A vakcinabeszerzés körüli gondok aláásták a bizalmat az uniós intézményekben, idézi az ECFR kutatását a Népszava. A németek és az osztrákok csalódtak leginkább az EU-ban.
Csalódottság, fásultság – a kontinens jövőjére nézve meglehetősen kedvezőtlen tavaszi közhangulatról számol be a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) szerdán közzétett tanulmánya. A 12 tagállamot, köztünk hazánkat is magába foglaló, áprilisban készült felmérés szerint a koronavírus-járvány következtében megingott az Európai Unióba vetett hit.
A felmérés egyik részében arról kérdezték a 12 állam lakosait, hogy csökkent vagy nőtt-e az EU-ba vetett bizalmuk a koronavírus-járvány alatt. A Süddeutsche Zeitungban közzétett adatok alapján a németajkú országok lakói csalódtak leginkább az Európai Unióban. Az osztrákok fele, és a németek 49 százaléka válaszolta azt, hogy csökkent a bizalmuk. Őket az olaszok és a franciák követik 38, illetve 35 százalékkal.
A magyarok 26 százaléka válaszolta azt, hogy csökkent a bizalmuk, míg 13 százalékuknak kifejezetten nőtt az elmúlt egy évben. Mindössze egy országban válaszolták többen azt, hogy nőtt a bizalmuk, mint azt, hogy csökkent. A portugálok 25 százalékának nőtt a bizalma, és csak 18 százalékuknak csökkent.
„Az európai projekttel szembeni növekvő bizalmatlanság túlmutat az euroszkeptikus szavazókon és beszivárgott a politika fősodrába. Amint az adatokból kiderül, az uniós együttműködés szükségességébe vetett hit a francia-német motor állampolgárai körében a leggyengébb. Az EU-nak sürgősen fel kell lépnie, ha túl akar élni” – vélekedett Susi Dennison, az ECFR vezető elemzője, a tanulmány egyik társszerzője.
A kutatás az év elején lassan és kaotikusan beinduló oltási programra vezeti vissza az elégedetlenséget, amit tovább fokozott, hogy a közösségből frissen kilépett Egyesült Királyság eközben gyorsan oltotta saját lakosságát. Dennison szerint ezért az európai vezetők nem engedhetik meg maguknak, hogy ugyanilyen hibákat kövessenek el, amikor a gazdasági újraindítására kerül a sor.
A helyreállítás sikere viszont pozitívan befolyásolhatja az EU megítélését – 12 tagállamból nyolcban, köztük hazánkban is azt várja a válaszadók zöme, hogy az unió kulcsfontosságú segítséget nyújt a koronavírus-járványból való kilábaláshoz, írja a Népszava.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a 12 állam lakói hogyan viszonyulnak egyes külső hatalmakhoz (pl. USA, Egyesült Királyság, Kína, Oroszország). A moszkvai vezetéssel 14,3 százalék, a pekingivel pedig a magyar válaszadók 10,6 százaléka vél érdekek és értékek tekintetében azonos szövetségest felfedezni, és ezenfelül mintegy 39-39 százalék tekint szükséges partnerként ezekre a hatalmakra.