Elhalasztják a Mazsihisz és Köves Slomóék izraeli tárgyalását

Elhalasztják a Mazsihisz, a Köves Slomó-féle EMIH és a szintén kormánybarát ortodoxok izraeli bírósági tárgyalását, mert a Mazsihisz képviselői nem mentek el a tárgyalásra, írja a Népszava.

A Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség egy izraeli bíróságon támadta meg a Mazsihiszt. Az EMIH és az ortodoxok azért adtak be keresetet a Jeruzsálemi Főrabbinátus bíróságán, hogy vizsgálják felül a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott örökjáradék elosztását.

A Mazsihisz erre úgy reagált, külön „gyalázatos, kegyeletsértő, és a jóízlés teljes hiányát mutatja”, hogy az erről szóló keresetet éppen a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján adták át. „Jól példázza a Köves Slomó vezette EMIH évek óta folyó küzdelmét anyagi forrásaik és vagyontárgyaik indokolatlan növeléséért. Számukra semmi sem drága, nem riadnak vissza a régió legnagyobb zsidó közösségének méltatlan támadásától, megosztásától, de már az általuk aláírt és a magyar kormány által ellenjegyzett, az örökjáradékról szóló 2012. évi szerződés külföldi bíróságon történő megtámadásától sem” – írták közleményükben.

Később azt is mondták, nem fogadják el joghatóságnak a jeruzsálemi fórumot, mert „a zsidó szokásjogban egyik ország Bét Dinje (vallási bírósága), főrabbinátusa vagy bármilyen testülete sem gyakorol hierarchikus jogot másik ország hitközsége felett”, és már előre jelezték, hogy távol maradnak a pertől.

Az örökjáradék a kilencvenes évek vége óta jár az államosítások idején elvett zsidó egyházi ingatlanokért. Eszerint a kárpótlásnál vissza nem kért ingatlanokért cserébe a zsidó szervezetek minden évben örökjáradékot kapnak, ez az egyik jelentős anyagi forrásuk.

Amikor ez a megállapodás született, a Mazsihisz még lényegében kizárólagos helyzetben volt, a megállapodást is velük kötötte az állam. 2004 után azonban megkezdte működését a Köves Slomó által vezetett EMIH, mely ugyan chábádista irányzatként addig nem rendelkezett komoly hagyományokkal Magyarországon, de nagyon dinamikusan léptek fel, és jó politikai kapcsolataiknak is köszönhetően idővel komoly intézményrendszerre tettek szert. 2012-ben – a Mazsihisz szerint a kormány nyomására – újratárgyalták a kormánymegállapodást, hogy ne csak a Mazsihisz, hanem az EMIH is kapjon a járadékból. Köves Slomó, Semjén Zsolt és az izraeli főrabbi között 2019-ben között megállapodásban az EMIH-re bízták többek között az elárvult vidéki zsidó intézményrendszert, nekik van meghatározó szerepük a Sorsok Háza évek óta húzódó ügyének rendezésében, de rendelkeznek egyetemmel és hozzájuk kötődő médiával is.

A Mazsihisz és az EMIH közötti konfliktusba az utóbbi hónapokban harmadik szereplőként bekapcsolódott a legrégebbi, de 1945 után Magyarországon elég kis létszámú ortodox irányzat is. Az ortodoxok 2018-ban kiléptek a Mazsihiszből, idén januárban pedig új hitközségi elnököt választottak Deutsch Róbert személyében. Deutsch maga is közel áll az EMIH-hez, a zsidó valláshoz is azon az irányzaton keresztül talált vissza, és az Orbán-kormányról is nagyon pozitívan nyilatkozik: szerinte ennyire a zsidóság és Izrael mellett kiálló kormány még soha nem volt Magyarországon.

Bár Deutsch a megválasztása után a zsidó szervezetek közötti megbékélést hirdette, hamarosan egy 10 milliárdos adósságot kezdett követelni a Mazsihisztől. Ez a pénz szerinte azért járna, mert az örökjáradék mögötti intézmények közel fele régen az ortodoxokhoz tartozott. A Mazsihisz Deutsch követelését hadüzenetnek tekintette, az adósságot nemlétezőnek mondta, és cserébe elkezdték ők is visszakérni azt a 200 milliót, amivel az ortodoxok tartoznak nekik.

Az izraeli bírósághoz most együtt fordult Köves Slomó és Deutsch szervezete. Azt szeretnék elérni, hogy vizsgálják felül a magyar kormány által a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott örökjáradék elosztását. Az izraeli vallási bíróság döntése tehát a magyar kormánymegállapodást is érintheti. Bár ez bonyolult jogi helyzetet eredményezhet, a Netanjahuval való jó viszony, illetve az EMIH és a rabbinátus közötti kapcsolatok miatt nem biztos, hogy a magyar kormány olyan nagyon bánná, ha Izraelben döntenének a magyarországi zsidó szervezetek közötti vitában.

A per első tárgyalása vasárnap lett volna, de most új tárgyalási napot tűznek majd ki.