Trump igazságügyi minisztériuma megfigyeltette a Washington Post újságíróinak telefonbeszélgetéseit

Donald Trump, korábbi amerikai elnök igazságügyi minisztériumának (DoJ) tisztviselői titokban megszerezték a Washington Post több újságírójának telefonbeszélgetéseire vonatkozó adatokat, és a levelezések megszerzésére is kísérletet tettek még a Trump-kormányzat első hónapjaiban, feltehetően az olyan cikkeik miatt, amikben a 2016-os elnökválasztás orosz befolyásairól írtak, írja a Washington Post.

A lap szerint három riporterük otthoni, mobil- és irodai telefonjaihoz 2017-ben három hónapon keresztül fértek hozzá. Az igazságügyi minisztérium akciójának célja az volt, hogy azonosítsa azokat a kormányzati forrásokat, akik titkos információkat adtak át az újságíróknak.

Pénteken hozták nyilvánosságra, hogy a Post korábbi újságírói, Ellen Nakashima és Greg Miller, valamint Adam Entous, május 3-án levelet kaptak, amelyben közölték velük, hogy hozzáfértek a 2017. április 15. és 2017. július 31. közötti időszakra vonatkozó telefonos adataikhoz.

Tehát a tisztviselők tudták, hogy az újságírók kivel, mikor, mennyi ideig tartották a kapcsolatot, viszont a beszélgetések tartalmát nem. Az levelezésekhez végül nem kaptak hozzáférést.

A megfigyelés időszakának vége felé az újságírók cikket írtak arról, hogy az amerikai hírszerzés titkos lehallgatási adatai szerint 2016-ban Jeff Sessions szenátor, későbbi igazságügyi miniszter, a Trump-kampányról tárgyalt Szergej Kiszljakkal, aki akkor Oroszország amerikai nagykövete volt.

Ritkán fordul elő, hogy az igazságügyi minisztérium ilyen formában szerezze meg újságírók adatait, az ilyen lépéseket a főügyésznek kell jóváhagynia. A levelekből nem derül ki, hogy pontosan mikor fértek hozzá az újságírók adataihoz és vizsgálták át őket, de a minisztérium szóvivője szerint a döntés 2020-ban, még a Trump-kormányzat idején született.

William P. Barr, aki szinte egész évben Trump igazságügyi minisztere volt december 23-i távozásáig, nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyben.

Marc Raimondi, a DoJ szóvivője szerint nem konkrétan az újságírók voltak a célpontok,

„sokkal inkább azok, akiknek hozzáférésük volt nemzetvédelmi információkhoz, és azokat átadták a médiának, nem pedig megvédték azokat a törvényes előírásoknak megfelelően”.

Cameron Barr, a Washington Post megbízott ügyvezető szerkesztője sürgette a DoJ-t,

„haladéktalanul tegye világossá, miért avatkozik be ilyen módon a munkájukat végző újságírók tevékenységébe, amely tevékenységet az első alkotmány-kiegészítés [az amerikai alkotmány szólásszabadságot védő első kiegészítése] védi”.

Sessions 2017 augusztusában, pont egy hónappal azután, hogy véget ért az újságírók lehallgatása, sajtótájékoztatót tartott, és felszólította a kormányzati információk kiszivárogtatóit, hogy fejezzék be, a szivárogtatást. Ez közvetlen azután történt, hogy Trump odaszólt a főügyésznek, és „gyengének” nevezte, ahogy a szivárogtatókat kezeli. Akkor azt mondta, az Obama-kormány óta megháromszorozódott a kiszivárogtatásokkal kapcsolatos vizsgálatok száma, és kijelentette: „A kiszivárogtatás kultúrájának véget kell vetni”.

Nem ez az első eset, hogy az amerikai kormány ilyen módon fér hozzá újságírók adataihoz. Trump elődjét, Barack Obamát széles körben bírálták az Associated Press hírügynökségnél dolgozó újságírókkal szembeni hasonló lépése miatt. Ezenkívül az igazságügyi minisztérium lefoglalta James Rosen, a Fox News akkori riporterének telefonhívásainak adatait, miután egyik cikkében részleteket közölt egy Észak-Koreáról szóló titkos amerikai jelentésről.

2013-ban az akkori főügyész, Eric H. Holder Jr. új irányelveket adott ki, ezek jelentősen korlátozták az újságírók adataihoz való hozzáférést, de nem zárták ki, hogy az ügyészek nemzetbiztonsági okokból ne kérhessenek ki telefonhívásokat és e-maileket.