Győzelem Brüsszelben? Sajtpapír eredmények helyett?  – reakciók az uniós költségvetés elfogadására

2020. december 10. – 21:17

Másolás

Vágólapra másolva

Csütörtökön este megszületett a megállapodás Brüsszelben az Európai Unió következő többéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A magyarok és a lengyelek vétója után az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Reakciók az EU-csúcson született kompromisszumos döntésről.

Orbán Viktor miniszterelnök

„Ma három dolgot mindenképpen elértünk: megvédtük az európai alkotmányt, tehát nem engedtük, hogy azt megkerüljék. Elhárítottuk azt a veszélyt, hogy költségvetési eszközökkel rákényszerítsenek a magyarokra olyan döntéseket, amiket mi nem akarunk meghozni, és nem akarunk elfogadni. És végül megvédtük a magyarok pénzét, amely a következő évek gazdasági fejlődésénél jól jön majd. Elvégeztük a feladatunkat legjobb tudásunk szerint, most a nemzeti parlamentek feladata, hogy megvitassák és elfogadják azt, amit elértünk.”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Európa halad előre, a jóváhagyott hosszútávú költségvetési keret és pénzügyi segélycsomag a gazdaságok felépülését szolgálják. Az EU hétéves költségvetése, valamint a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap körülbelül 1800 milliárd eurót kitevő pénzügyi kerete erőforrást jelent, s elősegíti a felépülést és egy ellenállóbb, zöldebb, digitálisabb Európai Unió kiépítését.

Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő

Megszületett a megállapodás: a vétóval fenyegető Orbán-kormány kapitulált az észérvek és az Európai Unió előtt (…). Látható, hogy az elvakult kormányzati buborék hősies győzelemként igyekszik feltüntetni a megállapodást, a valóság azonban ezzel szemben jóval árnyaltabb: Orbán Viktor minden erőfeszítése ellenére nem tudta megakadályozni, hogy jogállami feltételekhez kössék az uniós kifizetéseket, ez a mechanizmus ugyanis a Fidesz határozott szándékával ellentétben jövőre életbe fogni lépni. (…) Minden olyan jogállamisággal kapcsolatos jogszabály életbe lép, amelyet az elmúlt időszakban kiküzdöttünk a tolvaj rezsimekkel szemben; Orbán ehhez képest legfeljebb jogi relevanciával nem bíró sajtpapírokat tud csak felmutatni eredményként. Partraszállást vizionált, de zátonyra futott.

Varga Judit igazságügyi miniszter

Magyarország és Lengyelország kellett ahhoz, hogy Európa elfogadja: nem az ideológia szembenállás, hanem az emberek élete a fontosabb! Magyarország valamennyi célját elérte. Megőriztük szuverenitásunkat: senki sem zsarolhat bennünket politikai alapon, senki sem kényszeríthet ránk migránsokat vagy gender ideológiát. Megőriztük forrásainkat: a Magyarországnak és a magyar embereknek járó pénzt senki sem veheti el tőlünk. Megőriztük hitelességünket: megakadályoztuk, hogy az uniós szerződésekkel ellentétes szabályokat alkalmazni lehessen. Megőriztük az európai szolidaritást: lehetővé tettük, hogy a segítség eljuthasson a leginkább rászoruló tagállamokhoz. Megőriztük türelmünket: bár most sem sikerült nekik, egyszer talán a magyar ellenzék képes lesz arra, hogy a nemzeti érdekeket képviselje az EU-ban.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke

Orbán élet-halál harcot hirdetett Brüsszel ellen, amiért egyáltalán felvetették a jogállamiságot, mint feltételt. Jött a vétó, az EU megbénítására tett kísérlet, jött a több hónapos küzdelem ígérete, ahol nem lehet kompromisszumot kötni. (…) Aztán jött a Szájer-botrány, és a Kedves Vezető szíve hirtelen meglágyult. (…) Alig több mint egy hét elteltével (…) hirtelen kompromisszumot is lehetett kötni Brüsszellel. Az okos ember ezt persze megteszi önként, mert tudja, hogy egy közösség csak kompomisszumok mentén működhet hatékonyan. A butának ehhez a felismeréshez kell egy pofon. Orbán kapott is egy akkorát, hogy az eresz adta a másikat. (…) Persze itthon majd fújják a győzelmi kürtöt, hátha elnyomja a pofon csattanását, az eresz nyikorgását. Pedig jobb lenne csendben maradniuk itthon is, és tanulni a pofonból. Különben jön majd az újabb.”

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök

Az elért eredményről azt mondta, az a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) közös munkáját dicséri, és a lojalitás egyértelmű jelzését küldi a visegrádiak mellett minden európai partner számára. Lengyelország követi Magyarországot a tekintetben, hogy az uniós bíróság véleményét kéri a mechanizmus európai szerződéssekkel való összeférhetőségét illetően.

Szymon Szynkowski vel Sęk, lengyel külügyminiszter-helyettes

Alapvető jelentősége volt Magyarország magatartásának, a közös lengyel-magyar tárgyalási stratégiának abban, hogy minden jel szerint sikerrel végződtek az uniós költségvetési csomagról folytatott tárgyalások a brüsszeli csúcstalálkozón. Olyan (lengyel-magyar) szövetség jöhetett létre, mely kizárta, hogy valaki csak a két ország egyikével köt alkut, falhoz szorítva a másikat.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője

Orbán Viktor elállt a vétótól, amivel nem érte el a célját: jogállamisági mechanizmus ugyanis lesz. Amit Orbán Viktor győzelmének ad el mindenki, az igazából látszatkonfliktusok összessége. Nem érte el Orbán Viktor, hogy a jogállamisági mechanizmus ne terjedjen ki migrációra és családpolitikára, mert erre valójában soha nem terjedt ki. Nem érte el Orbán Viktor, hogy szűküljön a jogállamisági mechanizmus alkalmazási köre, hiszen a jogszabály szövegét tekintve változatlanul, a Fidesz által kritizált formában lép életbe. Nem érte el Orbán Viktor, hogy meg tudja támadni bíróságon a jogszabályt, ez a jog ugyanis a 2004-es EU csatlakozás óta megilleti a magyar kormányfőt minden uniós jogszabály tekintetében. (…) Orbán Viktor sikerrel hitette el sokakkal, hogy ő csak győzni tud – akkor is, amikor épp veszít. Ebből a gondolkodási keretből kell kilépnie az ellenzéknek.