, mostanra azonban a koalíciós társ szociáldemokraták megelőzték őket. Egy hónap van a német választásokig.

Vasárnap rendezték meg a német kancellárjelöltek első televíziós vitáját a három közül, és a 16 éve kormányzó CDU-nak nem javultak az esélyei. A gyors közvélemény-kutatási eredmények szerint a vitát a helyenként merkeli pózokat felvevő, magát felelős államférfiként prezentáló szociáldemokrata jelölt, Olaf Scholz nyerte, míg a kereszténydemokrata Armin Laschetnak most sem sikerült meggyőznie szavazók tömegeit az alkalmasságáról.

A Forsa közvélemény-kutató gyors mérése szerint a vita nézőinek 36 százaléka szerint az SPD-s Scholz nyerte a vitát, a második Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje lett 30 százalékkal, míg Laschet 25 százalékkal az utolsó helyen végzett. Rokonszenvesnek is hasonló sorrendben találták a jelölteket, ebben a tekintetben Laschet még rosszabb számokat kapott, a Zöldek 40 éves női jelöltje pedig csak egy százalékponttal maradt el Scholztól.

A német szövetségi választásokat szeptember 26-án tartják, és nem egész egy hónappal előtte teljesen bizonytalan a szavazás kimenetele, nem beszélve a lehetséges koalíciós felállásokról. A 2005 óta, azaz Angela Merkel kancellársága óta kormányzó CDU még év elején is fölényesen vezette a közvélemény-kutatásokat, májusra azonban elfogyott az előnyük. Volt olyan pillanat, amikor a vezető ellenzéki párttá váló Zöldek előzték meg őket a felmérésekben, augusztusban pedig a korábban már sokszor leírt, megújulásképtelennek tűnő szociáldemokraták kerültek az élre. Ez a politikai kommentátorok szerint elsősorban a kancellárjelöltek felkészültségének és népszerűségének köszönhető: az SDP-t vezető, Merkel szövetségi kormányában az alkancellári posztot is betöltő Scholzot sokkal többen látják alkalmasnak, mint a CDU jelöltjét, a Merkel által favorizált, de kívülről elég színtelennek látszó Laschetet. Laschetre eléggé ráégett az a videófelvétel is, amin a nyári német árvíz tragédiájának helyszínén a háttérben nevetgélt a kollégáival az áldozatok előtti részvétnyilvánítás helyett.

A vasárnap esti tévévitában érdekes módon Laschet vitt inkább ellenzéki szerepet: ő lépett fel leginkább támadólag a riválisaival szemben, Afganisztánt például a német kormány számára is katasztrófának nevezte, noha ezzel saját kancellárja, Angela Merkel kudarcát is hangsúlyozta. A magyarázat, hogy Laschet ugyan CDU-s politikus, de nem tagja a kormánynak, míg az SDP-s Scholz pénzügyminiszterként és alkancellárként annak második embere. Laschet ennek megfelelően tónusában inkább a kontinuitást és a „nyugodt erőt” hangsúlyozta akkor is, ha jelezte, hogy sok mindenben nem értett egyet Merkellel az elmúlt években.

Laschet emiatt Scholzot vádolta is azzal, hogy úgy viselkedik, mint Merkel, miközben úgy beszél, mint az SPD balszárnyát képviselő, a CDU-n belül közutálatnak örvendő Saskia Esken. A CDU most a „baloldali veszély” hangsúlyozásával próbálja visszaszerezni a szavazóit, ennek megfelelően a vitában Laschet is az erősebben baloldali, Kelet-Németországban népszerűbb Linkével való esetleges koalícióról akarta szóra bírni Scholzot, aki azonban nem volt hajlandó konkrétan kizárni a koalíciós tárgyalásokat a Linkével sem. A zöld Annalena Baerbock eközben „az elmúlt nyolc évet” ostorozta, ennyi idő kormányoz ugyanis nagykoalícióban a CDU és az SDP. Baerbock legerősebb zöld kampányígérete a benzines és dízelautók 2030-as betiltása, míg őt a CDU a német ipar veszélyeztetésével vádolja cserébe.

A CDU és az SPD jelenleg kb. 23-23 százalékon áll, de a múlt héten egy felmérés már a szocdemeket hozta ki elsőnek, három százalékpontos előnnyel. A Zöldek sincsenek sokkal lemaradva, nekik 18 százalékot mérnek, míg a jobboldali liberális FDP 12, a populista jobboldali AfD 11, a baloldali Linke pedig 6 százalékon áll.

Az Angela Merkel utódjáról döntő német választás esélyeiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!