Letelepedési kötvények miatt indul kötelezettségszegési eljárás Ciprus és Málta ellen

2020. október 20. – 15:20

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Kattintson ide a legfrissebb hírekért!

Az Európai Bizottság kötelezettszegési eljárást indít két uniós tagország, Ciprus és Málta ellen az úgynevezett aranyútlevelekkel történő kereskedés miatt – írja az MTI a testület keddi sajtóközleményére hivatkozva.

Az aranyútlevél, illetve vízum programok, amelyek keretében egyes tagországok állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt kínálnak külföldieknek pénzért vagy befektetésekért cserébe, nincs összhangban a tagállamok közötti őszinte együttműködés elvével, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével.

A bizottság szerint az ilyesfajta programok az EU egészére vannak hatással, mert a dokumentumok megvásárlója automatikusan uniós állampolgár lesz, és élvezi az ezzel járó összes társadalmi és politikai jogot. A testület szerint, az EU-s állampolgárság befektetés útján történő megszerzése – az érintett tagállammal való tényleges kapcsolat nélkül – aláássa az uniós állampolgárság lényegét.

A ciprusi vezetés múlt szerdán jelentette be, hogy felfüggeszti aranyútlevél programját, amit 2013-ban vezettek be, hogy enyhítsék a 2008-as pénzügyi válság negatív hatásait az országban. Az EU már többször felhívta Ciprus figyelmét, hogy az útlevélprogram növelte a korrupciót az adócsalást és a pénzmosási tevékenységeket a szigetországban.

A bizottság pénteken Bulgáriát is felszólította, hogy adjon felvilágosítást az országban működő hasonló rendszerekről.

Az Európai Bizottság tavaly januári jelentése szerint állampolgárság kizárólag Bulgáriában, Cipruson és Máltán vásárolható, de különféle letelepedési kötvényprogramot rajtuk kívül még 17 EU-tagország működtet, köztük Csehország, Franciaország, Hollandia, Olaszország és Spanyolország is.

Magyarország 2013-ban vezette be és 2017-ben függesztette fel a letelepedési kötvényprogramot, ezen időszak alatt nagyjából 20 ezer ember szerzett kötvényvásárlás révén letelepedési vagy tartózkodási engedélyt Magyarországon, köztük olyan személyek is, mint Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének családtagjai, vagy Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury, aki azután kapta meg a magyar letelepedési engedélyét, hogy az Egyesült Államok szankciós listájára került, derítette ki korábban a 444. A 20 ezer ember végül 16 személy letelepedési engedélyét vonták vissza utólag, de nem tudni névszerint, hogy kik voltak azok.