Közös levélben kéri a lengyel vezetést három volt elnök, hogy lépjenek vissza a vétótól

2020. december 08. – 14:38

Másolás

Vágólapra másolva

Közös nyilatkozatban fordult Andrzej Duda lengyel elnökhöz és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökhöz három korábbi elnök, Bronisław Komorowski, Lech Wałęsa és Aleksander Kwaśniewski. „Mi, Lengyelország korábbi elnökei, akik nem sajnáljuk a fáradságot, hogy egy szabad, demokratikus, biztonságos, fejlődő, tiszteletteljes és befolyásos Lengyelországért dolgozzunk az Európai Unió országai mellett, szeretnénk kifejezni az aggodalmunkat és figyelmeztetni téged” – kezdik a levélben, amiben azt is írják: csak az indokolná kellőképpen a büdzsé elutasítását, ha az Lengyelországra nem kívánt hatást gyakorolna, de ez nincs így, fogalmaznak, és hozzáteszik: Morawiecki egyszer már megvitatta és elfogadta a büdzsét 2020 júliusában. A szerzők később kitérnek arra is, hogy az EU pénzügyi alapjából eddig mennyi pénzt kapott Lengyelország: 2007 és 2013 között 67 milliárd eurót, 2014 és 2020 között 82,5 milliárd eurót; 2021 és 2027 között pedig 139 milliárdnyi EU-s segélyt és 34 milliárd eurónyi kölcsönt kapnának – írja a lengyel Gazeta.

Közben a Magyar Nemzetben megjelent kedd reggel Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök véleménycikke. Ebben azt mondja, ebben a koronavírussal is terhelt nehéz időszakban a „megosztás szelleme éledt fel Európában. Mintha a helyreállítási alap mögött álló óriási erőfeszítés megsemmisítésre volna ítélve azon okok miatt, amelyek mindig is kontinensünk gyengeségét jelentették: a vitatkozásra való hajlam, az, hogy mindig azt keressük, ami elválaszt, nem pedig azt, ami egyesít. Az a mód, ahogyan a jogállamiság területén érvényesítendő költségvetési feltételrendszert a rendeletekhez akarják csatolni, nemcsak komoly aggodalmakat kelt ennek a mechanizmusnak a jogi alapjait illetően, de aláássa az unió tagországai és intézményei közötti bizalom és lojális együttműködés alapelveit is. A jelenlegi, az alapszerződést megkerülő eljárások óriási jogi bizonytalanságot keltenek. Vajon ezt akarjuk felajánlani állampolgárainknak válaszul arra a drámai helyzetre, amelybe a pandémia taszította őket? Bizonytalanságot és politikai vitákat?”

Megjegyzi, szerinte komoly probléma az EU-ban, hogy nem képes elfogadni a tagállamok alkotmányos rendszereinek különbözőségét, miközben „az olaszoknak vagy a lengyeleknek, a portugáloknak vagy a magyaroknak joguk van ahhoz, hogy különbözzenek. Az uniónak szolidaritásra kell törekednie a sokszínűségben, mert csak így lesz egysége alkotó jellegű és jótékony. Hiszen a sokszínűség európai gazdagság, nem pedig átok. Követeljük az egyenlőséget és az alapszerződések tiszteletben tartását! Az unió nem áshatja alá saját alapelveit, nem is változtathatja meg azokat egyes tagországok politikai kívánságainak megfelelően” – írja.

A lengyel miniszterelnök szerint a jogállamiság mechanizmusa az alapszerződés megkerülése, és szerinte önkényes megítéléshez, politikai nyomásgyakorláshoz biztosít eszközöket. „A beleegyezés hiánya a mostani helyzetre, vagyis a vétó nem vezet az EU meggyengüléséhez. Ez olyan eljárás, amely az uniós struktúrák valóságában gyökerezik, megegyezik a közösség szellemével és demokratikus természetével. Biztonsági szelep, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az unió egyáltalán létezzék. A kompromisszum védelmének módszere, és gátja annak, hogy az aktuá­lisan erősebbek ránk erőszakolják akaratukat. Megerősítése annak, hogy minden tagország hangja egyformán fontos” – fogalmaz.