Szombaton Portóban véget ért az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója. Az eseményen az EU és India viszonya volt az egyik fő téma, emellett az EU járványkezelési stratégiájáról, illetve a járvány utáni szociális intézkedések összehangolásáról tárgyaltak sokat. Mint az Eurologus írja, a csúcson négy dokumentumot fogadtak el: egy szociális kötelezettségvállalást, egy politikai irányelveket tartalmazó Portói Nyilatkozatot, egy EU-India vezetői nyilatkozatot, valamint az EU és India közötti hálózati összekapcsoltsági partnerségről szóló dokumentumot.
EU és a járvány
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke záróbeszédében azt mondta, hogy az oltások, az oltóanyaggyártás felgyorsítása, a vakcinák exportjának engedélyezése és az oltóanyagok méltányos szétosztása jelenthet gyors kiutat a járványból – írja az MTI. Az elnök szerint az Uniónak nyitottnak kell maradnia az oltóanyagok szabadalmának felfüggesztéséről tervezett tárgyalásokra is.
Az EU-s oltási tanúsítvány rendszerének elfogadásáról azt mondta, jól halad, és júniusig megvalósulhat teljeskörű európai működése. „Azt szeretnénk, ha az európaiak nyara biztonságos és pihentető lehetne” – fogalmazott, de hozzátette, hogy a korlátozások feloldásának óvatosan és összehangoltan kell történnie. Eddig közel 160 millió európainak adták be legalább az első adag oltóanyagot, ami megvalósíthatóvá teszi, hogy az európai felnőtt lakosság 70 százaléka júliusig be legyen oltva.
EU és a szociális stratégia
A csúcstalálkozó keretében zajlott szociális konferencián a járvány utáni helyzetről is szó volt. Ursula von der Leyen elmondta, amint Európa kilábal a koronavírus-járványból, a jövőbeli járványokra történő felkészülés mellett nem a munkahelyek védelme, hanem a munkahelyteremtés és a munkahelyek minőségének javítása lesz majd a fő cél. Az elnök szerint ez több beruházást igényel majd az oktatásba, a szakképzésbe. Továbbá rendkívül fontos szerep hárul majd a kis- és középvállalkozásokra is (beleértve a szociális vállalkozásokat) – idézi az Eurologus a kapcsolódó záródokumentumot.
A dokumentumban az EU vezetői elkötelezték magukat az egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése mellett, illetve a kiszolgáltatott társadalmi csoportok, például a tartósan munkanélküliek, az idősek, fogyatékossággal élők és hajléktalanok megsegítése mellett. Fokozni fogják a hátrányos megkülönböztetés leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, és kiemelten foglalkoznak majd a foglalkoztatás, a bérek és a nyugdíjak terén jelentkező, nemek szerinti különbségek megszüntetésével is. Ez utóbbival kapcsolatban az Eurologus megemlíti, hogy bár Orbán Viktor pénteken határozottan küzdött az ellen, hogy a nemek közötti egyenlőségről szó legyen az uniós dokumentumokban, a szociális vállalások között és a politikai nyilatkozatban is helyet kapott ez a szempont. A Magyar Nemzet viszont azt írja, mindezt a „gender” szó említése nélkül sikerült megfogalmazni, ami a kormány narratívája szerint győzelem a magyar és a lengyel diplomácia számára.
A tanácskozás szombati napján a tanácskozás alatt több ezren tiltakoztak Portóban éppen a megfelelő szociális intézkedések hiányát kifogásolva, a munkanélküliség, a nélkülözés és a privatizációk ellen. A rendőrség adatai szerint a megmozduláson mintegy háromezer ember vett részt.
EU és India
Az EB elnöke Narendra Modi indiai miniszterelnökkel videókapcsolaton keresztül beszélt, és utána úgy nyilatkozott, hogy az EU és India megállapodott abban, hogy folytatja a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló, 2013-ban felfüggesztett tárgyalásokat – írja az MTI. Ursula von der Leyen a klímaváltozást is megemlítette mondván, Indiának nagyratörő célkitűzései vannak a megújuló energiaforrásokkal, de el kell köteleznie magát az éghajlatváltozást befolyásoló karbonsemlegesség mellett, és fokozatosan fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatón azt közölte, hogy az EU és India, a „világ két legnagyobb demokráciája” új fejezetet nyitott kapcsolataiban. Előremutatónak nevezte, hogy az Unió és a dél-ázsiai ország között nyolc év elteltével ismét kezdetét vette az emberi jogokat érintő párbeszéd. Michel a fenntartható hálózati összekapcsoltságról elmondta, hogy a partnerség Indiával a digitális, az energetikai és a közlekedési ágazatra, valamint az emberek közötti együttműködésre terjed ki. Ez az együttműködés mindenekelőtt a kettős digitális és zöld átállás támogatására, a nemzetközi szabványok betartására és fejlesztésére, a közös társadalmi, környezetvédelmi, gazdasági és költségvetési fenntarthatósági normákra és értékekre, valamint az egyenlő versenyfeltételekre épül – idézte a politikust az MTI. Hasonló együttműködést eddig csak Japánnal kötött az Európai Unió.
