14 év alatt Ausztria ötszörösének megfelelő területen pusztult el őserdő a világon

Ausztria területének ötszörösével megegyező térségben, vagyis 43 millió hektáron pusztult el trópusi őserdő 2004 és 2018 között – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerdán ismertetett erdőirtási világjelentéséből, amit az MTI szemlézett.

A WWF-jelentés 2004 és 2018 között készült műholdas felvételeken alapul, és 24 trópusi, illetve szubtrópusi válsággócot jelöl meg, ahol az erdőirtás jelentős méreteket öltött.

• A legjelentősebb pusztítást, 18,3 millió hektárral az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén.
• Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással,
• valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral.
• További érintett térségek között szerepelt Szumátra és Madagaszkár is.

A pusztítás nagy része az iparosított mezőgazdaság számlájára írható, amely újabb és újabb legelő- és termőföldek feltárását igényli. Ezt súlyosbítják az infrastruktúra és bányászati projektek területi igényei.

A WWF ezért környezettudatos változást sürget az erdőgazdálkodásban és az élelmiszer-termesztésben, hogy a problémát a gyökerénél lehessen kezelni. A jelentés szerint

a fogyasztók nagy szerepet játszanak az őserdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója- vagy kakaóültetvényekhez, illetve legelőként használják.

Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője szerint az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítását jelentik. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak, és a járványok elleni védgátként szolgálnak.

„Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük.”

„Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid-19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre” – figyelmeztetett Georg Scattolin.

A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó 2021. májusi csúcstalálkozóján.