Népszavazáson utasították el a szlovénok a kormány törvényjavaslatát

2021. július 12. – 13:33

Másolás

Vágólapra másolva

A Szlovéniában vasárnap tartott népszavazáson az állampolgárok nagy többséggel elutasították a kormány által benyújtott, a parlamentben gyors eljárásban még májusban elfogadott vízügyi törvénymódosítást – írta a Delo című szlovén napilapra hivatkozva az MTI. A jogszabály lehetővé tette a településeken kívül, a folyók, a tavak, illetve a tenger partján kisebb turisztikai, sport- és más vendéglátóhelyek létesülhessenek.

A szavazatok 99 százalékos feldolgozottsága alapján 86,6 százalék szavazott a törvény ellen, amelyet mindössze 13,4 százalék támogatott. A részvételi arány 46 százalékos volt, 2007 óta a legmagasabb, amit népszavazáson elértek. Egy törvény visszavonásához a jogszabályok szerint minimum 40 százalékos részvételi arány mellett nemcsak a többség jóváhagyására van szükség, hanem arra is, hogy a szavazásra jogosultaknak legalább egyötöde, vagyis legkevesebb 340 ezer szavazópolgár mondjon nemet rá.

A társadalom nagyon fontosnak tartja a vízkészletek megőrzését. 2016-ban – egyetlen országként az Európai Unióban – Ljubljana alkotmányba foglalta az ivóvízhez való hozzáféréshez fűződő alapvető jogot, mely szerint mindenkinek joga van a tiszta ivóvízhez, mert a vízkészletek közjavak, az állam fennhatósága alá tartoznak, fenntarthatóságuk pedig prioritás, ezért nem privatizálhatók.

A népszavazást környezetvédelmi szervezetek és szakértők kezdeményezték, amelyek szerint az építkezések veszélyeztetnék a vízparti földek, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét a természetvédelmi területeken. A népszavazást a baloldali ellenzéki pártok is támogatták, amelyek a referendum eredményét úgy próbálták meg beállítani mint a kormánnyal szembeni bizalmatlansági szavazást.

Andrej Vizjak környezetvédelmi és területrendezési miniszter cáfolta ezt. Szerinte civil szervezetek és az ellenzék ökológiai témát csinált a vízügyi törvény elleni népszavazásból, a tiszta ivóvízért való küzdelemnek állítva be azt. Ezzel átideologizálta és ellopta a szavazást. Szerinte a szavazók érzelmi motivációból voksoltak, nem racionálisan.

A Delo vezércikkében az emberek víz iránti aggodalmának tulajdonította a magas részvételt és a népszavazás eredményét, amit – mint írta – nem az ellenzék és a civil szervezetek értek el. A lap szerint felébredtek a fiatal szavazók, akik meghatározhatják a 2022-es parlamenti választások előtti kampányt uraló témákat.

A szlovén miniszterelnök, Janez Jansa ellen több tízezren tüntettek előrehozott választásokat követelve. Az Európai Unió soros elnöki tisztét az ország tölti be július elsejétől az év végéig. Jansa és a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor szövetségesek.