A britek növelik a bevethető atomtölteteik számát

2021. március 16. – 19:03

frissítve

A britek növelik a bevethető atomtölteteik számát
Fotó: John Lacy/Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Nagy-Britannia visszavonja az önálló hadászati nukleáris kapacitásának korlátozásáról egy évtizede hozott döntést, és ehelyett növeli a hadrendben tartható nukleáris robbanótöltetek mennyiségét, írja az MTI.

A hosszútávú stratégiai intézkedéscsomagot tartalmazó 114 oldalas dokumentumból kiderül, Nagy-Britannia akkor is fontolóra veheti a nukleáris fegyverei használatát, ha nem nukleáris fegyverek által éri fenyegetés.

A tervezet felidézi: 2010-ben az akkori brit kormány úgy döntött, hogy 225-ről 180-ra kell csökkenteni a nukleáris töltetek számának felső határát a 2020-as évtized közepéig. Erről az új dokumentumban azt írják, azért kellett stratégiai szempontból tervet változtatni, mert

„figyelembe véve a technológiai és doktrinális fenyegetéseket is, az egy évtizeddel ezelőtti korlátozási terv végrehajtása immár nem lehetséges.”

A brit kormány ezért úgy döntött, hogy nem csökkenti, hanem 260-ra emeli a hadrendben tartható nukleáris töltetek számának felső határát.

A dokumentum szerint Nagy-Britannia megtartja az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitást hordozó négy tengeralattjáróját is, és ezek közül legalább egy mindig járőrözik majd a világtengereken, ahogy eddig.

A tervezet szerint a brit kormány továbbra is a „a bizonytalanság szándékos fenntartásának” politikáját folytatja, tehát nem fogja közölni, hogy mikor, hogyan és milyen mértékben venné fontolóra nukleáris fegyverek használatát, illetve a továbbiakban nem közöl nyilvános adatokat a hadrendben álló nukleáris töltetek és rakéták számáról sem.

„Ez a bizonytalanság megnehezíti a számítások elvégzését a potenciális agresszorok számára, csökkenti a nukleáris fegyverek szándékos alkalmazásának kockázatát azok részéről, akik egy esetleges első csapás előnyeire törekednének, és így hozzájárul a hadászati stabilitáshoz.”

- áll a brit kormány integrált stratégiai tervezetében.

Kiderül az is, hogy Nagy-Britannia nem fog nukleáris fegyvereket használni olyan országok ellen – vagy ezzel fenyegetni olyan országokat -, amelyeknek nincs nukleáris fegyverzetük és részesei az 1968-ban aláírt atomsorompó-szerződésnek.

A brit kormány fenntartja a jogot arra, hogy felülvizsgálja ezt a kötelezettségvállalását, ha a tömegpusztító fegyverek, köztük a vegyi és biológiai csapásmérő kapacitások, vagy az ezekével összemérhető hatású egyéb, újonnan megjelenő technológiák által támasztott fenyegetés a jövőben ezt szükségessé tenné.

A stratégiai dokumentum szerint az euroatlanti térségben Oroszország jelenti a legnagyobb közvetlen fenyegetést Nagy-Britanniára, de valószínűsíthető az is, hogy a világ más térségeiben, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten szélesedni fog a terrorista és egyéb szélsőséges csoportok mozgástere, illetve valószínűnek tartja, hogy 2030-ig lesz olyan terrorcsoport, ami sikeres támadást hajt végre vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyverekkel.