Az uniós főtanácsnok szerint jogsértő, hogy a menedékkérők számára történő segítségnyújtást bűncselekménnyé minősíthetik Magyarországon

2021. február 25. – 12:45

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar Országgyűlés 2018 júniusában fogadta el a „Stop Soros” törvénycsomagot, amely alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lett az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása. Atanasziosz Rantosz uniós főtanácsnok szerint az ilyen tevékenység büntetendőnek minősítése ellentétes azzal az uniós rendelkezéssel, amely biztosítja, hogy segítséget nyújthassanak a nemzetközi védelmet kérelmezőknek

– ismertette álláspontját az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága csütörtökön.

A Stop Soros törvénycsomag elfogadása után az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében az uniós bírósághoz fordult, azt kifogásolva, hogy Magyarország az uniós menekültügyi jogszabályokba ütközően korlátozza a menedékkérőknek tanácsadást és segítséget nyújtók tevékenységét, valamint megsérti a menedékkérők arra vonatkozó jogát, hogy ténylegesen találkozhassanak és kapcsolatban lehessenek az ilyen tevékenységet folytató szervezetekkel és emberekkel.

A kijelzőn látható a kormány „Stop Soros” törvénycsomagjáról szóló szavazás végeredménye az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 20-án. A törvényhozás 160 igen, 18 nem szavazattal fogadta el a törvénycsomagot -
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI


Atanasziosz Rantosz főtanácsnok felidézte, a jogszabály szerint a menedékkérők csak akkor lehetnek jogosultak Magyarországon nemzetközi védelemre, ha közvetlenül egy nem biztonságos országból érkeznek, ami kizárja a Szerbián keresztül Magyarországra belépőket e védelem lehetőségéből. Arra emlékeztetett, hogy az uniós bíróság 2020 márciusában hozott ítéletében már kimondta: a biztonságos tranzitországra vonatkozóan bevezetett magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal – írja az MTI. Hiába marasztalta el ugyanakkor az uniós bíróság Magyarországot, a kormány a mai napig nem rendezte ezt a kérdést.

Rantosz úgy vélekedett, hogy minden olyan ember vagy szervezet, aki vagy amely segítséget nyújt a Szerbián keresztül Magyarországra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőknek, feltételezhetően tisztában van azzal, hogy a kérelmek nagy valószínűséggel kudarcra vannak ítélve, illetve büntetőeljárás konkrét veszélyének teszi ki magát. Rantosz főtanácsnok arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ilyen segítségnyújtás bűncselekménnyé minősítése elrettentő hatást gyakorolhat azokra, akik tudatosan próbálják a kérelmezők számára megkönnyíteni a nemzetközi védelemre irányuló eljárás vagy a humanitárius segítség igénybevételét. Véleménye szerint az ilyen tevékenység büntetendőnek minősítése ellentétes azzal az uniós rendelkezéssel, amely biztosítja a jogot arra, hogy segítséget nyújthassanak a nemzetközi védelmet kérelmezőknek.

Álláspontja szerint tovább erősíti az említett szervező tevékenység kriminalizálásának negatív hatásait az a magyar szabályozás, amely szerint azoknak, akikkel szemben jogellenes bevándorlás elősegítése, illetve támogatása miatt büntetőeljárás van folyamatban, tilos belépniük a Magyarország területének külső határától számított 8 km-es sávon belülre. Véleménye szerint azonban ez a szabályozás nem sérti az uniós jogot, mivel csupán arra irányul, hogy a rendőrség megtilthassa a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottaknak, hogy olyan helyekre jussanak be, amelyek ezekhez a bűncselekményekhez kapcsolódnak. A főtanácsnok ezzel összefüggésben azt állapította meg, hogy keresetében az Európai Bizottság nem hozott fel olyan érveket, amelyek a kérdéses szabályozás korlátozó jellegét bizonyítanák, csupán azt hangsúlyozta, hogy az tovább erősíti a szervező tevékenység kriminalizálásának korlátozó hatását.

A főtanácsnok ezért azt indítványozta az uniós bíróságnak, hogy utasítsa el a bizottság keresetének azon részét, amelyben a brüsszeli testület kizárólag e szabályozás alapján kívánja megállapíttatni a kötelezettségszegést. A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal.