A világ óriás mamutfenyőinek 10 százaléka egyetlen tűzvészben égett el tavaly
2021. június 4. – 00:03
2020 egyik legnagyobb környezeti katasztrófája volt 2020 augusztusában a Castle Fire néven ismert óriási tűzvész, ami Kaliforniában pusztított. A villámcsapás által elindított tűzvész következményeit máig nem mérték fel pontosan, erre utal az, hogy az amerikai nemzeti parkokat felügyelő National Park Service (NPS) készülő, kiszivárgott jelentése új, megdöbbentő számokat közöl.
Az NPS kutatói műholdképek összehasonlításával és számítógépes modellezéssel próbálták meghatározni a megégett területeket. Arra jutottak, hogy a tűzvész a Sequoia Nemzeti Park 707 négyzetkilométeres területét érintette (Budapest területe 525 négyzetkilométer). A szervezet szerint Castle Fire napjaiban elpusztult több ezer óriás mamutfenyő, pontos számuk 7500 és 10000 közé tehető. Ez azt jelenti, hogy a tűzvészben a világ óriás mamutfenyőinek 10-14 százaléka égett el. A jelentés kitér arra, hogy egy másik ritka fafaj, a tengerparti mamutfenyő állománya is jelentősen károsult.
Az óriás mamutfenyő a Föld legmagasabb fája, példányai akár több ezer évig is élnek. Az Elnökként ismert, 75 méter magas egyed például 3200 éves, szóval akkoriban sarjadt, amikor II. Ramszesz fáraó alatt az ókori Egyiptom aranykorát élte. A vastag kérgű mamutfenyők amúgy jól bírják a tüzet, a tavaly elpusztult példányok egy része több tűzvészt is átvészelt – sőt, előfordul, hogy éppen egy kisebb tűz után képesek jobban szaporodni. Éppen ezért érte sokként a nemzeti park munkatársait a jelentés, a Gizmodónak többen is összetörve nyilatkoztak.
A korábbi tüzek és a Castle Fire között jelentős különbség az utóbbi intenzitása. Az augusztusi tűzvész igen heves volt, aminek oka valószínűleg a klímaváltozás, illetve annak következményei, például a térségben régóta tartó szárazság. Mivel hasonló katasztrófák egyre gyakrabban várhatók, a mamutfenyők jövője egyre bizonytalanabb. Ezek a fák jellemzően védett nemzeti parkokban nőnek, de egy természeti csapástól nehéz őket megóvni. Az NPS nemrég publikált kézikönyvében kitér erre is, és azt javasolja a nemzeti parkok gondozóinak, szoktassák magukat a gondolathoz, hogy a klímaváltozás miatt nem tudnak mindent megvédeni a szándékaik szerint.
