Boris Johnson arra akarja rávenni Bident, hogy halassza el a végső kivonulást Afganisztánból

A brit miniszterelnök és miniszterei aktívan lobbiznak amerikai kollégáiknál, hogy Joe Biden amerikai elnök tolja ki a nyugati csapatok kivonásának augusztus 31-i határidejét, írja a brit Telegraph.

A tervek szerint Boris Johnson a keddi rendkívüli G7-csúcson személyesen is kérni fogja Bident a csapatkivonás elhalasztására, hogy csökkenthessék a nyomást a kabuli repülőtéren, és hogy minél több afgánt kimenekíthessenek.

A Telegraph értesülései szerint Dominic Raab brit külügyminiszter és Ben Wallace védelmi miniszter zárt ajtók mögött többször is próbálta a kivonulás halasztására kérni amerikai kollégáját az elmúlt napokban, kéréseik azonban süket fülekre találtak.

Amennyiben Biden kedden sem változtatja meg az álláspontját, akkor a Telegraph forrásai szerint a brit katonák, akik az elmúlt napokban a kabuli reptér ellenőrzésében segédkeztek az amerikaiaknak, napokon belül megkezdik a kivonulást Afganisztánból.

A hétvégén a brit légierő nyolc különböző járattal több mint 1720 embert szállított el Kabulból. Ezzel az elmúlt tíz napban összesen 5725 személyt evakuáltak.

A brit kormány azzal számol, hogy ha nem sikerül kitolni a kivonulás határidejét, és ezáltal nem sikerül kimenekíteni további több ezer távozni kívánó afgánt, akkor azok valószínűleg Afganisztán földi határain keresztül próbálnak majd meg menekülni Pakisztán, Irán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán vagy Türkmenisztán felé.

Johnson hétfőn tárgyal kabinetjének tagjaival arról a javaslatról, hogy „menekültkérelem-feldolgozó központokat” hozzanak létre ezekben az országokban, mielőtt egyeseket az Egyesült Királyságba repítenének. A terv szerint az első évben 5000 afgán és családtagjaik érkeznének az Afganisztánnal szomszédos országokból, ami a következő években összesen 20 ezerre emelkedne.

Az amerikai csapatok kivonásának késleltetéséről egy vasárnap esti sajtótájékoztatón Biden azt mondta: „Jelenleg is folynak tárgyalások a hosszabbításról. Reméljük, hogy nem kell meghosszabbítanunk, de folynak tárgyalások arról, hogy meddig jutottunk.”

Arra a kérdésre, hogy tárgyalt-e a tálibokkal a csapatkivonás elhalasztásáról, az amerikai elnök úgy fogalmazott: „Nyilvánvalóan sokat tárgyaltunk a tálibokkal. Együttműködőek voltak a kabuli repülőtér körüli biztonsági övezet kiszélesítésénél is. Hogy feltesszük-e ezt a kérdést, még nem tudjuk.”

Tony Blair is elhalasztaná a kivonulást

Tony Blair a hétvégén elítélte az USA „tragikus, veszélyes” kivonulását Afganisztánból. A korábbi miniszterelnök – aki 2001-ben arról döntött, hogy a britek is részt vesznek Afganisztán megszállásában az amerikaiak oldalán – arra figyelmeztetett, hogy a tálibok visszatérése miatt „a világ összes dzsihadista csoportja ujjongani fog”, miközben kijelentette, hogy a nyugati csapatoknak erkölcsi kötelességük maradni, amíg az összes jogosultat nem evakuálják Afganisztánból.

Blair a honlapján szombat este közzétett hosszú esszéjében azt írta, hogy az elhamarkodott kivonulás „tragikus, veszélyes és szükségtelen” döntés volt, amely aláássa a Nyugat céljait, Bident pedig szerinte csak az „örök háborúk” befejezéséről szóló ostoba politikai szlogen motiválja.

„Afganisztán és népének magára hagyása tragikus, veszélyes, szükségtelen, nem az ő érdekükben és nem a mi érdekünkben történik – fogalmazott. – Annak a döntésnek az utóhatásaként, hogy Afganisztánt visszaadjuk ugyanannak a csoportnak, amelyből a 9/11-es vérengzés származott, és olyan módon, amely szinte a megaláztatásunk felvonultatására látszik, a kérdés, amelyet szövetségesek és ellenségek egyaránt feltesznek, a következő: vajon a Nyugat elvesztette stratégiai akaratát?”

Szerinte Oroszország, Kína és Irán ki fogja használni, hogy a Nyugat ígéreteit mostantól nem fogják készpénznek venni. Elismerte továbbá, hogy hibákat követtek el az afganisztáni misszió 2001 óta tartó kezelésében. „Kétségtelen, hogy az azt követő években hibákat követtünk el, néhány közülük igen súlyos volt. A hibáinkra adott reakcióink pedig sajnos további hibák voltak.”

A konzervatív Johnsonhoz hasonlóan a munkáspárti Blair is azon az állásponton van, hogy ki kell tolni a kivonulás végső határidejét. „Evakuálnunk kell és menedéket kell adnunk mindazoknak, akikért felelősséggel tartozunk – azoknak az afgánoknak, akik segítettek nekünk, akik mellettünk álltak, és joggal követelhetik, hogy mi is mellettük álljunk” – írta Blair.

„Erkölcsi kötelességünk addig kitartani, amíg mindazokat, akiket evakuálni kell, nem evakuáljuk”

– tette hozzá.