Amnesty: A járvány megmutatta, hogyan hagyták cserben az embereket

2021. április 07. – 05:36

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az Amnesty International szerdán tette közzé éves jelentését, mely 149 ország 2020-as emberi jogi helyzetét mutatja be, illetve átfogó elemzést nyújt a globális és regionális trendekről is. A jogvédő szervezet elemzése szerint az elmúlt egy évben Magyarországon hátrányos megkülönböztetés érte többek között a nőket és a transz embereket, valamint sérült a véleménynyilvánításhoz való jog is.

Ami a nemzetközi trendeket illeti, az Amnesty értékelése szerint a járvány sokkal súlyosabb csapást mért a már korábban is kiszolgáltatott helyzetben lévő, évtizedek óta elnyomott társadalmi csoportokra, így például a nőkre és a menekültekre.

Az egészségügyi dolgozókat, migráns munkavállalókat és az informális szektor munkásait – akik közül sokan a leginkább ki voltak téve a járványnak – „elárulta országuk egészségügyi rendszere és az elégtelen gazdasági és szociális ellátás”, áll a szervezet közleményében.

„A koronavírus-járvány brutálisan elmélyítette az országokon belüli és országok közötti egyenlőtlenségeket, és megmutatta, hogy a politikai vezetőinket mennyire nem érdeklik az emberek. Évtizedek megosztó intézkedései, ész nélküli megszorításai és az állami szolgáltatások lezüllesztése rengeteg embert hagyott áldozatul a vírusnak” – fogalmazott Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.

A nők és az egészségügyi dolgozók szenvedtek a legtöbbet a járvány miatt

A jelentés szerint 2020-ban nőtt a nemi alapú és kapcsolati erőszak aránya, a lezárások miatt pedig a nők és az LMBTI emberek jóval kevesebb segítségre számíthattak. Az anonim áldozatvédelmi szolgáltatások hiánya miatt nők maradtak bezárva a bántalmazóikkal, és a korábban elérhető támogatások is csak korlátozottan vagy egyáltalán nem voltak számukra elérhetőek.

A civil szervezet szerint a járvány elleni küzdelem legfontosabb szereplői, az első sorokban küzdő egészségügyi dolgozók, valamint az informális szektor dolgozói szenvedték meg legjobban „a szándékosan lezüllesztett egészségügyi és szociális ellátórendszerek hiányosságait” világszerte.

A jelentés szomorú képest fest azokról a vezetőkről is, „akiknek a járvánnyal kapcsolatos intézkedései az opportunizmustól egészen az emberi jogok teljes semmibevételéig terjedtek”. A szervezet főtitkára szerint egyes politikai vezetők

„meglátták a lehetőséget a járványban, hogy kiterjesszék és megszilárdítsák a hatalmukat. Ahelyett, hogy az emberek biztonságával foglalkoztak volna, a járványt felhasználva intéztek támadásokat a jogaik ellen.”

Ilyen volt például a szólásszabadság korlátozása is. A kínai kormány elhallgattatta és üldözte azokat az egészségügyi dolgozókat és újságírókat, akik a járvány korai szakaszában igyekeztek felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyre. Az Öböl-menti országokban pedig többek között a kormányt kritizáló közösségi média posztok miatt indítottak eljárásokat, arra hivatkozva, hogy azok álhírek.

Mint az ismeretes, Magyarországon Orbán Viktor kormánytöbbsége módosította a Büntető törvénykönyvet, hogy akár 5 évre is börtönbe lehessen zárni azokat, akik veszélyhelyzet idején a járvánnyal kapcsolatos rémhírt terjesztenek. Az Amnesty szerint a homályos és nehezen értelmezhető szabály könnyen öncenzúrához, és ahogyan több esetben elő is fordult, a véleménynyilvánításhoz való jog sérelméhez vezetett.

Magyarországon sérült a sajtószabadság, valamint a nők és a transz emberek jogai is

A szervezet szerint Magyarországon az elmúlt egy évben mások mellett hátrányos megkülönböztetés érte a nőket és a transz embereket is. Ezenkívül sérelem érte a menedékkérőket is, akiket nem engedtek belépni az ország területére. Az elsősorban Szerbia felől érkezőket a hatóságok – gyakran csoportosan – visszaküldték a határ másik oldalára. Az év végéig a visszakényszerített emberek száma meghaladta a 30 ezret.

A jelentés megemlíti azt is, hogy a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet során korlátozták a véleménynyilvánításhoz és a békés gyülekezéshez való jogok gyakorlását, valamint hogy a kormány tovább folytatta a bíróságok függetlenségének és a beléjük vetett társadalmi bizalomnak az aláásását.

A szervezet szerint a véleménynyilvánítás korlátozásának egyik indikátora a Büntető törvénykönyv módosításán kívül az volt, hogy „júliusban felmondott Magyarország legnagyobb online lapjának, az Indexnek közel 100 munkavállalója, miután kirúgták a főszerkesztőjüket. Az újság vezetése korábban jelezte a nyilvánosságnak, hogy veszélyben van a függetlenségük, miután a lap reklámfelületeit is értékesítő céget megvette egy a kormányhoz közel álló vállalkozó.”

Van, amire büszkék lehetünk

A jelentés azonban nem csak negatívumokat emel ki, hanem számos fontos emberi jogi győzelemről is beszámol 2020-ból, elsősorban a nemi alapú erőszak területén. Fontos jogszabályok születtek a nők elleni erőszak visszaszorítására Kuvaitban, Dél-Koreában és Szudánban, illetve dekriminalizálták az abortuszt Argentínában, Észak-Írországban és Dél-Koreában.

„2020-ban valódi vezetést és példamutatást nem a hatalomból lévőktől és kiváltságosoktól láttunk, hanem azoktól a tömegektől, amelyek változást követeltek. Soha nem látott tömegtámogatást élvezett a Black Lives Matter és az #End SARS mozgalmak, ahogyan rengeteg ember tiltakozott Lengyelország, Hongkong, Irak és Chile utcáin is. Sokszor a testi épségüket vagy a börtönt kockáztatva az átlagemberek és a jogvédők lettek a világ igazi vezetői. Ők voltak, akik egy jobb, biztonságosabb és egyenlőbb világért küzdöttek” – fogalmazott a szervezet főtitkára.

A teljes jelentést angol nyelven itt, magyar nyelvű rövidített változatát pedig itt lehet elolvasni.